A szerdai nap majdnem szokásosan indult...de mégsem. Nem mentem angolra.. Helyette bementem a városba előbb érdeklődni a nyomtatási lehetőségeket (és nem mellesleg az árakat) és lamináltatni három képet.
Ezután jöhetett a koncert : 
Fiatalok játszottak, szépen és jól...nagyon élveztem. Kifelé még Fritz-cel is összefutottam, s mint később kiderült ő az emeletről fotózott, s így én is szerepelek egy képén a FB-n.
....majd kiállítás a vendégelőadóval.
Kathrine Switzer (a kiállított képen is) volt az első nő aki végig futott a Boston maratonon anno. Érdekes határozott egyéniség, jó előadó. Ő volt az utolsó vendég a sorozatban. A kiállítás is már csak pár napig van nyitva, aztán az épületet is lezárják. Komoly munkálat veszi kezdetét. Megerősítést kap az épület az esetleges földrengés kivédésére.
Innen már hazajöttem... Időközben George a számítógépembe új agyat tett és így annak telepítése a meglevő (régiről) a tudás átültetése miatt nem volt gépem....és "nem történt semmi csak megvoltunk csendben..."
DE jó hír, a cég átutalta a fotómra kialkudott összeget...HURRÁ! Jövő héten telepítik a képet, remélem lesz alkalmam megörökíteni a munkát! :-)
Csütörtök a feladatok napja...Előbb George-dzsal mentünk egy fotónyomtatást rendelni. A wellingtoni fotós közösség éves kiállításra egy fotómat szeretném beadni, de annak szabályai szerint kell kinyomtattatni. Mivel elég faxnisak az előírások (melyet George sem ért tökéletesen, sosem csináltunk ilyet) biztosabb, ha velem van.
Kedves pasi volt akivel sokat beszélgettünk még. Elmondta, hogy mit és hogyan...Megrendeltük...és most várunk. Megemlítette, hogy van pár képe egy közeli étteremben. Mivel útba esett, elmentünk megnézni, s ha már ott voltunk, ettünk is egy könnyű ebédet, mert nekem délután munka....
Randevú 2 órakor Alan galériájában:
A házaspár a megbízó, akik Gabrieltől rendelnek képet (képeket?) és ma végigjárjuk a helyeket, ahol a cégük érdekelt. Mint kiderült róluk épületek légkondicionálásával foglalkoznak, Bejártuk a belvárost és fotóztuk az épületeket. Kedves pár "nagy birodalommal". Általuk érdekes helyekre jutottam fel és be. 2-5-ig sétáltunk és nézelődtünk. Sok-sok élmény, sok kép lett az eredménye. Utunk végállomása ennek az épületnek a tetején (30. emelet) volt ! Fújt a szél ott fönt rendesen..., de az onnan kapott látványért megérte....
Mire hazaértem sötét este lett (6 óra hahaha) és George tálalta a vacsorát. SIkerült még anyuval is beszélni, majd hozzáfoghattam a képek rendezéséhez, hogy aztán majd CD-re írjuk. Mire ágyba kerültem a naptár már péntekre fordult,
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.