19. szerda
Stephanie már 8-kor „ledobta” nagyobbik fiát hozzánk. Ő ment dolgozni. A kicsiket vitte magával, de Malte-nak nem volt kedve az óvodához, már 13 éves. Ő engem válaszott és azt, hogy velem jön a koncertre.
Mivel szép volt az idő, már 10-kor elmentünk itthonról. Sétáltunk egyet a belvárosban, a Civic Square-en, majd végig a vízparton.
Bementünk a „museum-of-wellington-city-and-sea”-be. Itt Peter Bush-nak volt számomra érdekes kiállítása, de ha már bent jártunk, kicsit körbenézettem Malteval is, mert ő még nem járt itt.
Koncert előtt ettünk kicsit, majd élveztük a remek gitármuzsikát. 7 klasszikus gitáros adta ma a koncertet. Jól éreztük magunkat.
Ez után elsétáltunk a Gabrielék műterméig. Szerencsémre ott voltak, és a pici is.
Hazaérve bár az idő kicsit morcosra fordult, azért az üvegházban „elfoglaltam magam”. Mire meguntam a játszadozást, már esni is kezdett.
George a konyhaszekrények ajtajaival gürcölt és már nem volt kedve vacsorát főzni. Így feláldoztam magam és gyorsan összeütöttem a „curry Éva módra” című vacsorát.
Estére aztán teljesen elromlott az idő, fúj és zuhog...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.