Szombat május elseje és meglepődtem, amikor a MAJÁLIST emlegették. Olyan régen nem vettem részt ilyesmiben, hogy el is felejtettem.

Mi a reggeli borongós idő után ki-kisütő napot kihasználva elmentünk a Zealandiába, hogy végre megcsináltassuk a fényképes belépőnket. (Ezelőtt készített képek nem lettek jók) Ami ennél is fontosabb volt, hogy megnézzük végre az elkészült új épületet is, benne a bemutató-termeket, a kávézót. Az épület mérete lenyűgöző. Külsőre nem egy "nagy dobás", igaz, az egyik NAGY  ferde oldala tiszta üveg, ami különleges hatást ad neki. MIvel nem mentünk a parkon belülre erről az oldalról most nem készült kép. Majd legközelebb.

Az épület belseje gigantikus, nagy terekkel...földszinten a kiszolgáló személyzet veszi szemügyre a csomagokat, akkor, ha a kerítések mögé is be akarunk menni. Van itt egy kis ajándéküzlet is. Aztán  kiállítások-bemutatótermek a földszinten és az emeleten is. A felvezető lépcsők mellett a falon a kihalt állatok sora. A földszinti nagy teremben hatalmas kivetítőn először egy remek filmen mutatják be azt, hogy hogyan érkeztek és éltek a maorik, majd mi történt az európai telepesek érkezésekor...és hogyan -miért halt ki bizonyos faj. Többek között a MOA. Sajnos a film nem megvehető (egyelőre), reklamáltunk is, hogy ugyan miért nem? 

A film, a bemutatott állatok, madarak, rovarok,  remekül megcsinálva, sok közülük megfogható, mozgatható, hagjuk hallgatható... mondhatom mindenhol a legújabb technikát felhasználva.

Nagyon élveztük, hamarosan visszatérünk, hogy hosszabb időt töltsünk el benne. Sajnos a kinti sétát lemondtam a bizonytalan idő miatt, de majd azt is bepótolom ...

Innen aztán kicsit vásárolni mentünk a MW-hoz, majd haza. Meglepetésre megérkezett a Duna Televízió matricája is, (melyet Magdus küldetett nekem)  rajta: "Kedvencem a Duna Televízió".

Vasárnap délelőtt egy része a konyhában telt. Előkészítettem a rakott kelkáposztát. Kora délután mentünk aztán a "hegyre" látogatóba. Az idő ott gyorsan eltelt, mehettünk a heti bevásárlást is megejteni. Sikerült mindent megszerezni, azt is amit már régóta tervezek ifjú barátomnak venni...amit már bizonyára "vár" is.

Hazaérve mehetett a sütőbe a vacsora, mire elpakoltunk, tettünk vettünk, lehetett enni :-)

Hétfőn a reggel meglepetéssel kezdődött. Petimtől kaptam egy anyák-napjára szóló lapot rövid levélkével. Jól van, csak munkája az még nincs, pedig bejárta fél Európát.

A nap angollal folytatódott. Megszokott társaság, jó hangulat és még azt is felhasználta Wendy az órán amit én készítettem :-) Igaz nem mindenkinek bizonyult könnyűnek az ANZAC -ünnep szövegének- szavaiből összeállított szókereső puzzle-m.

A gyakorlás után bementem a belvárosba , hogy lefotózzam a szombaton kapott matricát a MMP-ben. Talán majd itt pár nap múlva megnézheted. Utána még sétáltam egyet, kicsit nézelődtem. Az egyik kedvelt belvárosi üzletben (ahol sok szép kiwi-maori ajándéktárgyat lehet kapni) a fiatal eladó fiú most is készséges beszélgetőnek bizonyult. Ismét jó dolgokat tudtam meg tőle.

PL.a greenstone, színe azt is megmondja, hogy hol helyezkedett el..., nagy tömbben találták (mint egy hatalmas kő) és a sötét darab-már-már fekete-  volt legbelül.

A paua shell színe pedig azt árulja el, hogy mennyire hideg, vagy meleg helyen növekedett. Minél kékebb, annál hidegebb volt a víz, ahol felnőtt.

Hazaérve irány kicsit az üvegház, a kert, majd régen készült húsleves lett vacsorára. Csirkeszárnyakkal, sok zöldséggel (két tál étel) lett a leves grízgaluskával.