Életem Új-Zélandon

Ismét nagyüzem, nyár és kert...majd viharos szél és "munka".

08. kedd

Ma bementünk az utazási irodába, hogy megrendeljük-lefoglaljuk a repjegyeket és a hoteleket. Jó sok időt eltöltöttünk, (hol álljak meg, melyik hotel legyen)  de hogy minden stimmeljen még Will az ügyintézőnk, egy  kedves fiatalember mondta, hogy menjünk nyugodtan haza, majd még ő rendezi a "kívánságlistának megfelelően"  a sorokat.

Nem sokkal azután, hogy hazaértünk jött a telefon,  a nemrégen kiérkezett házaspár meglátogatna minket, ha ráérünk. Persze ráértünk...megismerkedtünk Istvánnal, Ibolyával és a kisfiukkal Leventével. István háziorvos lesz Wainuiomatan, ami kiesik Wellingtontól, a hegyek között egy völgy-katlanban...Ha emlékeztek még, amikor kötélen-gerendán jártam...AZ ott volt. Rövid ismerkedés-beszélgetés után kimentünk kicsit a tengerparti játszótérre  lekötni Levente energiáját is! Visszatérve még kis csevegés nálunk.

Estére megérkezett Will ajánlata a foglalásokkal... Szingapúr és Tokió lesz a két megállásom helyszíne. Május 27-én indulok innen és majd július 16-án érkezem vissza Wellingtonba. Lehet az otthoniaknak is tervezni!!!

09. szerda

Utazási irodába mentünk délelőtt, elfogadtuk az ajánlatot, és fizettünk...Igaz most csak több, mint a felét, mert a bankkártyánk napi limitje nem engedte az egészet. Sebaj, holnap visszamegyek.

Az idő kellemes meleg, de nagyon szeles volt, nem csábított sétára...Estére Gabrielékhez mentünk vacsorára. Finom lengyel ételt főztek...jó volt. Ariel egyre aranyosabb...

10. csütörtök

Előbb fizettem az utazási irodában, majd megkaptam a jegyeket is :-) Tehát május 27 indulás.

Innen a Wharewaka-ba mentem, ahol a kávézóban Lizaval és családjával volt találkozóm. Liza-t egy közös ismerősön keresztül a FB-ről ismerem. Most kiderült (amit eddig nem tudtam), hogy nem Wellingtonban, hanem Waikanae-ban laknak és a találkozónkra onnan jöttek be! Ezért kicsit késtek is a forgalom miatt, de hogy ne izguljak, telefonon szólt, úton vannak!

Érdekes, hogy itt is megtaláltak a fogyatékkal élők és valahogy mindig jön egy újabb találkozás. Santana Liza kisebbik lánya (a piros/szürke felsőben) siketnek született . Ezt pár napja tudtam meg. A beültetett készülék segítségével mára már szépen is beszél. Ügyes úszó a lány, most 13 éves, jó tanuló.  Egy bulgáriai versenyre mehetne, de most sponzorokat keresnek, mert a költség a családnak sok...A nagyobbik lány most kezdi majd az egyetemet az sem ingyen van. Mikrobiológus szeretne lenni. Pár ötletet is adtam, hogy kiket lehetne nekik megkeresni  (örültek is neki!). A szerény támogatásunk mellé tettem még pár könyvjelzőt, hogy ha kijut a versenyre, ajándéknak adhatja azoknak, akikkel megismerkedik...! 

Miután elváltunk még benéztem Gabrielhez a studióba, most is szorgalmasan dolgozik két új képen.

Tőle még elmentem a Bowen Házba egy kiállítást megnézni. Új-Zélandon élő kínai művészek alkotásait mutatták be, már majdnem lemaradtam róla...mert elfelejtettem a karácsonyi -újévi mindenféle miatt. Érdekes volt. Jó, hogy megnéztem. Közben beszélgettem Michelle-lel, aki a kiállítások szervezője és rendezője is. Így ismét szóbakerült egy "magyar művészek" kiállítási lehetősége....

Délután még elmentünk szárító kötelet nézni...A tervezett "esernyős megoldás"-t végül elvetettük ( az itteni szelet kiálló, jó minőségű magasan $ 500 fölött lett volna!!!) , marad az én egyszerű ötletem.... minőségi zsinórok kihúzva! :-)

Estére a Hírmondóba is belevetettem magam. Nem mellesleg érkeztek a gyerekrajzok, amik albumba is kerültek! Lehetett okleveleket is gyártani! Szóval unatkozás nem, de süvítő orkánszerű szél még igen, még estére is, de már tisztult az ég, holnapra jó idővel kecsegtetett...