Életem Új-Zélandon

Párbeszéd G. és köztem:

- Abbahagytad a blogodat?

- Talán igen.

- Miért?

- Csak.

- Jó lenne, ha odaírnád.

- OK, odaírom.

Szóval, olvastátok. MOST IDEÍRTAM.

Minden egyéb információ, napi történéseim a FB oldalamon láthatók.

Január 12. egy születésnap

No nem az enyém és nem is a George-é. Egy  kedves magyar ismerősünk, Sándor hívott meg a születénapi vacsorájára. 80 éves lett! Ezért aztán a napot itthon töltöttük. Az idő sem csábított, mert bár nem volt hideg, de nagyon fújt.  Jómagam mostam-pakolásztam. George piacra is elment...

6-ra mentünk a vacsorára. Az Oriental Bay-n levő Fishermans Table étterembe szólt a meghívás. A szép helyen levő étterem csodás kilátást kínál az ott vacsorázóknak. Ez a kép az étterem tetején levő rotundán készült régebben.A mellékelt fotó pedig tegnap kora este 7-8 között. Látványnak gyönyörű az erős szél ellenére.

A vendégek lassan gyülekeztek és már 7 is volt, mire a meghívottak mind együtt voltak 29+1fő. Ekkor jöhetett a vacsora. Pukkadásig ettük magunkat... finom salátákkal és természetesen halas/tengeri herkentyűs ételekkel.

A képek folyamatosan készültek és lettek beletéve EBBE az albumba.  Hazafelé még útbaejtettünk egy autómosót is, mert a viharos szél az autókig fújta a sós tengervizet, a mi autónkat is beterítve azzal. Mivel ez nem tesz jót, jobbnak láttuk azonnal eltávolítani! Itthon előbb két bögre mentás teát ittam, az emésztésem segítendő, majd a képek válogatása következhetett, albumkészítés, és jöhetett a megérdemelt alvás :-)

Január 11.

Terveztünk-szerveztünk és végül találkoztunk! Dr Sike József, ismerősünk az elmúlt évről,  ismét Új-Zélandra érkezett. A fiú-lány vízilabda válogatottat fogja edzeni, folytatva az elmúlt évben megkezdett munkát. Mellette még a helyi csapatoknak is az edzője lesz, így nem fog unatkozni. 

Kalandos érkezése után azonnal belevetette magát a munkába, edzéseket tart és szorgosan készíti a csapatait a soron következő versenyekre. Nem sok ideje marad. Mivel nekünk is hozott pár apróságot, mielőtt még elutazna a csapattal megkerestük és megkaptuk a kért és "önkéntes" ajándékait, melyet Erikának ezúton is hálásan köszönünk!!!

Józsi boldog, mert napfény, meleg várta itt, így kedves rövidnadrágjában-kék papucsában meg is örökítettem az uszoda előtt, ahol a rendszeres edzések zajlanak.

Tőle elköszönve még tettünk egy sétát Naenae-ban, ahol ezelőtt sosem jártam. Felfedeztünk egy olcsó helyet, ahol vettünk is egy gyerekszéket, így ha Ariel jön hozzánk, már ő is egyedül tud az asztalhoz ülni. Aztán egy kis cicának sem tudtam ellenállni...Továbbsétálva pedig egy fantasztikus szoborcsoportra bukkantam. A helyi ökölvívó akadémia csarnoka mellett a volt világbajnokok portréi díszítik a kis parkot. Nagyon érdekes látvány volt, ezért aztán szorgosan meg is örökítettem valamennyit!

S ez a nap is elszalad s már hamarosan a Hírmondónál lapzárta, a gyerekektől képek szép számban érkeztek a versenyére.

Ismét nagyüzem, nyár és kert...majd viharos szél és "munka".

08. kedd

Ma bementünk az utazási irodába, hogy megrendeljük-lefoglaljuk a repjegyeket és a hoteleket. Jó sok időt eltöltöttünk, (hol álljak meg, melyik hotel legyen)  de hogy minden stimmeljen még Will az ügyintézőnk, egy  kedves fiatalember mondta, hogy menjünk nyugodtan haza, majd még ő rendezi a "kívánságlistának megfelelően"  a sorokat.

Nem sokkal azután, hogy hazaértünk jött a telefon,  a nemrégen kiérkezett házaspár meglátogatna minket, ha ráérünk. Persze ráértünk...megismerkedtünk Istvánnal, Ibolyával és a kisfiukkal Leventével. István háziorvos lesz Wainuiomatan, ami kiesik Wellingtontól, a hegyek között egy völgy-katlanban...Ha emlékeztek még, amikor kötélen-gerendán jártam...AZ ott volt. Rövid ismerkedés-beszélgetés után kimentünk kicsit a tengerparti játszótérre  lekötni Levente energiáját is! Visszatérve még kis csevegés nálunk.

Estére megérkezett Will ajánlata a foglalásokkal... Szingapúr és Tokió lesz a két megállásom helyszíne. Május 27-én indulok innen és majd július 16-án érkezem vissza Wellingtonba. Lehet az otthoniaknak is tervezni!!!

09. szerda

Utazási irodába mentünk délelőtt, elfogadtuk az ajánlatot, és fizettünk...Igaz most csak több, mint a felét, mert a bankkártyánk napi limitje nem engedte az egészet. Sebaj, holnap visszamegyek.

Az idő kellemes meleg, de nagyon szeles volt, nem csábított sétára...Estére Gabrielékhez mentünk vacsorára. Finom lengyel ételt főztek...jó volt. Ariel egyre aranyosabb...

10. csütörtök

Előbb fizettem az utazási irodában, majd megkaptam a jegyeket is :-) Tehát május 27 indulás.

Innen a Wharewaka-ba mentem, ahol a kávézóban Lizaval és családjával volt találkozóm. Liza-t egy közös ismerősön keresztül a FB-ről ismerem. Most kiderült (amit eddig nem tudtam), hogy nem Wellingtonban, hanem Waikanae-ban laknak és a találkozónkra onnan jöttek be! Ezért kicsit késtek is a forgalom miatt, de hogy ne izguljak, telefonon szólt, úton vannak!

Érdekes, hogy itt is megtaláltak a fogyatékkal élők és valahogy mindig jön egy újabb találkozás. Santana Liza kisebbik lánya (a piros/szürke felsőben) siketnek született . Ezt pár napja tudtam meg. A beültetett készülék segítségével mára már szépen is beszél. Ügyes úszó a lány, most 13 éves, jó tanuló.  Egy bulgáriai versenyre mehetne, de most sponzorokat keresnek, mert a költség a családnak sok...A nagyobbik lány most kezdi majd az egyetemet az sem ingyen van. Mikrobiológus szeretne lenni. Pár ötletet is adtam, hogy kiket lehetne nekik megkeresni  (örültek is neki!). A szerény támogatásunk mellé tettem még pár könyvjelzőt, hogy ha kijut a versenyre, ajándéknak adhatja azoknak, akikkel megismerkedik...! 

Miután elváltunk még benéztem Gabrielhez a studióba, most is szorgalmasan dolgozik két új képen.

Tőle még elmentem a Bowen Házba egy kiállítást megnézni. Új-Zélandon élő kínai művészek alkotásait mutatták be, már majdnem lemaradtam róla...mert elfelejtettem a karácsonyi -újévi mindenféle miatt. Érdekes volt. Jó, hogy megnéztem. Közben beszélgettem Michelle-lel, aki a kiállítások szervezője és rendezője is. Így ismét szóbakerült egy "magyar művészek" kiállítási lehetősége....

Délután még elmentünk szárító kötelet nézni...A tervezett "esernyős megoldás"-t végül elvetettük ( az itteni szelet kiálló, jó minőségű magasan $ 500 fölött lett volna!!!) , marad az én egyszerű ötletem.... minőségi zsinórok kihúzva! :-)

Estére a Hírmondóba is belevetettem magam. Nem mellesleg érkeztek a gyerekrajzok, amik albumba is kerültek! Lehetett okleveleket is gyártani! Szóval unatkozás nem, de süvítő orkánszerű szél még igen, még estére is, de már tisztult az ég, holnapra jó idővel kecsegtetett...

Igen, ismét sok nap elszaladt, nem értem rá, vagy csak egyszerűen lusta voltam írni...Mindig volt/történt valami. Azért sorban hogyan is volt?

3. csütörtök

Poriruába mentem busszal, egyrészt kicsit nézelődni, másrészt vásárolni pár dolgot fotónyomtatáshoz.

Az idő kicsit borongós, de nem hideg és nem fújt... Vásárlás után mely sikeresnek tűnt (akkor) , még bementem a Pataka múzeumba ahol ez a kiwi madár (hullámlemezből alkotva) becsábított a könyvtárba is. Hatalmas terület, nyugalmas sarkokkal és nem mellesleg nagyon szép művészi alkotásokkal. Nézelődés után vissza a buszhoz, majd haza...itthon jöhetett a kert, mert eddigre már meleg, napsütés lett.

4. péntek

Mára beszéltem meg Tamalikával, hogy meglátogatom őt a házukban. Igérte, hogy főz nekem majd finom indiai curry-t. Egy buszmegállónál találkoztunk, majd együtt sétáltunk fel a lakásukig, mely egy városi házban a földszinten van. Egyszerű lakás, de Tamalika nem a "takarítók gyöngye",  főzött és terített nekem:

a curry bárányból készült, vajpuha, finom hús! ...és persze hozzá rizs, saláta.. . Az a piros "izé" édesség volt, nagyon édes és olyan olajos...nem az én esetem...Kellemesen elbeszélgettünk, mesélt az életéről és a festményeiről. Most épp egy szomáliai családot festett le. Tőle még séta Newtown-ban, itthon pedig ismét jöhetett a kert-üvegház.

5. szombat

Mivel a csütörtökön vásároltak között volt olyan, ami mégsem volt megfelelő a mai napot a cserére szántam. Hogy érdekesebb legyen a dolog vonattal mentem. Csodaszép volt az idő, sétára is csábított, de ma "inkább" hazajöttem, hogy George-ot csábítsam sétálni. Az előzőek mind sikerültek...A papírt kicserélték a jobb minőségre, még egy kicsit sétáltam is a vízparton. Ahol a képen a piros folt van, nagyjából ott még leültem ettem-ittam és sirályoztam kicsit.

Hazaérve kiderült, hogy George is elment csavarogni...így  kimentem csak a kertbe ...és élveztem a meleget, a napfényt! Mellette nyomtattam is pár dolgot, hogy Jánosnak majd oda tudjam adni délután.

A randevúnk 5-re szólt. Már a buszon ültem, mikor szóltak, hogy valószínű késni fognak...és ráérek odamenni majd 3/4 6-ra. Így előbb Gabrieléket látogattam meg. Ariel aranyosan álldogált pózolt (de még csak pár másodpercig) a fotóhoz, de lépkedni nem igazán akar .

Találkozva Jánosékkal a fiatalok a Hobbit-ot nézték meg, mi Jánossal sétáltunk - beszélgettünk addig.

Ő az Ökonet-Biocom egyik tulajdonosa és ezzel kapcsolatban is beszéltünk. Remélem, anyunak sikerül valami gyógyírt hozó terméket küldenem általuk. (Megjegyzésem: aki itt olvasva  kapna kedvet ezekre a termékekre kérem, hogy engem előtte keressen meg e-mailben, vagy privát üziben!).

Mire hazaértem már majdnem 10 volt, de kellemesen meleg IGAZI NYÁR este :-) ritkán van ilyen mifelénk...nem kellett sál-kabát-harisnya!

6.  vasárnap

Reggel 10-re mentem le az Educations Centre-be. Itt a mérgezés után az első nyitott nap ebben az évben, Szerencsére rengetegen jöttek, látogatók-támogatók és most is volt sok érdekesség. Pl. a kis rája,  a petékből kikelve elkezdtek mozogni az ici-pici polipok és volt egy "szőnyeg cápa" (carpet shark) is, mely ha betettük volna az ujjunkat, bizony simán leharapta volna, mert egészen közel úszott a kiváncsi emberhez, kidugta a fejét és harapott volna, ha valaki figyelmetlenebb...

Hazaérve lazítás, kert-lazítás és kert...napfény (sokáig nem lehet kibírni a napon!), meleg..."hurrá nyaralunk" hangulat.

7. hétfő

Ma délelőtt a locsolások után (hihetetlenül száraz minden!) a színházjegyet intézni mentem be. A kínai Shen Yun előadást szeretném megnézni...Igaz, kissé nagy levegőt kellett vegyek, amikor a jegyárakat említették. DE egyszer élünk és sosem láttam még kínai színházat! No akkor februárban kettőt is fogok. ( a másik jegyet véletlenül-tudatlanul vettem meg, erre az előadásra gondoltam, de mást kértem. :-(  Becserélni nem lehetett a Shen Yunra).

Utána a közeli üzletben sikerült megfelelő fólia-tasakokat is vennem a könyvjelzőimnek-hűtőmágneseknek, így azokat délután szépen csomagolva tudtam bevinni a kis üzletbe :-) ! Amit karácsony előtt bevittem mind eladták! (gyűlik  zsebpénz!)

Délután ismét kert következett...George a szárítót bűvölte, mert az idő vasfoga sorban megette a "köteleket". Vacsorára nagyon finom nyershalas-salátát KOKODA-t készített George (mennyei étel!) , s azt ettük előételnek, majd frissen sült kenyérrel virsli következett...NAGY kaját nem kívánt egyikünk sem a melegben. EZ így nagyon finom volt! ...jöhet a lazítás, pótolom a naplót és aztán a semmit tevés következik!

Először is véget ért a 2012-es év. Hogyan is?

28-án pénteken a Marae-ba voltam meghíva, mert Ha'ze adományozta oda megőrzésre  a képeit. Kicsit csúszott a program, így délelőtt megfőztem/előkészítettem  a vacsorának valót... a sok ünnepi kaja után csak egyszerűt. Brokkoli krémleves és krumplis tészte. Erre Gabrieléket is meghívtuk. Hozzánk érkeztek, majd innen  együtt mentünk fel Bruce házához.

Volt alkalmunk vele beszélgetni, mert Bruce-t nagyon jó hangulatban találtuk. Aztán megérkezett Ha'ze is a képekkel. Befutott Liz és Su is. Megtörtént az átadás...Bruce-hoz odavittek minden képet és Ha'ze elmesélte a képek történetét. Nagyon jó volt a hangulat! A fent látható képet a Tapu Te Ranga Marae-ról -egy-egy könyvjelző formájában vászonra nyomtatva  -  mindenki megkapta ajándékba-emlékül tőlem! Bruce igazán meghatódott tőle!

itthon vacsora a már említett egyszerű...és zárásként George hazavitte Gabrieléket.

29. szombatra vendéget vártunk. Pali, kedves magyar ismerősünket hívtuk meg ebédre. Ő 6 hónapig itt, 6 hónapig Magyarországon él. A kétlakiságot jól bírja tisztes kora ellenére. Igaz, most egy betegségbe kicsit belefogyott.  Kellemesen telt az ebéd, húsleves volt és zöldséges csirke rizzsel. Pali igen tisztességes adagot legyűrt, megjegyezve, hogy bizony hiányzik neki a magyar íz- főleg levesben. Igéretet tettem neki, hogy a jövőben majd félreteszek 1-1 adag levest neki...és majd a Fészekben megkapja lefagyasztva :-)

Miután elment még tettem egy sétát a közeli tengerkutató-oktatási központhoz, mert megdöbbenve olvastam a FB-, hogy valakik előző éjjel valamilyen anyagot öntöttek a tengervíztartályba, melyből (miután a tengerből szűrve érkezik bele a tiszta víz) forgatják a tartályok vizét. Nagy volt a pánik, sok élőlény elpusztult a mérgezés következtében, de szerencsére a többség túlélte! Szemét emberek itt is akadnak (sajnos). Victor az igazgató és Julian a manager  néhány segítő önkéntessel már javában dolgozott, hogy a még élőket biztonságba helyezzék!

Hazaérve éppen a képeket rendezgettem, mikor Aucklandból a Sunday Times-től hívott egy riporter, Mathew (miután látta a FB-n a bejegyzéseimet és a képeket), hogy szeretne Victor Anderlini  igazgatóval  és/vagy a Juliannel a managerrel beszélni, riportot készíteni. Mivel a mobil számukat  nem tudtam, mégegyszer lementem a partra és átadtam az üzenetet. Én ilyesmivel tudtam nekik segíteni...

30. vasárnap semmittevős napnak igérkezett. Vacsorára voltunk hivatalosak,

ezért nem volt semmi dolgom :-) Estére Brody-ékhoz mentünk. Finom vacsora,

kellemes társalgás és kedves kiscica, mellyel sokat játszottunk-dédelgettünk, mert hagyta magát!

31 hétfő a hét első, az ÉV UTOLSÓ NAPJA!

Estére voltunk hivatalosak...de kicsit módosult a napi semmittevés! Anita és Tibi jött be hozzánk délután.

Meséltek kicsit a kirándulásukról. Jól elfáradtak a 3 hónapos utazgatásba. Mivel más tervük nem volt ők is jöttek Zsuzsiékhoz vacsorára.

Zsuzsi - szokásához híven -  mennyei lakomával várt minket. Természetesen mindannyian pukkadáig ettük magunkat.

Utána jó lett volna egy kis szusszanás...de mentünk tovább....Szilveszteri buli Papéknál :-) Sokan voltak, sokakat nem ismertünk...Igaz, George egy nagyon régi munkatársával itt futott össze. Mindenesetre jól éreztük magunkat.

Volt kvíz  játék, volt beszélgetés, kis tánc és természetesen enni-innivaló minden mennyiségben! 2 óra körül mi hazajöttünk és az otthoniak  újévi köszöntése után ágyba is mentünk. A késő fekvést korai ébredés követte...

2013. január 1. Korán ébredtem, de a nagyon szeles-borús idő eltérített a partra sétálástól. Így csak a kertben készült korán reggel  az ÚJÉVI kép:

Kis újságolvasás - hírek nézegetése  után úgy döntöttünk, hogy még visszabújunk az ágyba. Előbb egy régen felvett filmet megnéztünk, aztán ismét álomba szenderültünk. Ébredés után lazítás, semmit tevés és aztán kezdük ugyanezt előlről!

Január 2. szerda

Délutánra vendégeket vártunk. Lőrinc János és felesége Magyarországról, lánya és unokái (ők itt élnek) érkeztek hozzánk. Kis beszélgetés - locsi-fecsi - evés és üzlet...Kellemesen telt a délután. Mindannyian jól éreztük magunkat. A kicsi lányok jólneveltek, aranyosak. Mindenkinek ízlett az asztalra felsorakoztatott mindenféle  finomság...Lőrinc János (az Okonet egyik tulajdonosa) és Marika majd anyunak visz egy kis ajándékot is.

Estére bár még egy BBQ partyra is meg lettünk híva, de az elpakolás-rendezgetés után már csak ellazuláshoz volt erőnk :-) Így maradtunk itthon.

Igen, volt és elmúlt sok-sok nap...közben történt ez, meg az...

Gyorsan sorban:

22. szombat: Kertelés reggel. Piacolás-kis séta, vásárlás és vacsora. George tarakihit sütött mellé Mango salsa-t készített. Aztán pedig Zsuzsival és a lányokkal elmentünk sétálni.

23. vasárnap 

Mára vendégek jönnek vacsira. Mivel a töltött káposzta már elkészült nem kellett csak levest és desszertet készíteni. Előtte még a kertben kis ez-az, locsolás, mert nagy a meleg! Utána sétára is volt idő a vendégek előtt.

A madarak a tenyeremből...

a Vendégek a tányérból ettek...sokat ...jóízűen-.

Jó volt látni.

24. hétfő

Kettecskén-itthon-lazán - kényelmesen,

25. kedd

Mára ismét vendégek...délelőtt főzés-sütés, majd séta a partra. gyönyörű idő, de perzselő meleg, rövid idő alatt leégés...

Vendégek megérkezése után a kölcsönös ajándékozás is megtörtént. Kedves és aranyos ajándékok cseréltek gazdát mindenki megelégedésére. Vacsora is jól sikerült Zsuzsiéknak ízlett minden.  Egy régi kabarét néztünk meg, a légkondit be kellett kapcsolni, olyan meleg volt. Estére még a paplant is kicseréltük. Még akkor is 25 fok volt a házban!

26. szerda

Kert-locsolás...majd perzselő hőség...de jön a változás. Mivel Boxing day - nagy leárazás, elmentünk pár doboz dessszertet venni. Mindig jó, ha van tartalék.

Délutánra elborult, estére enyhítő eső is megérkezett...

27. csütörtök

NAGYON lehült.  15  fok környéke...Azért délben bementünk a belvárosba sétálni. Vettünk egy szép/jó fazekat is a karácsony előtt kiselejtezett helyére. Gabrielékkel is összefutottunk.

Itthon aztán vacsorára jól jött a maradék töltött káposzta.

Ismét elszaladt három nap, és én nem írtam...mindig volt valami máááááááááás

19. Szerda

A napot a kertben kezdtem, mert mióta NYÁR van, locsolni kell...hol itt, hol ott és végül az üvegházban is...Aztán irány a belváros. Előbb Alan galériája, s kis pénz állt a házhoz...majd séta, nézelődés ...és a szokásos szerdai koncert mely ismét nagyszerű volt de sajna  ez volt az utolsó ebben az évben.

Koncert után ismét séta következett...elsétáltam a St Mary of Angels templomba, kiváncsi voltam a betlehemre és ha már ott jártam fotóztam is. 

Innen Gabrielékhez mentem és elvittem Arielt sétálni :-)

Megnéztük a bálnavadászokat "üldöző" hajót is.

Továbbsétálva a Kura galériába mentünk, itt volt a randevú Gabriellel és Annával, mert a tulajék meghívtak egy karácsony előtti koccintásra. Kellemesen telt az idő, mire a szülők megérkeztek Ariel békésen aludt és mi nyugodtan tudtunk beszélgetni. Ez után én még egy nagyot sétáltam...és túladtam a talált 5  dolláron is.

AZ egyik buszmegállóban találtam és úgy döntöttem, hogy majd egy szegény embernek továbbadom. Volt aki megszólított, de arról feltételeztem, hogy italra költené...Egy buszmegállónál levő kis pékség mögött levő kukában ellenben egy fiatalember kotorászott....Láthatólag valami ennivalót keresett...Kezébe nyomtam az ötöst és Boldog karácsonyt kívánva felszálltam a buszra...

Hazaérve jöhetett a lazítás az egész napos sétálgatás után.

20. csütörtök

A mai nap itthoni munkának szentelve...Készült töltött káposzta huszon valahány gombóccal, kivasaltam az összegyűjtött vasalnivalót.Tettem-vettem a kertben is...de a vacsorát George készítette. Lazac zöldsalátzával NYAMI :-) finom...

21. péntek
Délutánra randevúnk volt. Tanka Laci ajánlatával kerültünk kapcsolatba. Egy itt élő ismerős fiatalasszony (szintén Éva) édesapjával és a családdal volt a találkozó megbeszélve.  János Magyarországról érkezett feleségével és fiával és sokat mesélt a munkájukról...és arról, hogy mily módon szeretné a jövőben a Panoráma Világklubot  is támogatni.

Hazaérve George vacsora :-) Kedvelt kínai most rákkal ! nyammmm ..és kis ejtőzés után most pótolom a mulasztottakat :-)

18. kedd

Köd, felhő a háztetőn, langy...szellő is alig...és szitáló eső.

Mára nem terveztem elmenő programot. Helyette itthon tettem-vettem. Előbb a konyhai romokat tüntettem el, majd a karácsonyfát díszítettem fel...(itt sokkal hamarabb szokás, már késésben voltam)

Következett a kert. Az elvirágzott virágok, túlszaporodottak ritkítása ..gazolás. majd olvasás és kis "munka" a számítógépen.

Kötöttem egy "csokrot" a tegnapi virágokból , melyek elvarázsoltak a Rózsakertben :-) Nézzétek:

 ...és aztán már lehetett lazítani. George ment a vacsoráért, tudjátok, ha kedd, akkor PIZZA......és lehetett is tovább lazítani, semmit tenni :-)

Igen, ismét gyorsan szálltak a napok.

15. Szombat

Vásár és készülődés

Délelőtt már 9 után indultam az év utolsó Newtown Peoples Market-jére. Ezen a napon kicsit többen voltak az eladók, de a vásárlók nem igazán...Inkább csak nézelődők , mint a képen a kínai ismerőseim is, de azért nem panaszkodok. 

Eltelt az idő, sok ismerőssel beszélgettem, volt vásárló is... George is bejött délben, Zsuzsinál lángost is ettünk. George hazament az autóval én segítettem pakolni és csak utána jöttem haza.

Itthon egy kis pihenés után következhetett a főzés vasárnapra. A Fészeknek előkészítettem a vadasmarhahúst, pácoltam...igaz, nem több napot, csak egy éjszakát állt így. Nem tudnám a mérete miatt hűtőbe tenni és a megromlást nem kockáztatom több nappal...

George-dzsal elmentünk egyet sétálni, hazafelé pedig hoztunk magunknak kis vacsorát a Fish and Chips-estől.

16. vasárnap 

Fészek nap
Reggel befejeztem a vadast. Nagyon finomra sikeredett. A mártás pont jó, a hús megfőtt, de nem esett szét..Indulás előtt csak a tésztát kellett kifőzni. George még délben elment az asztalokat biztosítani...aztán már együtt mindent összekészítve indulhattunk.

Mire szépen meg lett terítve, mindenki megérkezett. ...(már aki bejelentkezett).

Még Zsanett is befutott édesanyjával, pedig este már repülnek el Kambodzsába. Kedves volt tőlük!  Nagyon kellemesen telt a délután. Az ajándékozási ötlet bevált...mindenki izgatottan várta, hogy milyen ajándékot kap...és azt is, hogy kinek jut az ő ajándéka...! A visszajelzés is jó volt, mindenkinek tetszett az ötlet....

Hazaérve  gyors mosogatás, majd kis kertels is...és ez a hét végetért.

17. hétfő

Reggel a terítők mosásával kezdtem a napot. Nem kezdtem el locsolni, mert esőre állt...aztán délben indultam be a városba, a Botanikus kertbe, mert Anitáékkal volt randevúm a Begónia házban. Előbb érkeztem, még körbefotóztam a gyönyörű rózsákat és az üvegház néhány gyönyörű virágát...aztán összefutottunk Anitáékkal. Kávézás után séta a kertben, majd át a Parkba. Innen lementünk a Portré Galériához, ahol két érdekes kiállítás is van. Innen Owhiro Bay végéig mentünk még egy pillantást vetni arra is.

Innen hozzánk hazaérve George már majdnem készen volt a vacsorával, hamarosan ehettünk.

Közben beszélgettünk és Feritől elköszöntünk....vele már nem találkozunk ebben az évben. Még mennek észak felé kirándulni és Aucklandból át Ausztráliába- Sydney-be szilveszterre. Feri pedig már onnan repül haza Magyarországra.

...s a nap is véget ért...estére az eső bár igen szolídan, csendesen, de megérkezett.

Ahol abbahagytam az a hétfő volt. Most, hogy nekifogok, pedig már péntek este. A napok őrült rohanásban vannak...

Most akkkor visszafelé:

14 péntek

Ma az "esti romok" eltakarításával kezdődött, majd a  Hírmondó zárással, szerkesztés, színezés, nyomtatás és postázás. Közben George elment a szemészhez a szokásos kontrollt megejteni. Egy évben egyszer egy alapos vizsgáklaton esik keresztül. Mire hazajött készen lettem - aztán George is az ellenőrzéssel, netre tevéssel, nyomtatással . Az év utolsó lapszáma elkészült!  Ha érdekel olvashatod.

13. csütörtök

Délelőtt takarítás-kert és "egyebek"... Délben Megan-hoz mentem át a kiállításról kért képeket. Itthon gyorsan még megcsináltam neki, és fel is tette a honlapjára. Délután megérkezett Anita és az apukája. Kicsit beszélgettünk, majd elmentünk sétálni. Fel, a Tapu Te Ranga Marae-ba. Körbe mutattam nekik és szerencsésen még kicsit belül is ... aztán pont az I-re az vlett, hogy még Bruce-szal is tudtak beszélgetni. Jó kedvében találtuk és néhány érdekes régi felvételt is mutatott. Hazaérve George nekifogott vacsorát készíteni, miközben beszélgettünk. Befutott Tibi is és már együtt vacsoráztunk. Az idő nagyon szép, kellemes volt, így vacsora után négyesben még lesétáltunk a partra.

Ezek után ők moziba mentek a Hobbit-ot nézték meg. Mi meg lazítottunk...

12. szerda

Nagy meglepetésünkre ma reggelre megérkeztek a munkások a szomszédba és nekiláttak kivágni az egyik pohutukawa-t. Mi is hozzájárultunk, hogy most kivágják...nagy örömünkre, mert így a kertünk sokkal több napot fog kapni! A felemás oldalú körtefánk is erőre kaphat. Az eseményeket igyekeztünk megörökíteni. Itt belekukkanthatsz, hogyan tűnik el a hatalmas fa! ...és  megritkították a másik kettőt is. Délben koncertre mentem. A szokásos szerdai. Itt találkoztam Anitával és édesapjával. Nagyszerű volt a műsor, remek előadókkal. ...és még Bartók is. ÉLMÉNY!

Innen a Parlamenthez sétáltunk. Zsuzsival találkoztunk-kávétztunk együtt. Ferinek óriási élmény volt, hogy beülhetett a Parlament elnök helyettesének a székébe...

Ez után elváltak útjaink. Ők Tibihez az egyetemre és én csavargósra vettem a délutánt. Előbb elmentem a Waitangi Parkba, majd sétáltam és nagy örömmel vettem észre, hogy a Wesley templom nyitva, bemehettem, fotózhattam...

Ezek után a CQ hotelbe mentem, hogy a kiállítást megörökítsem  a vendégekkel együtt.

...s ez a nap  is véget ért...

11. kedd

George születésnapja...

Külön kérésre semmi faxni...Ne hívjak vendégeket, ne legyen nagy party...Azért, hogy ne teljen el csak úgy, Gabrieléket hívtuk meg egy szokásos keddi PIZZA vacsorára. MIkor értük ment George odafelé megrendelte, visszafelé felvette a pizzákat. Frissiben-iziben megettük...és befutottak Éva és Iván is köszönteni az "ünnepeltet", aki nem szereti ünnepelni az idő múlását... AZért kellemesen elbeszélgettünk, jól telet az este. George még Annáékat hazavitte...és véget ért a nap...

Szülinapi ajándékul a jövő évi Summer Koncertre vettem meg a jegyet, ami majd a Kormányzóház kertben lesz márciusban! 

Sokminden történt ismét a hétvégén hét elején

Csak sorban:

9. Vasárnap kiállítás- Party

Persze előtte sütés, főzés, pakolás...majd "cuccolás". A Santa Parade miatt a belváros lezárva, így egy jó darabig kézben vittünk mindent. Még jó, hogy előző nap  és éjjel sokmindent átszállítottunk.

A kiállítás-party képei itt...mindent elmondanak!

Voltak képek, amik "elkeltek"....:-)

10. Hétfő

Délelőtt itthoni teendőkkel, majd 12-től a Community Centre-ben évbúcsúztató..."utolsó találkozási nap" ebben az évben, ilyen keretek között.

Itt még nem kerültek ki az asztalra a mindenki által hozott "tányérok"., ahogy az ilyenkor szokás :-)

Ezek után mentünk be a Studióba leszedni a képeket..

Hazafelé pedig én kiszálltam a Basin reserve-nél, hogy a Newtown Carol rendezvényére menjek. Előtte ettem kicsit a McDonalds-nál, felszereltem magam egy kis üveg vízzel és 1/2 -tól sorbaálltam, hogy bejussak a kormányzó ház kertjébe.

Természetesen senki nem lökdösődött, nem tolakodott...mindenki nyugodtan várt és aztán sétált fel a kertbe...Igyekeztem az este érdekes pillanatait megörökíteni és egy csokorba kötve itt megnézheted.

Kellemes este volt...nagyszerű hangulat, békés-mosolygó emberek...gyereksírás/kiabálás mentesen ...

Voltak kedves ismerősök...Ben Makisi a feleségével is név szerint üdvözölt (bevallom, nagyon jólesett, mert már elég régen nem találkoztunk és emlékezett rám...) és szerencsésen sikerült a kormányzót is fotóznom Celiával.

Celia Wade-Brown Wellington főpolgármestere és

Sir Jerry Mateparae kormányzó úr.

Szóval minden összejött. JÓ ESTE volt!Hazafelé Lorein-nel utaztam, akivel együtt sikerült George-ot fotóznom vasárnap. Mire hazaértem már csaknem 10 óra volt és George kissé morcosan fogadott, mert azt mondtam előtte, hogy 8 körül itthon leszek .... de szaladt az idő és persze a program végét is megvártam...

A képekkel még sokáig elvacakoltam. Közben megkaptam a levelet az Öko-Design kiállításról, melyen pár fotóm nekem is ott volt.  Megjelent a cikk és a kép a  The Wellingtonian-ben is :-)

Egyszóval jól indult a hét!

7. péntek

Délelőtt itthon rendeztem össze a kiállítás anyagát. Terveztem, amit még kellett. Nem mellesleg válogattam a holnapi Garage-Sale-re is.

Aztán délután bementünk a studióba "falra tenni" a képeket. A fiúkat tracsizás közben sikerült  elcsípnem a fotóval:

A falon már az én képeim a háttérben. Ez után úgy volt hogy én koncertre megyek, George meg haza, de előbb benéz a Vodafone-hoz, mert valamiért nem működött a telefonom...

A buszról szerencsére észrevettem, hogy NEM LESZ koncert...de erre már akkor gondoltam, amikor déli városrészek felett megláttam a FEKETE felhőket. Így nem szálltam le, nem mentem kajáért, hanem jöttem haza. Hazaértem, átöltöztem és már ÖMLÖTT IS az eső! Ekkor gyorsan nekifogtam a holnapi ebédnek-vacsorának valót megcsinálni. Mivel gondoltam, hogy Zsuzsi és Franciska is fog enni, egy gombaleves készült és paprikás csirke (nem baj ha kész) alapon.

George is megérkezett, hozott magának vacsorát a kedvenc hamburgerét, mert bár gondolta, hogy nincs koncert, azt nem, hogy én gyorsan főzök.  Mint kiderült a telefont csak újra kellett indítani...(ezt a technikát nem értem...)

Este még a lista elkészítése (már tudom a sorrendet - így körbe lehet sétálni a termen..listával a kézben.  Korán, 11-kor már ágyban is voltam.

08. szombat

Ébredés, kávé  és kezdésnek 1/2 7-kor már garázsolás...Előbb ki az autóval, kis söprés, berendezés asztalok, terítés és kipakolás. Hihetetlen, de a 9-es kezdés ellenére már 8 órakor itt toporogtak a garázs előtt. Persze ezek a felvásárolók, akik többnyire "kincsekre" vadásznak, amiket aztán  fillérekért vesznek meg - viszonteladók. Persze nálam ilyenre nem bukkantak...az értékeket én is ismerem.

8-kor Zsuzsi is befutott. Kipakolt ő is, majd 1/2 9-re Franciska is megérkezett. A három grácia bazározott. HAHAHA persze nagyon jól szórakoztunk mindamellett, hogy sok feleslegessé vált cucctól megszabadultunk.

Jöttek ismerősök és ismeretlenek...kávéztunk, sütiztünk...és 1 kor lehúztuk a rolót. Legközelebb már majd csak valamikor jövőre.

Négyesben megebédeltünk, de mindenki csak a levesre vágyott. Így vacsorára megmaradt nekünk a pörkölt. Kis lazítás után aztán becuccoltunk még a kiállításra. Sajnos holnap pont megnyitónk előtt lesz a Santa Parade és minden le lesz zárva a belvárosban  :-( nehezen fogunk tudni bejutni és pláne nehezen a cuccokkal.  Szóval ma amit csak lehetett bevittünk.

Feltettem a képek cimkézését, berendeztem az asztalokat és  fotóztam Gabrielt az új alkotás festése közben.

Ariel ma aludt végig míg ott voltam.

Már vacsorára értem haza. George gondolván érkezésemre melegítette a pörköltet, forralta a vizet a tésztának, így sokáig nem kellett várni, ehettünk.

Eztán még kicsit kerteltem, locsoltam, mert ugy-e az üvegházba nem esik be, ha kint esik is...

Ezek után elkészítettem holnapra a körözöttet, a tojáskrémet...

és úgy döntöttem ma már nem csinálok semmit, naplót írok és LAZÍTOK.

Hát igen, ilyen sem volt még, hogy egy hét is elteljen és nem írok semmit. Mentség csak az, hogy sok érdekes történt, sok dolgom volt, rengeteg kép és azokkal munka...

Röviden az elmúlt hét:

30. péntek erre a napra egy közeli kis lakás/műhely/galériába mentem kiállítás megnyitóra késő délután. Az idő morcabb, hűvösebb de sok érdekes ember Megan egy szobrászművész, aki helyben bronzból készít szobrokat.

...és már DECEMBER

1. Szombat

Korán indultam itthonról, mert egy felkérésre fotózni mentem. Az IHC (szellemi fogyatékosok egyesülete) által szervezett Observatorium látogatást kellett fotózzam. Nagyszerű volt látni a felnőtt fogyatékosokat és kisérő önkéntes segítőiket ezen a programon.. A gyógypedagógusi lelkem olvadozott és nem győzetem a fotózást. Remek délelőtt volt! Itt a személyiségi jogok miatt nem mutatok képeket...pedig egyik-másik nagyon csodás lett!

Innen hazaérve kis lazítás és pihenés...majd készülődés. 7-re mentünk a Wharewaka-ba egy cég 20. születésnapjának megünneplésére. Felkért fotósként - most nem önkéntes-, de mégis vendégként mentünk. George is kapott meghívót a vacsorára is. Nagyon elegáns szervezés, nagystílű berendezés-dekoráció. A bejáratnál asztalrend, az asztalokon a névkártyák, a vendégeknek kitűzők (hogy akik nem ismerik egymást se legyen gond)  mindenre gondoltak...Étel-ital bőségesen a kedves vendég nem maradt sem éhen sem szomjan.

A házigazdák a cég tulajdonosai Shona és Ron, kedves emberek. Látszott, hogy a céget is úgy vezetik mint egy JÓ CSALÁD-ot.  Magukénak érzik minden embert...Egy olyan is volt, aki a cég megalakulása óta itt dolgozik, ami NZ-n elég ritkaság. Itt jellemzően gyakrabban változtatnak munkahelyet az emberek. Aztán vacsora után  jöttek a Beat Girl-ök a tortával...

és jöhetett az énekük és a tánc.....MI pedig 11-kor eljöttünk...Készült több, mint 300 fotó, ebből válogatva 160 lett kinyomtatva és CD-re is írva.

2. Vasárnap

"itéletidő" ...bár terveztem id-oda menni, mégis maradtam itthon. Kicsit lazítás és persze a képek. Aztán vacsorára a fiatalokhoz mentünk, mert Anitának az édesapja Feri megérkezett. Így náluk-együtt vacsoráztunk, beszélgettünk.

3. hétfő

Az idő 100 %-os fordulattal mára napsütéses kellemes lett. A szokásos ARTS kora délután, majd  séta a Paekawakawa Reserve-ben, ahol nagyon sokat dolgoztak és látványos eredményeik vannak. Tervek szerint az Island Bay Festival-on szeretnék megnyitni. 

4. kedd

Ma mentem korán a fotókat intézni. Ronnak és Shona-nak kinyomtattattam a 160 fotót, majd megrendeltem a kiállításomra is 5 nagyméretű képet. Délután pedig George-dzsal elmentünk az orvoshoz, Dianához. Az éves kontrollja ilyenkor esedékes Georgenak...Minden rendben találtatott :-) így megnyugodva mehettünk vásárolni.

5. szerda

Régen keltem ilyen rosszul...a migrén .. Várható volt, mert nagy front közeledik. Mindez nagyon kellemetlen, különösen úgy, hogy 10-re a Városházára kellett menjek fotózni, az Önkéntesek Világnapja alkalmából fogadás Celiánál. (8-kor még nem gondoltam, hogy el tudok menni...)

Szerencsére 9 körül kezdtem jobban lenni, el mertem indulni. Igaz, enni-inni nem mertem....Minden jól zajlott, túléltem, de utána  igyekeztem haza. Nem mentem koncertre, nem mentem Gabrielhez...jöttem haza. Gyorsan összedobtam a képeket az albumba, elküldtem amit újságba kell...Aztán mentem az ágyba...és kisebb megszakításokkal csütörtök reggelig aludtam.

6. Csütörtök

Az ébredés még nem volt felhőtlen, de aztán minden jól alakult...A fejfájás elmúlt. A nap sütött. lehetett mosni, majd vasalni is. Igaz délutánra visszajött az eső, a szél...és kicsit, szerencsére csak ici-picit a fejfájás...Látva a hírekben, hogy mi volt Aucklandban (tornádó, nagy károk,  halottakkal) és Rotorua környékén is, nálunk nem is volt rossz idő ...

Még most összeszedtem magam és bepótoltam itt is amit kellett :-)

Szerda 27.folytatás

.... a vörös szőnyegnél járunk...illetve álltunk. a "kertéshez közeli" helyünkről már nem mertünk elmenni.DE legalább jól éreztük magunkat. Közel a riporterálláshoz, Silviával és férjével jól töltöttük az időt.Aztán beindult a "menet". Jöttek az ismerős és ismeretlen arcok. Szinészek, politikusok, sportolók, TV-s személyiségek és akik meghívót kaptak a világpremierre,  a  vetítésre. Képek itt...és lehet találgatni, hogy "ki kicsoda".  Nem volt egyszerű a végén  eljutni a közeli buszmegállóhoz. Nagy kerülőt kellett tenni a lezárt utcák miatt. Mire hazaértem 8 óra volt és George vacsorával várt :-)

csütörtök 28 .

Mára Franciskával volt randi már hetekkel ezelőtt megbeszélve. Végül úgy döntöttünk, hogy Poriruában találkozunk. Ott van egy nagy  kiállítás, 2011 legjobb természetfotó képeit nézzük meg.

Itthon indulás előtt még előkészítettem a vadast, melyet anyuval történt beszélgetés után nagy megkívántam és már régen volt. Aztán be a városba. A St. James Színháznál még volt időm és megtudakoltam, hogy mikor lesz a Kormányzó Palota kertben a koncert jövőre. Időpontot már tudom, március 9,  de jegyet még nem lehet venni.

Porirua: Szépen megcsinált kiállítás a Pataka Múzeumban és nagyon élvezettel nézegettük a képeket. Jólesően fedeztünk fel a magyar fotósokat, Máté Bence, Mészáros András, Schaul Márton képeit. Ezek  Máté Bencéi:

Sétáltunk-kávéztunk..., majd Franciska behozott a városba,(valamilyen oknál fogva egészen egyszerűen nem jött a busz!)  mire hazaértem nagyon  lehűlt a levegő, pedig még nem volt 3 óra. Befejeztem a vacsorakészítést, kicsit olvastam, vacakoltam a képekkel, s nem mellesleg már készítem elő a Hírmondót...

Vacsora + Tv ...Szóval nem unalmasak a napjaink.:-)

Köszönöm, azoknak, akik "reklamálták" a bejeggyzéseket, de nagyon-nagyon elfoglalt voltam.Tudjátok egy-egy rendezvényen-eseményen az ember csak lövöldöz, de utána kell jönni egy komoly válogatásnak, rendezésnek és az bizony munka! Szóval akkor kezdjük a hét elején:

26. Hétfő

Délelőtt itthon, házban-kertben, mindig dolog van. Elkészült a CD a szombati rendezvényről, örültem, mert Victornak és Judynak nagyon tetszettek a felvételek. 1-re az ARTS csoportba mentem. Mindenki azt készített amit akart, sokan a megkezdett munkáikat folytatták én egy pillangót alkottam, mely ha kész lesz egy gyöngyökkel kivarrt gyapjú alapó kis kitűző lesz. 

Hazaérve George-dzsal elmentünk sétálni. Visszaúton benéztünk egy ismerős,  Loreine  irodájába, ahol egy másik ismerős Vincent Duncan képét láttam meg a falon. Kedves kép Island Bay-ről. Régen készíthette, azóta ennél is sokkal jobb képei vannak.

Itthon aztán vacsora készítés és .. következtek a megszokottak...

27. kedd

Korán keltem, rendezve a reggeli rendeznivalót az önkéntesek irodájába mentem.Pauline egy újabb fotózásra kért fel a jövő hétre. Itt Judy várt, de mint kiderült később indulunk a tervezett feladatra, így még elmentem sétálni a belvárosba.   A vízparton készítettem pár nagyszerű képet, egyik-másik majd a kiállításra is jó lesz. Az információs központban is az ott dolgozó hobbitokat is megörökítettem.

 Visszafelé még benéztem a Vintcent Arts Sudióba, ahol volt egy kiállítás is és éppen egy workshop indult. Aztán jöhetett a kihívás. Wainuiomata-ba mentünk, ahol egy új ISKOLAI  kalandpark mászókáin, kötelein lógtak már a fiatalok. Komoly építmény, nem kicsi felelőség. Aki az egészet irányította fiatal maori lány/nő, akiről kiderült, hogy egyébként itt lakik Island Bay-n.  Azért hogy a magasság jobban érzékelhető legyen, felmentem az oszlopra, majd végigsétáltam a vizszintes gerendán. A képen, hogy mit is láttam fentről..Büszke voltam magamra, mert gyorsan felmásztam, nem inogtam- nem billegtem...és lazán le is eresztettek, nem estem .-)Hazaérve aztán eljátszottam a képekkel...vacsorára kedd lévén pizza volt.

28.  szerda a  nagy nap Naptárba előre bejegyezve a HOBBIT VILÁGPREMIER. E mellett még  a  szokásos koncert. Meglepetésre Franciska is telefonált, hogy ráér, bejön Wellingtonba. OK, akkor találkozó előbb a Midland Parknál. Ott az eperfesztivál...karácsony jegyében .-) Séta, majd koncert, melyen mai újzélandi zeneszerzők darabját játszotta két fiatal művész-zongorista.Jól játszottak, de bevallottuk, maga a zene ne igazán volt fülbemászó...Ismét séta következett, bementünk a Portré galériába is, ahol hobbitok is voltak.

Igen, ez egy ilyen..Délelőtt itthon, de délutánra munka + szórakozás egyben.

Korán délután még Zsuzsi átjött hozzánk és kaptam tőle szép ajándékokat amit Ausztráliából hozott. Elhozott pár képet is, így megismerhettem én is Évát a barátnőt, láttam, merre járt, mit látott. Nagyon szép hely Melbourn, hatalmas város...különleges szobrok-épületek. Bizonyára én is élvezném a látványt.Talán majd egyszer...

Aztán jöttek a Party-k!

Először 3-ra a Community Centre, ahol a Time Bank első születésnapja volt. Még csak gyülekeztek az emberek.

Innen 1/2 4-re  átmentem a Surf Clubba, ahol  a tengerkutató és oktatási központ KÖSZÖNÖM partija zajlott.  Az idő gyönyörű, a kilátás mesés...(sajnos szél is, ezért a teraszra nem mentünk.)

Victor és Judy nagyon sokat tesz és nagyszerű partyt csináltak Fantasztikus mennyiségű finomsággal (mely a reklámtáblán levő hotel konyhájának adománya) sok kedves ismerős és ismeretlen emberrel találkozhattam.

Mikor Celia is lelépett, akkor én is vissza a szülinapi partyra...és ott folytattam a fotózást.   Mire visszamentem már nagyon sokan voltak, a zenekar is játszott és mindenki nagyon jól érezte magát.

6 óra lett, mire hazaértem.George által készített vacsorát megettük és kezdhettem rendezni a képeket, közben néztük a Tv-t. ...s a nap gyorsan végetért.

A naptár tele programokkal, csak választani kellett és megtalálni a "helyes" sorrendet.

Elsőnek a Newton Peoples Marketra mentem. Itt nagyon kevesen voltak, hiába az erőlködés, nem akar beindulni...Azért ha már ott voltam kitettem pár képet, képeslapot, könyvjelzőt. Rövid két óra alatt még "sikerem is volt". Vettem is és  eladtam, s nem mellesleg beszélgettem ismerősökkel.

12-re hívtam George-ot, hogy már majd együtt menjünk a börtönbe. Igen oda, de most nem látogatni, hanem NÉZELŐDNI...ahol anno már jártunk a hegyen, most is oda mentünk. Már bezárták, a rabokat elszállították, hamarosan  lebontják és ma pár órára kinyitották az érdeklődők előtt. Rengeteg ember volt kiváncsi, az autók és a gyalogosok is "hosszú-tömött sorokban" araszoltak a hegyre. Még a bejutáshoz is sorba kellett állni. Nem mindennapi látvány, sorban várakozó emberek, hogy BEMEHESSENEK A BÖRÖNBE!

Hát egészen más volt így látni, mint amikor látogattunk ott valakit. Akkor nem lehetett fotózni, most szorgosan csattogtam, egyszerre nem is tudom feltenni a képeket, de majd itt megnézheted - folyamatosan töltögetem.

Ezen a képen pedig egy-egy  cellában vagyunk...mely nem volt híres a komfortosságáról.

Ezután Lyall Bay-re mentünk remélve, hogy még látunk valamit a homokvár építésből. Azt ellenben úgy gondoljuk, elmosta a dagály, mert nyoma sem volt. Ha már ott voltunk megnéztünk egy új kis galériát. Volt pár érdekes alkotás, de sajnos az árak is azok voltak. Egyiket-másikat boldogan hazahoztam volna.

Ezután a Hobbit falu következett a Waitangi Parkban. Volt pár érdekes-szép dolog, az árak is azok itt is, mint mindenhol,  de valahogy most kicsit csalódtam, többre számítottam. AZ idő ellenben szép napsütéses volt, így aztán sétáltunk, nézelődtünk egy kellemeset...

Hazaérve már jöhetett a vacsora és a TV műsor.

Sajnos nem én, nem mi táncoltunk...de amit láttunk az nagyszerű volt.

Mindez egy iskola 2 éves hallgatóinak a show-ja volt. Kezdés 1 -kor, (szándékosan ezt az időt választottuk) a műsor 3/4 3-kor ért véget. Egy komplett produkció sok-sok részletben, mind-mind jól, pergőn előadva és nagyszerűen szervezve. Jelmezek, világítás és a zene mondhatom profi! Sok-sok képet készítettem, a világítás változásai miatt nem minden tökéletes, de a hangulatot talán visszaadja :-)

Nagyon élveztük...és én elhatároztam, hogy a jövőben rendszeresen figyelni fogom a programjukat!  Erről jut eszembe, tegnap George megvette a jegyeket jövő év áprilisra (!!!) és már nem nagyon lehetett válogatni a jó helyekben...de szerencsére még sikerült a kedvenc helyre, de már csak a 2. sorba jegyet kapnia, igaz, jól megkérték az árát!

Hazaérve kis játék a képekkel...majd a George kreálta vacsora ...kis fagyi...csepp szusszanás és mentem a Courtnay Place-re lefényképezni az új hatalmas "díszletet":

Ha már bementem benéztem a Kura Galéria kiállítás megnyitóra is . Igaz, a kezdés egy órával előbb volt...de azért körülnéztem. Csodálatos darabok vannak ebben a galériában. Mindig kedvelek ide benézni. Régebben készült képek itt.

Ma nem fotóztam, siettem haza "kedvenc esti mesére", a Coronation Street c. sorozatra. Ennek a színpadi változatára vett jegyet George!

Igen, MA NYÁR VOLT!

Már reggel sütött a nap...kicsit a kerttel kezdtem. Aztán főzés, apróságok, majd be a városba.

Előbb leszálltam Newtownban, ahol megnéztem Paul kiállítását. Innen mentem   nyomtatni. Pár meghívót papíron is, ami kézbe adható. Útközben felfedeztem egy hirdetést végzős táncosok műsorára invitáltak. Oda holnap elmegyünk. 

Ez után még séta és bementem az Briscos - ba, ahol megvettem egy képkeretet, melyet majd a decemberi kiállításra szánok "meglepetésnek". Mivel elég nagy, ezzel már nem sétálgattam, irány a buszmegálló. Ott aztán újabb Hobbit készülődésbe botlottam:

    "átalakul"....

Hazaérve mert MELEG és NAPFÉNY...irány a kert :-) Nekivetkőzve lehetett gyomlálni...spriccelni a füvet és nem mellesleg ezzel egyidőben még óvatosan napozni :-) Vacsora "Curry Éva módra"  már csak rizst kellett hozzá készíteni...s az este elszaladt....

Sütni-főzni nem kellett. Kerti apróságok-kis-ez kis az a házban és elindultam, hogy nyomtattatok pár meghívót a pár órás kiállításra évvégi party-ra.

HAHAHA

Mikor már éppen leszállni készültem a buszról, akkor kapcsoltam, hogy a kis kütyüt (melyen a nyomtatásra váró képeket hoztam volna) otthon hagytam még bedugva a számítógépbe...

HAHAHA

Így aztán, ha már bent voltam...lementem a vízpartra sétálni, mert gyönyörű napsütéses idő volt :-) Séta, nézelődés és persze a fotózás sem maradt ki. Jöhetett a koncert, ami nagyon jó volt ismét. Fiatalok énekeltek, szépek voltak, gyönyörű hanggal... és egyikük éppen a doktoriját csinálja mint pszichológus, mindegyik valamilyen egyetemre jár és csak kettő akar a zenéből (így-úgy ) megélni.

A koncert után lesétáltam a Kina szoborhoz, mert tegnap elfelejtettem lefényképezni a felavatott táblát. Ott aztán felfedeztem Simont Wellington legnevesebb fotósát, és meg is örökítettem a kis kamerájával......

aztán kiderült, hogy Ő is engem - jó képet csinál az a kamera "lesilövésből!" . Láthatod a képen azt is, hogy milyen gyönyörű volt az idő!

Így ismét van rólam is egy kép...mert az ritkán készül. 

Hazaérve még George-ot is elcsaltam egy sétára, de a déli szél  "rövidebb sétát engedélyezett". Hahaha ...fázott a fiú...visszafordultunk.

Kiültettem a kertbe az üvegházban előnevelt rózsatövet. Most már annak szorítok, hogy megmaradjon. AZ első virágát az üvegházban hozta, gyönyörű színe volt. 

Vacsorára a már kész pörkölt mellé tészta került...és a folytatás már a megszokott rutin szerint, laza TV nézés :-)

A naptár tele erre a hétre. Mindig történik majd valami...

19. Hétfő

A délelőtt  ágyneműcsere, mosás, pakolás. Még egy kis kertelés is belefért. Főzni nem kellett vacsorára, maradékoztunk .-) Délután  "kerestünk egy magyart" aki itt élt. De nem találtuk...:-(

Innen George  bevitt a városba, én maradtam, ő hazament. A Vincent Arts kiállítás megnyitóra voltam meghíva a St. James Színház emeletére. Persze a fényképezőgépem is vigyem volt a kérés..., ezért szorgosan fotóztam is. A gyógypedagógusi lelkem melengetve volt. Több fogyatékkal élő idős és fiatal állította itt ki az alkotását. Igaz, nem csak ők, de ők voltak többségben.

Hazaérve a képekkel jó pár órát még eltöltöttem, aztán lehetett aludni.

20. kedd

Takarítás, hűtőtakarítás...és a még mindezek mellett szokásos apróságok. Főzni ma sem kellett, mert Pizza kedd. :-) Kis lazításképpen, meg egy nagy adag hús/zsír/bőr cafatot levittem a partra, és kicsit rugdostam a homokot is. Nem mellesleg végül a kiürült zacskót teleszedtem a parton talált szeméttel. Hasznosítottam magam. 

Vacsora után 6-ra a belvárosba mentem, ahol ma volt az ünnepélyes átadása a hatalmas kina szoborcsoportnak. Időben odaértem, körbefotóztam. Főpolgármesterünket és a szobrászt egymás mellé tereltem még a "ceremónia előtt", így készülhetett egy közös kép is róluk.

Celia szokása szerint örült nekem. Michel is örült, mert tetszettek neki az előzőleg készített  képeim, remélem nem felejti ez az igéretét ő sem a kina neveit illetőleg. (mindegyiknek külön neve van és persze nem tudtam megjegyezni...) .

Volt egy kis fogadás is még ott a parton, de Franciska (mert időközben ő is megérkezett) nem akart odajönni, ezért én sem maradtam sokáig. Még megkóstoltam az IGAZI KINA-t nyersen :-) A sárga részt ajánlották. Nem rossz, meg lehet enni amolyan sós-tenger íze van. Emlékeztet a halikrára.

18. Vasárnap Fészek nap

A délelőtt a főzéssel és mellette írással-olvasással telt. A pörkölt befejezése, a lencsefőzelék elkészítése volt a feladatom. Minden időre elkészült, minden finom lett...

Fészek...Itt most nem voltunk sokan. Gabrielék Szamoa-ba utaztak, Zsuzsi Melbournben, Valika Perth-ben van. Tibinek vendégek jöttek, a fiatal Tibiék még mindig a Déli szigeten...Franciska Palmerston Nortban...SZóval sokan "igazoltan távol"de így is voltunk 14-en. Megérkezett ellenben Pali, aki visszajött Magyarországról és Christina a lánya is vele jött.A főzelék mindenkinek nagyon ízlett, Márton pillanatok alatt elpusztított egy nagy tányérral és még kétszer evett...Kedvence a főzelék. Vidáman telt a nap, finom süteményekkel is teleehettük magunkat. Éva felolvasása közben körbefotóztam a társaságot.

Zsanettől elköszöntünk, már nem tud többet jönni, decemberben Kambodzsába utazik a nagymamáját fogja gondozni egy ideig és utazni vele. Talán még mi találkozunk, ha itt lesz az édesanyja. Teszünk együtt egy közös sétát. Hazafelé  kitérőt tettünk, Zsanettet is bevittük a városba és mi is megnéztük az újabb készülődést a Hobbitra. A hatalmas méreteket a szoborral egy szinten levő munkásokból láthatod.

Az Embassy mozira felkerült a hatalmas dekoráció (ebben lesz a világpremier 28-án), melyet persze meg is örökítettem. ...és George mindkettőnket:

Hazaérve aztán már csak egyszerűen LAZÍTOTTUNK...és véget ért a nap, a hét, s holnap új kezdődik!

Ismét elmaradásban...de pótolom.

16-án pénteken az itthoni tennivalók után kora délután mentem be a Studióba, hogy először Gabrielnek segítsek feltenni a képekhez tartozó feliratot a falra. Majd Arielre vigyáztam, hogy Annáék tudjanak készülődni mielőtt megérkeznének a vendégek...

Aztán az az idő is eljött érkeztek a vendégek, érkezett a főpolgármester is...

Megtörtént a kép átadása az ügyvédnek (aki segített Annának és Gabrielnek). Szóval minden zökkenőmentesen zajlott. Sokan eljöttek, kellemes társaság volt. Mindenki, még George is, nagyon jól érezte magát - egy képen felfedezhető...!

Hazafelé még egy fura fotózást is megörökítettem:

Róluk később kiderül, hogy egy testvérpár és a fotós pedig egy pszichológus (nem is akárki). Ami még érdekesebb, hogy nézegetve a FB-n a fotóit felfedeztem ezt a képet.

Felkaptam a fejem és megkérdeztem  HOL? 

Kiderült, hogy a testvére bérelt lakásában van a falon, itt Wellingtonban, Newtownban..Ugy-e milyen érdekes véletlenek vannak? Milyen kicsi ez a világ!!!

17. Szombat

Mára nem volt nagy előjegyzés, minden halasztható...zuhogott egész délelőtt. DE mégis be kellett menjek a városba pár naptárt kinyomtattatni, hogy a vasárnapi Fészekben már tudjanak választani azok, akiknek kell...Ezért aztán autóba pattantam (ritka esemény) és mentem-nyomtattattam...Délután a pörkölteket készítettem el, így kevesebb marad vasárnapra. Most nem sokan jelentkeztek be...csak 15-en leszünk.

Vacsorára George finom rákot készített fokhagymásan. A jóllakottság meg a pohár vörös bor kellemesen elzsibbasztott...s a nap véget is ért...

Kicsit elmaradtam...de okom volt rá. A naptáram tele hetek óta, és még váratlan felkérés-megbízás, no meg ötlet is.

13. kedd

Délelőtt a Newtown Communtiy Centre-be mentem, mert a Time Bank egy éves évfordulójára készül egy riport és ehhez készült kép. Itt kiderült, hogy nem csak a fotózásomra kiváncsi Ágnes az újságíró, hanem az én történetemre is. ...szóval riportalany is lettem.

Mivel nagyon szoros volt a nap, nem is maradtam sokáig, siettem az Önkéntesek konferenciájára, ahová nagyon jókor-jó időben érkeztem. Sikerült mindenkit ott találni, teljes volt a létszám, a miniszter asszony, Jo Goodhew  is megérkezett, majd a konferecia résztvevőiről  készülhetett egy közös fotó is. Nagyon kedvesek voltak, mert egy gyönyörű virágcsokrot kaptam a "munkámért", pont olyat amilyet a miniszter asszony is kapott!

Innen siettem tovább beszélni Gabriellel a pénteki programról...majd haza, mert a képeket gyorsan kell megcsinálni. Jó volt megtudni, hogy Jo két képemet is kiválasztotta és feltette a honlapjára! Mindezek mellet  a Hírmondót is lassan készre kell csinálni....és nem mellesleg a kertben is munka van.

14. Szerda

...ma csak kapkodtam a fejem, hogy mit is válasszak...mert volt miből! Először bementem a Michael Fowler Centre-be, hogy megnézzem mi újság a konferencián, amire az ombudsmanok érkeztek. Szerencsém volt, éppen szünet...és sokan kint a folyosón beszélgettek-kávéztak. A lépcsőforduló után éppen ismerős arccal néztem szembe. Helen Clark, a volt miniszterelnök asszony középen, ma az ENSZ harmadik legmagasabb rangú tisztségviselője. Mikor rámutattam a masinára készségesen felém fordította a beszélgető partnereit is:

Bal oldalán egy új-zélandi ombudsman, a jobbon is idevaló hölgy az Ombudsmanok Világszervezetének soros elnöke. A folyosón továbbsétálva, nézelődve megláttam a magyar ombudsmant is, így a konferencia helyszínén Szabó Mátéról is sikerült képet készítenem.

Ez után a szokásos szerdai koncert következett. Most kivételesen a hátsó sorban ültem le, hamarabb eljöttem...mert a folytatás már a Portré Galériában volt. A kiállító fotós és a Táncművészeti iskola igazgatója beszélgetett azokkal akik ott voltam. Sajnos ennek sem maradtam a végéig...mert egy még fontosabb esenéyn időpontja közeledett.

Charles és Camilla fog sétálni a parton...Gyönyörű volt az idő...csodás fények, színek emberek...és nyugalom, semmi tolongás, semmi lökdösődés!  Mellette állt Claire, aki akvarelfestő és már többször találkoztam vele Alan galériájában.

Jó helynek igérkezett ott maradtam mellette és nagyon jól tettem! Odajött hozzá Camilla!!! Így egészen jó képeket sikerült róla is és Charlesról is készíteni.

Mikor vége lett...én is igyekeztem haza. Várt a kert...és a Hírmondó.

Estére a konzul asszonytól kaptam képeket, de nem olyan minőségben, ahogyan azt szivesen megmutatnám ...így megírtam neki:  azt gondoltam, profi fotós profi képeit kapom, a küldött kettőre nem tartok igényt.

A  Hírmondó elkészült, a neten van olvashatod is.

15. csütörtök

Először Marion jött hozzám, mert szüksége lett fényképekre (most és a jövőben). Konferenciára készül (pszichológus) és az előadások katalógusához kértek fotókat tőle.

Gyorsan végeztünk, majd mentem be Zsuzsihoz a Parlamentbe. Együtt ebédeltünk, beszélgettünk. Zsuzsi holnap Melbournbe megy, Hannát is felkeresi. Az irodájában még a főnökével is beszélve (meglepetésemre) vett egy könyvet is tőlem ami a driftwoodos  képekből  készült!

Onnan még lesátáltam a partra, szép idő, meleg...és láttam, hogy szerelik a víz alatti világítást is a KINA szobrocsoportnál.  A Frank Kitts parknál a Hobbit zászlói lobogtak...estére már nem történt  semmi ...de nem is volt baj. Lehetett lazítani...ILLETVE mégsem. Váratlan feladat. Gabriel kiállításához két nyomtatvány készítése...így aztán mégis éjfél elmúlt, hogy lefeküdtem.