A blog...a társasági élet és mozgalmasság... és milyen Jó nekem... Ezt kicsit a " szememre vetette" egy barátnőm, és ma kaptam egy levelet egy fotóstársamtól is, benne ez: "hogy mi milyen mozgalmas-izgalmas, komoly társadalmi életet élünk..."
Ezek szerint ez megy át a blogban....Érdekes, hogy ezt én nem így élem meg, de a megjegyzéseket kaptam, komolyan kell vegyem. Itt élve úgy érzem, hogy mi egy nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott nyugdíjas életet élünk, már nem akarunk gyűjteni, de a kapott nyugdíjat okosan kell beosztani! Semmivel sem élünk nagyobb társasági életet mint szerintem más...sőt...Talán ami más az az, ahogy leírom, ahogy "tálalom". Igen, mert megtalálom a semmitmondó hétköznapokban is a szépségeket, érdekességeket és a blogban ezek szerint túlságosan is lelkesen írom le....
Igaz, nem tudok az utcára kimenni fényképezőgép nélkül (néha az udvarra sem) és valóban mindig találok valami új csodát, valami érdekességet, másoknak megmutatni valót. Ott is, ahol azt más (gyakran a párom se) észre sem veszi. Fritz is fotózik a Panorámión. Ő itt él a közelünkben. Gyakran írja a képeim alá, hogy jéééé ezt ő még nem látta Wellingtonban, pedig több, mint 35 éve a város lakója, nem vette észre...nem járt arra....Pedig szorgos fotós az "öregúr".
Talán ezért tűnik a blogom amolyan mesebelinek, mert meglátok apró szépségeket melyet továbbítok és az engem boldoggá tesz.
Ezt a boldogságot igyekszem tovább adni, még akkor is, ha közben beárnyékolja a napjaimat az otthonról jött rossz hír, a szomorú esemény. Most a fiam nehéz és váratlan helyzete azzal, hogy elveszítette édesapját és egyedül kell megbirkóznia a feladatokkal, az ügyintézéssel, a temetés megszervezésével, intézkedésekkel, a hivatalokkal, a kemény mindennapokkal. Szerencsére ügyes fiú és felnőtt mára. Remélem mindent meg is tudott oldani. Amiért nem erről írok részletesen, annak az az oka, hogy azzal senkin nem segítenék, senkinek nem lenne jobb...Negítív dolgokat nem kell mélyíteni, erősíteni.
A kis kirándulások, melyeket barátainkkal együtt teszünk, gyakran nekik is újdonságnak számítanak (mint a legutóbbi baglyos is), mert bár nagyon régóta élnek itt, még nem hallottak róla. Igaz, én is csak véletlenül bukkantam rá és mivel nem túl nagy volt a távolság rábeszéltem a társaságot erre a kiruccanásra...Aztán persze a kellemest a hasznossal kötöttük össze, meglátogatva az arra lakó és jelenleg ott élő barátainkat-ismerősöket. Mindezt lazán, egyszerűen és nagyszerűen. Otthonról vitt elemózsiás kosárral és nagy sétákkal összekötve.
Az unalmas mindennapok felett pedig átsiklok....Mint ahogy a hét eleji napok nem hoztak különösképpen semmit. Készült az internetes oldalunk, már majdnem kész az új Hírmondó és ezzel foglalkoztunk -írtunk-olvastunk, nézelődtünk az első napokban. ...és fáztunk, mert bizony 12-15 fokra hűlt a levegő! Félre ne értse senki, nem magyarázkodni akarok, csak tényeket közlök! :-)
A tegnap hozott egy kis pezsdülést, mert Ildikóékkal egy "búcsú" találkozást ejtettünk meg a belvárosban. Miután felvették a bérelt autót Lower Huttban, beugrottak egy sétára ide is. Most a Botanikus kert Rózsakertjében sétáltunk-kávéztunk együtt.

George otthon maradt, neki a füvet kellett levágni és aztán jött értem -randiztunk-, amikor elváltam kedves új ismerőseinktől.

Ma meglátogatom Lilike öreg barátnőmet, aki tegnap ismét meglepő dolgokat mondott a telefonba....majd kiderül, mi az igazság belőle.
Utána pedig már készülődünk a vasárnapi Fészekre, lehet bevásárolni, az újság és ebéd munkálatait teljes egészében rendezni. Szóval igen, mozgalmas, tevékeny napok lesznek ezen a hétvégén is:-) Most Spagetti Bolognese lesz az ebéd a Fészekben. George a szakács és én a kukta szerepben :-)
Csak ennyit akartam ma elmesélni...és célom továbbra is a megszokott stílusban folytatni...Ráadás és zárás: egy különleges, a tegnapi rózsakerti sétán felfedezett rózsa:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
KATY 2010.01.14. 18:20:39
puszi
kaprye · http://indafoto.hu/kaprye 2010.01.14. 19:33:08
Szia Katy, nem egészen rád gondoltam ebben az esetben. Baromira irigy, ez rosszabbul hangzik, mint amennyire a valóságban tudom, hogy mindösszesen örülsz a mostani életemnek és én azt sem felejtem el, hogy ha te nem vagy, akkor én nem biztos, hogy most itt lennék!!!! Ezt sose feledd, neked is hálás vagyok! Puszi Éva
KATY 2010.01.14. 19:45:33
kaprye · http://indafoto.hu/kaprye 2010.01.14. 20:04:44
Jól van megnyugodtam :-) Puszi
kaprye · http://indafoto.hu/kaprye 2010.01.15. 07:00:22
Jól tetted :-) Neked nem kell izgulni és bocsánatot kérni sem miattam...