12. szombat
Ezen a napon elkezdődik és jövő vasárnapig folytatódik a rendezvénysorozat.
Ma mozgalmasnak igérkezett.
Kicsit féltem, hogy mi lesz, ha esik az eső... Kicsit ijesztgetett,de megkegyelmezett nekünk!
10-kor elmentem a presbiterien templomba, mert ott egy nagy Garage Sale-lel kezdődött a fesztivál. Ennek nagy hagyománya van itt, ezt most elsősorban gyerekeknek-gyerekeseknek rendezték. Ilyenkor hihetetlenül olcsón lehet mindenfélét vásárolni. Most is az volt, szépen mosott kisruhák, és a játékok mindenfélesége volt kapható, persze új és szép dolgokkal együtt. Lehetett reggelizni olcsón és aki kolbászt akart az is kaphatott.
Sale-Sale-SALE volt még máshol is az utcában, végigjártam az öbölig az utcát, majd vissza, de a "magán" rendezvények kevésbé voltak változatosak, mint az elmúlt évben.
Hazajöttem, letöltöttem a képeket, kicsit „dolgoztam” az itthoni munkáimmal is, majd 2 órakor ismét irány a The Parade ( a mellettünk levő párhuzamos főutca), mert hamarosan kezdődik a PARÁDÉ! Felvonulás jelmezben, kerékkel és/vagy négylábúval… Vidáman és önfeledten, kicsik és nagyon gyülekeztek szép számmal.
Meglepetésemre Anett King már itt volt, s odajött hozzám, puszival köszöntött emlékezett rám, pedig személyesen már régen nem találkoztunk!
Jó érzés volt. Aztán persze itt volt Paul a mi képviselőnk és a menetbe megérkezett (stílusosan kerékpárral) Celia is a wellingtoni főpolgármester. A felvonulásról és a későbbi programról képeket ebben az albumban láthatsz!
Nagyon vicces volt. Sokan voltak és most az időjárás is kedvezett…Igaz, néha ijesztgetett az eső, hullott pár csepp, takargattam a kamerát, de aztán az égiek megkegyelmeztek!
A menet a Shortland Parkba vonult (velem együtt) és ott hamarosan kezdetét vette a ceremónia!
Itt még örömmel köszöntöttük egymást a kamatuával Samuel Jackson-nal is, aki maori hagyományok szerint nyitotta meg az ünnepséget.
Celia Wade-Brown főpolgármesterünk pedig a szalagot „ollóval” is elvágta.
A Fesztivál hét megnyitva!
Mindezek után mindenféle szórakoztató programok következtek a jelenlevőknek. Szép számmal voltak csoportok, szülők gyerekekkel… Én is kicsábítottam George-ot, de pechünkre mire kijött, addigra elfogyott a hamburger…így aztán mi nem maradtunk túl sokáig, mert korgott a gyomrunk. Vacsoraidőre hazajöttünk. Finom fokhagymás rákocskák vártak. :-)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.