Vasárnap:
Délelőtt székelygulyás rotyogtatás...kis kertelés, majd irány a Fészek. George elvitt, .de aztán úgy döntött, hogy hazajön, nem osztja a vírusát...Zsuzsi bejött hamarabb segíteni pakolni, de sajna a Thai csapat ott próbált, így nekünk pont 2-kor lehetett csak bemenni a terembe.
A székelykáposzta hamar elfogyott.
Aki ott volt mindenki jóllakott... Volt ismét finom sütemény, háromféle is! Nem túl sokan voltunk, de voltak újak, fiatalok ismét, ami örömteli. Zsanett kambodzsai-magyar szülők gyermeke, aki már 5 éve tanul itt. Mátyás magyar szülők gyermekeként Németországban született és egy éve tanul itt az egyetemen. Mindketten remekül beszélnek magyarul. Szimpatikusak, kedvesek. Remélem nem ez volt az első és utolsó találkozás.
Haza Zsuzsi hozott, itthon George ágyban én pedig még írtam-olvastam míg vártam az esti TV filmet az új-zélandi írónő Katherine Mansfield életéről.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: http://www.cooplareggia.it/ 2019.05.18. 19:03:46
Trackback: http://www.cooplareggia.it 2019.05.06. 21:41:47
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.