Szombatra már volt egy program beírva a naptáramba, hogy: 9-3 között látogatható a közelünkben levő Mosque. Nagyon kíváncsi lettem volna rá, nyílt nap, bemutatással és kis vendégeskedéssel.
A reggeli olvasás-írás után már készülődtem, mikor kinézve az ablakon észrevettem, hogy ÖMLIK az eső...visszakoztam. Maradtam. De mint ahogy mondani szokták, minden rosszban van valami jó, mert kaptam ma ismét egy e-mailt Igelese-től, hogy várnak a próbákra fotózni. Erről nem szóltam eddig, mert kicsit olyan hihetetlen volt ez a dolog. Szóval emlékeztek, hogy voltam egy hete a Te Papában és kicsit "áradoztam" a műsorról és az énekesekről. Itt megmutattam a képeket is.
A Facebook-on ismerősnek lettem jelölve "Jakki Leota-Ete" által, mikor először bejelentkeztem erre a programra. Kiderült hogy a két ETE egy pár, férj és feleség :-) Nagyon tetszettek nekik a képek, azonnal visszajeleztek. Igelese azóta már az én fotómmal jelentkezik be a Facebook-on.
SZóval jött a meghívó a próbákra, és hogy nagypon örülnének, ha fotóznék.... Mivel egy próbát a szombati napra is jeleztek, úgy döntöttünk, hogy a kért képeket nagy felbontásban nem e-mailben küldjük el, hanem személyesen egy CD-n elvisszük és persze fotózok örömmel!
Porirua, Aotea College a helyszín, nem túl messze Wellingtontól. Igelese bemutatott minket az igazgatónőnek, a tanároknak és már készülődtek is a próbára.
A gyerekek gyülekeztek, a munka elkezdődött, én pedig szorgalmasan csattogtam...
Hazaérve csak pár képet tettem fel nekik, mert vacsora után már kezdődött is a rugby :-) Szerencsére az All Blacks győzött, én pedig már közbe-közbe szunyókáltam is.
Vasárnap reggel aztán nekiestem a képeknek...leveleknek, majd mentem a piacra gyümölcsért , zöldségért.
Buszra szállás előtt egy nagyot sétáltam, ezért a képért megérte:
.jpg)
A vásárlás közben pedig összefutottam Gabrielékkel. Társaságukban volt Nicole és két pasas is. Az egyikről (aki Gabriel mellett áll), kiderült, hogy amerikai és ő készítette a filmet Gabrielről a berlini falnál és most itt is filmezett már ruluk és a munkáiról.
Hazaérve kis szusszanás után még George-ot is elcsaltam egy sétára. A parton azonban jeges déli szél fogadott, így gyorsan visszafordultunk.
Itt a jó meleg szobában folytatódott/ elkezdődött a képek új élete.
Miért is mondom ezt? Mert ma (is) kaptam egy megkeresést, hogy használhatják-e egy fotómat. Most "fő a változatosság" a the Ministry for Culture and Heritage -től, Bruce Comfort-tól emailben érkezett a megkeresés, hogy használhatják-e a fotómat itt.
Ugy-e sejtitek, mi volt a válaszom...
Így aztán ma már elégedetten hártadőlö, különösen most már tele hassal a George féle finom vacsora után. Érdemes élni és fotózni. :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.