01. Csütörtök
Mára végre annyira jól éreztem magam, hogy nem féltem attól sem, hogy továbbadom a vírust, ezért terveztem Lilikét meglátogatni.
Útban felé a felhőket látva úgy gondoltam, hogy talán előbb megyek a Botanikus kertbe és nem a látogatás után (akkorra hátha esni fog).
Első tavaszi nap, séta a Botanikus kertben. A sétát úgy kezdtem, hogy a Cable Car-ral felmentem a tetőre, onnan ilyen borongós volt a kilátás...majd lefelé sétálva végigfotóztam az útban látott virágokat. Szép ez a hely télen is, mindig virágzik valami, de most a tavaszi virágbontás majd lenyűgözővé válik az idelátogató számára.
Még korán volt, nem sok virág, de azért kapkodhattam a fejem a pompás magnoliák, a rhododendronok és nárciszok sokaságát látva.
A kert lapos részén természetesen itt is minden a rögbi világbajnokságról szól...a jelenlevő nemzetek zászlói fognak életre kelni ha virágpompába borulnak a beültetett növények. A főbejáratnál (most itt volt a sétám vége) pedig egy hatalmas rögbi labda jelzi a nagy esemény közeledtét!
Lilike jól van, ő nem kapta el a vírust, igaz, nem is megy már sehová. Talán ha jó idő lesz majd egy kis körre elviszem sétálni.
Látogatásom végeztével igyekeztem haza, hogy George-t elcsábítsam egy sétára, le a partra. Eső helyet kicsit kisütött a nap, csípős levegő , de kellemes sétaidő volt. Hazaérve még egy kis kertelés is belefért nekem a napba.
02. Péntek:
Ez a nap a takarításról, majd bevásárlásról szólt. A vacsorát George állta. Mióta visszajöttem most készült a nagy kedvencem: sült lazac, sok zöld salátával. NYAMI...nagyon szeretem!
Szombat:
Délelőtt kicsit magamban a városban. Érdekes volt ismét új dolgokat felfedezni. Visszakerült a Civic Squere-re a a gömb és műfüvesítették a teret. Minden a rögbi jegyében!
Visszasétálva bekukkantottam a vásárba is, rengetegen voltak, még ennyi embert nem is láttam itt. Gabrieléket nem sikerült elcsípni...utánam 10 perccel érkeztek a műterembe.
Itthon még kis kert, majd vacsora főzés és evés...és TV.
Vasárnap:
Délelőtt itthon, ez+az...aztán elmentünk Ivánhoz az elmaradt születésnapi felköszöntést megtenni. Tőlük pedig a koncertre mentünk. Még sosem voltam a Viktória egyetemnek ezen részén. Gyönyörű épület 1904-ben készült. Csodás lépcsőháza, termei-folyosói patinásak.
A koncert az új-zélandi vonósnégyes és magyar zongorista közös koncertje. Bartókkal kezdődött, Ligetivel folytatódott, volt kis Liszt is... , Dohnányival zárult. Remek művészek, Pazar technikai tudással varázsolták elénk a darabokat. Igaz, egyik sem „sikerdarab” nem amolyan tapsot kicsikaró zene, de nagy tapsot kaptak, mert nagyon jól játszott mindenki!
Innen hazajöttünk, de kimentünk a közeli PuB-ba vacsorázni, így nagyon kényelmes napom lett. Ezzel véget is ért ez a hét :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.