Belejöttünk a magyaros ételek készítésébe. Ennek az adta az apropóját, hogy George kolbászt akart készíteni és mint már írtam is, INGYEN kapta a zsírszalonnát. JÓ sokat, persze ajándék lónak nem bíráljuk a mennyiségét...Lett kolbász, készült a tepertő és ma még pár húsos nagyobb darabból abált szalonna is :-) és emlékeztek, még a sirályok is kaptak belőle. Most talán sikerül képet is ide tenni:
Adtunk a kalóriáknak...igaz, bőségesen erősítettünk lila hagymával is. A konyhai munkálatok után mentem az SPCA-be, onnan egy szép kislány cicát vittem az idősekhez. Mondták, hogy hiányoztam (múlt héten nem mentem), és ezt bizony jólesett hallanom. Sajnos a fekete cicalány nagyon félős-félénk volt. A kezemben-ölemben nyugodtan elvolt, de mindenki más csak rövid ideig élvezte a társaságát. Így aztán fotó sem készült róla, még így is szereztem pár "harci sérülést".
Hazaérve befejeztem a vacsorának valót...majd elmentünk egy sétára! Bizony ez a nap kicsit ünnepi is. 6 éve annak, hogy ezen a napon megérkeztem. George mondta, hogy olvasta a blogban...hahaha ő nem tart ilyesmit számon.... De azért megállapítottuk, hogy szép volt, jó volt az elmúlt 6 év és ha ilyen lesz továbbra is, egye-fene jöhetnek még az évek, így együtt:
Az esti hírekből megtudtuk, hogy amit mi reggel úgy éltünk meg, hogy a háztetőn van a felhő, az a wellingtoni repülőteret megbénította... Köd és leállás, várakozó utasok tömege. Ekkor azt is megértettük, hogy a sétánk során miért láttuk a repülőket szinte 5 percenklént felszállni...estére hozták be a lemaradást... Persze emlékszem, amikor egy hasonló hömpölygő ködöt pár évvel ezelőtt láttam, akkor 3 napig volt lezárva a reptér!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.