Életem Új-Zélandon

2.    Nap

... pirkadat előtt keltünk. Még éppen sikerült a napfelkeltét megörökíteni, majd a busz vitt engem a hajóhoz, George pedig ment vissza a motelba, összepakolni a cuccainkat, hogy mire visszaérek,  ő már vár rám és indulhatunk tovább.

A busz elvitte a társaságot  a „félsziget” másik oldalára, ahonnan a kis hajó egy busznyi utassal elindult bálna nézőbe. Közben sajnos az ég beborult és nem volt jó a nézelődőknek, de a fotózást nézve sem. A kis hajón a fedett részben foglaltunk helyet és mig úton voltunk, egy kisérő folyamatosan magyarázott és képeken mutatta azt, amilyen élővilág van a tengerben ott, majd talán látni is fogunk.

Már a harmadik helyre hajókáztunk, de  sehol semmi... AZAZ láttunk gyönyörü albatroszokat, de nem jöttek közel! Amikor már majdnem lemondtunk a bálnáról felcsillant a remény.  Egy másik hajóról jött a jelzés,hogy bálnát találtak. Gyorsan odasiettünk mi is és valóban.  Egy óriási test a vízben, néha fújtatott ... láttuk a hátát, de sajnos  közben eleredt az eső. A hajó pedig meglehetős táncot járt! Sokan féltve a fényképezőgépet visszavonultak a hajó belsejébe. Én csak eldugtam a kabát alá ...és reménykedtem. Sikerrel...mert egyszer csak lebbentett egyet magán és immár a „hires” bálnafarkat is meg örökítthettem

és boldogan vonultam vissza a zárt helyre.  Igaz, hamarosan a csekélyke reggelimet is viszontláttam. Történt ez annak ellenére, hogy indulás előtt egy tengeri betegség elleni pirulát is bekaptam, mert jelezték, hogy nagy a swell és erős hullámokra is lehet számítani. ...DE szerencsére "azzal" a  rosszullétem véget is ért. Addigra már igencsak erősen dobálta hajónkat a folyamatos hullámzás és a jó méteres swell....

Kíkötés után, a busz vitt vissza a kiindulási pontra. Mindez  egy személynek $ 145 –be került, de örök élményt adott! Azért el tudom képzelni mennyivel nagyobb az élmény, ha napsütéses időben, úszkáló bálnával, kék-fehér habokkal....! DE itt az hajóút végén már  zuhogott, így aztán több időt ebben a kisvárosban nem is töltöttünk, továbbindultunk.

Következtek a kopárnak tűnő hegyoldalak, meg-megszakitva hatalmas és szépen gondozott szőlősökkel, birkákkal és tehenekkel.  Igaz, közben az idő kipendült, a nap is ki-kisütött.

Ebédidőben megálltunk egy kisvároskában, Cheviot-ban.  Itt George hatalmas hamburgerrel (egyedi rendelésre készült) lepte meg magát.  A föutcán szép és érdekes szobrok, gyönyörű kis templom és egy becsületkasszával !!!! müküdő nyitott úszómedence is volt! Ekkorra az idő naposra-melegre váltott és nem sok hiányzott, hogy ne merüljünk. DE inkább egy kis parti séta mellett tettünk le voksunkat. Útban a tengerpart felé kinézve az autóból a völgyben ezt pillantottam meg, de a szűk úton megállni nem lehetett és egyébként is egy magánterületen volt. Gore Bay csodálatos választás volt.  Nagyot sétáltunk, igaz a szél azért elég erős volt, de a nap szikrázón sütött!

majd e kis kitérő után folytattunk utunkat Dél felé.  

Megállót ismét csak egy-egy szép kis régi templomnál, épületnél tartottunk, mert egyébként csak pici települések és legelők, dimbek-dombok között jártunk.

Aztán eltérített egy kiírás Historical inland felé. Elkanyarodva  eljutottunk Rangiora-ba. Itt csak átmentünk a városon, vettünk egy kis görögdinnyét is, különleges városházát azért megörökítettem!

Legközelebb megálló Kaiapoi.  Sétáltunk a szépen gondozott kis városkában. Kedves hid és virágok, fák. Megcsodáltunk egy 90 + éves háromárbocost, szépen gondozott parkot, a világháborús emlékművet. Megnéztünk egy öreg állomásépületet, ami érdekes hasznositás, ma már turisztikai hivatal természetesen mindenféle míves ajándéktárgyakkal is ellátva. Aztán találkoztunk egy bácsival, aki boldog volt, hogy "végre" valakivel beszélgethet...., S ANNYIRA BELELENDÜLT, HOGY alig lehetett lerázni.

Késő délutánra pedig megérkeztünk Christchurchbe. Itt rövid keresés után megállapodtunk a Colonial Motelnél. Becuccoltunk (két éjszakát terveztünk itt) és birtokba vettük a kis lakásnak megfelelö szobát. Ekkor már kora este lett, és megérkezett ide is a vihar.  Igaz, hamar elmúlt, még szivárványt is láttam az ablakunkból, de már nem válalltunk további  sétát, hagytunk pihenőt a lábunknak is.