Igen, délelőtt 10-kor kikapcsolom a számítógépet, mert MUNKA VAN... azért itt is előfordul, hogy  tudatosan és terv szerint, dolgozunk :-) Igaz, most kicsit csúszűásban vagyok, de a technika kibabrál velem...

Folytattam a "nagytakarítás projectet".  A kedd-szerda-csütörtök erre ideális időt hozott. 10-3-ig munka, majd part-séta és feltöltődés napfényenergiával.

Szerdán megkaptam A Macska magazint is :-) így azzal együtt vonultam a partra! Benne volt egy kedves cicafotóm is. Ami a leginkább tetszett a sok érdekes tudnivaló mellett,  az a mese, amit aztán hangosan fel is olvastam :-) HAHA, bizony! Nem zavart senkit, mert szerencsére itt nem heringek módjára vannak az emberek a parton.

Tegnap (csütörtök) volt a majdnem teljes kipakolása a hálószobának. Az idő még mindig nagyon kedvezett (nem úgy, mint most, mikor ezt írom, a felhő a háztetőn és szitál a köd...). Ezeket a dolgokat csak szél és páramentes időben célszerű elvégezni, különben a szőnyegek nem száradnk, és a pára beül a szekrényekbe... Tehát túl vagyunk ezen is. Most egy "menetrendet" készítek magamnak, hogy a jövőben egy vetésforgó alapján már ne ennyire kampánymunka legyen.

Közben George előkészítette a kolbásznak valót, összekeverte a masszát -a köményes (nem köménymagos, fennel) kolbásznak-valót -,  és már együtt betöltöttük.

Ezután a maradék zsírcafrangokat (ami a tepertőből és a kolbásztöltelékből bőségesen maradt) levittem a sirályoknak. Nagy volt az örom  "és a marakodás".

 Igaz, közben a Panoráma Magazin is megérkezett, de most nem vittem magammal, a kezem nem  újságfogó állapotú a zsíros falatoktól. ...mert itt nagy megbecsülése van a szép magyar magazinoknak!

A parton sokan voltak, rengeteg gyerek. Kis totyogóktól az ügyes nagyokig, mindenki élvezte a vizet...már aki szereti a NAGYON HIDEGET...Én nem.

Igaz, én is bele-belementem a vízbe, mert a homok és az apró kavics forrósága a meztelen talpamnak időnként elviselhetetlen volt! Csak 4 óra után mentem le, mintegy másfél órát voltam kint és majdnem "leégtem". Nem véletlenül mondják, hogy itt nagyon kell vigyázni a nappal, a napozással és óva intenek az ártalmas sugaraktól!

Ma péntek, munka a konyhában, majd egy látogatás állatkával...és lassan vége a hétnek.

Nehogy elfelejtsem, hogy miért fontos a mai nap:

Bizony, hogy ma 6. éve, hogy Új-Zélandra érkeztem azzal a szándékkal, hogy életem összekötöm Georgedzsal. Bizony, szalad az idő, de ami a lényeg: 

Köszönjük jól vagyunk együtt.

Valamilyen oknál fogva nem tudok csatolni most a képeket....hmmm