Mielőtt este lett volna sem untakoztam. Persze azt sosem szoktam...de vannak kivételek, amikor a jó is jobb...Mielőtt Franciskával találkoztam volna még tettem egy rövid sétát, mert korábban érkeztem. Itt benéztem a Kura galériába, ahol már viszonylag régen jártam. Most is felfedeztem pár különleges dolgot...
Találkozás a Te Papa kávézóban Franciskával. Már nagyon régen nem láttuk egymást. Sok gondja volt, betegségek is elérték (közben akkor engem is) , de most nem jött közbe semmi. Előbb ott beszélgettünk, kávéztunk, majd megnéztünk egy-két termet. Felfedeztük,jhogy kitették a SILVER FERN (páfrány) xilofont.
Még ott a múzeumban ettünk egy-egy salátát és kimentünk a szép időbe, jó levegőre. Azt eddig nem mondtam, hogy kellemes idő, napsütés...kicsit friss széllel. Sétáltunk a belvárosban és zárásképpen megnéztük Gabrieléket is.
Hazaérve George-ot elcsíptem a garázsajtóban, így együtt mentünk vásárolni. Előbb a Warehouse-ba vettem egy nagy dobozt (ha vásárba megyek meg itthon is egy helyen tárolni a cuccokat) , meg egy zsák virágföldet. Aztán Pak and Save, kaja...
Itthon gyorsan vacsora készítés - rakott krumpli. Mióta a vaslábosban csak nyersen szeletelt krumpliból készül tényleg gyorsan elkészíthető! Persze a sütési idő nem rövidül, csak az előkészítés nem olyan macerás. Míg sült a számítógépen dolgoztam és észrevettem egy SOS felkérést. A wellingtoni önkénteseknek kellene fotózni. Felkérés az utolsó előtti pillanatban, de szerenbcséjük volt, még velük is meg tudtam beszélni, egyeztetni, tehát holnap sem fogok unatkozni! :-) Közben megjött a köszönőlevél is a Southland Party-fotózásért....
Vacsora után csak kicsit szusszanhattunk, indultunk is a koncertre. A régi múzeum épületében rendezett koncertet a NZSM és a brazil nagykövetség. Vendég egy fiatal brazil gitárművész Aliéksey Vianna. A színházterem megtelt és az első 5 sorban csak a nagykövetségekhez-külképviseletekhez tartozók ültek.
A koncerten készült az első kép, a többi már a fogadáson: csoportkép a külképviseletek jelenlevő tagjai. A hármas képen a brazil nagykövet és felesége, középen egy angolról régebben megismert brazil lány. Az utolsón pedig Jane-nel (aki szintén gitárművész s nem mellesleg doktorált is ebből, már írtam róla) van a brazil fiú, aki kedves, közvetlen szimpatikus. Még egy magyar származású fiatalemberrel is megismerkedtünk, aki szintén gitáros. Meghívtam a Fészekbe...többet róla majd akkor, ha el is jön!
Nagyon kellemes este volt, a klasszikus gitár szépen szólt...s mikor már hazafelé jöttünk az eső elkezdett csöpörögni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.