Szóval rohannak a napok. Hol ezért, hol azért nincs kedvem ide írni. No, nem az írást hanyagolom, hanem csak máshova és "másmindent" írok, rendezek, alkotok ...(majd egyszer elmesélem, most még "titok").

Szerda:

Kellemes meleg, napsütés. Így aztán élvezettel töltöttem a a kertben a napot. A Wanganuiban vásárolt Aloe

és a Francisákától kapott (?) növény miatt átrendeztem egy kertrészletet :-) A napsütést kihasználva alaposan megkopasztottam az éppen elvirágzó levendulát is. Aztán, mivel a szél is feltámadt, az üvegházban készítem elő a Garage Sale-re az eladósorba került növényeket :-) Már alig várom, hogy elkeljenek (nov.7-lesz a szemben levő iskolában a vásár és akkorra majd én is kinyitom a garázst) és több legyen a helyem. Elkezdtem a lakásban is szelektálni dolgokat, összeszedni amit "kinőttünk" meguntunk és feleslegessé vált. Rermélem, sikerrel járok majd.Amit nem sikerül eladni, az megy majd valamelyik karitatív cégnek "ajándékba" :-)

Most még ezt a kis virágesőt-virágfelhőt?  produkáló növénykém még megmutatom:

Hihetetlenül sok virág egy igénytelen succulent (pozsgás?) növényen :-)

Estére nagy öröm ért. Kedves, fiatal kis barátom Zsófi  elújságolta, hogy babát vár és májusban gyarapodik a család. Csak azt sajnálom, hogy nem itt a közelemben laknak...pedig de szívesen babáznék .-)

Nagy meglepetésre este (Panorámiós ismerős) Marosvásárhelyről jelezte, hogy olvasta a cikkem az ottani újságban. Örültem neki, de azért van a dolognak egy kis "szépséghibája", mert az újság engem elfelejtett értesíteni, hogy megjelentetik az elküldött cikket és a fotómat...Hogy a honoráriumról már ne is beszéljek...No, és akkor most mit tehet az ember???

Kora este csodás fény volt a naplementében és az ablakból kinézve ez a látvány tárult a szemem elé:

Csütörtök

Korán reggel csörgött ide Stephanie, új -német- osztálytársam a Social Englis csoportban. Nem tud jönni majd, de a papírját le kellene adni. Bejött az anyukájával (aki látogatóban van itt)  hozzánk és jókat nevettünk, teáztunk együtt.

Úgy tűnik vele szorosabb lesz a kapcsolatom. Nem messze lakik. 3 gyerekkel érkeztek. A férj a kórházban dolgozik. Stephani egyelőre nem, de a gyerekek közül a két nagyonn az iskolában a kisebb a közelünkben levő oviban :-) Így elképzelhető, hogy hamarosan ő is doglozni fog ha talál munkát.

Ma maradt a kert, igaz valószínű, inkább az üvegház része, mert rettentő szél van és ráadásul még jegesen hideg is a Déli sarok felől. Most egy kis pihenő - kávészünet-  gyanánt leültem megírni ezt :-), hogy ha benézel hozzám, legyen mit olvasnod és pár fotót megnézned :-) Köszi, hogy itt jártál!