Sajnos azóta is  a fő szereplői a híreknek, hogy RENG A FÖLD. Utórezgések a Déli szigeten, rengés az Északin és ma Wellington közelében is. Bevallom ez utóbbiról csak Zsuzsitól értesültem először, mert bár talpon voltam, mégsem éreztem. SZERENCSÉRE! 

Hogy hol és milyen erősséggel reng a föld, itt láthatod, nyomonkövetheted. 

Borzasztó látni a képeket, hogy azok a kedves kis/nagy  régi épületek megsérültek, némelyik menthetetlenül. A katedrálisban is felfedeztek repedéseket...Azt látni, hogy a folyóssá vált, majd megszilárdult földet takarítják ...Ma sok-sok diák fogott lapátot és talicskát hogy segítsenek! Óriási repedések a legelőkön-földeken. Volt olyan hely, ahol NÉGY MÉTERT mozdult el a föld! Képzeld úgy, hogy mintha az út lenne a repedés (no azért nem annyira széles) és a jobboldali járda négy méterrel előre menne...

Most estére kaptam az értesítést a Panoramios fotómnál, hogy bizony ez a híd is megsérült! Tragikus, de nem győzzük hangoztatni, milyen csodálatos, hogy senki nem halt meg!

Hogy én mit csináltam ma? Rászabadítottam  magam kicsit a kertre. Gyönyörű napos idő, trókóra vetkőzve lehetett dolgozni!

Amikor azt megelégeltem, akkor a konyhába vonultam vissza. A fagyasztóból kivett vadas-marhahús mellé krumplis knédlit "alkottam". Bevallom az igazi knédlit jobban szeretem, így aztán majd legközelebb már azzal esszük! 

Utána még sütöttem, hogy nehogy kifogyjunk a rágcsálni valóból. Most is köszönet Erikának a klassz receptért :-) Még mindig nem untuk meg! 

Zsuzsi beugrott hozzánk késő délután, így azt is megbeszéltük, hogy az októberi előadás után majd egy Thai étterembe megyünk vacsizni mindannyian! :-)