Ma már úgy éreztem , hogy hatni kezd a gyulladás csökkentő...nem annyira kellemetlen az érzés, ezért tehát tovább reménykedek és szedem a gyógyszert!
Reggel gyorsan mostam egy adagot...közben még pár simítás a készülődéssel.
Aztán George-dzsal bementünk a városba. Ő egy új nyomtatót készült venni, mert a régi színes nyomtatónk halálos betegséget kapott és végzett is vele. Én pedig kicsit sétálni a belvárosban, színházjegyet és pár apróságot venni indultam!
A színházjegy egy humoros balettelőadásra szól majd október 30-ra. A 'Les Ballets Trockadero de Monte Carlo' című előadás akkor érkezik Wellingtonba. Szóval lesz nevetés.Már többször láttuk a hirdetésüket a TV-ben :-) Férfiak, tütü-ben...és balettoznak .-) Hihi - Haha
A színház emeleti halljában egy kiállítás is volt, fogyatékosok életét mutatják be képeken és rövid leírással is. Megható és szép.....gyógypedagógusi lelkem meg lett simogatva általuk.
A pár apróságot is megvettem, majd mivel nem votak a studióban Gabrielék, hazajöttem.
Feladtam végre Szabinak a térdvédőket, remélem, hamar meg is kapja őket! Még benéztem a Community Centre-be is. Éppen ott volt a városrészünk Historical Society kis csapata. Pár kép, kis beszélgetés.. Itt van a kép, 1912-ből, ahol már állt a mi házunk:
.és jöttem haza porszívózni, kicsit takarítani. Betegségem alatt ezeket bizony hanyagoltam...George sült zöldségeket készített vacsorára :-)....és véget ért a nap.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.