Igen, röpülnek a napok. A vasárnapi fáradság után hétfőn csavarogtam. Randiztam Franciskával a Te Papa Múzeumban.
Kicsit korábban érkeztem, s készült 1-2 szép maoris kép, ez amit megmutatok a nagy waka (maori több üléses keskeny csónak) orrán van.
Aztán Franciskával megnéztük a Pompei kiállítást. Érdekes volt, nagyon tetszett a 3D film, ami a vulkán kitörését és a következmények valószínűsített történetét mutatta nagyon életszerűen. A múzeum éttermében ebédeltünk, majd elmentünk sétálni.
A belvárosban szinte minden sarkon találkoztunk ilyen-olyan utcazenészekkel. A legjobban természetesen az a két kislány tetszett, akik ügyesen, de nagyon falsan hegedültek!
Hazaérve még a kertbe mentem, mert az idő csodás volt :-)
Kedd reggel korai kelés, mosás, előkészületek, majd elmentem Lilikéhez. Karácsony előtti utolsó látogatás, mert aztán beindul a nagyüzem.
Igyekeztem is haza, mert a dolog vár. Mikor elindultam már éppen elkezdték a szomszéd kert pohutukawa-janak a megmetszését. Már nagyon untuk, hogy teljesen elveszi a délutáni napot tőlünk és szerencsére ezzel egyetértett az új menager és intézkedett.
Mire hazaértem készen is lett és most megmutatom, hogy milyen volt és milyen lett:
Szellős, napos lett a kert, átlátunk az ágak között... Ami nagy maradt az a mi körtefánk.
George is levágta a füvet, szépen várjuk az ünnepeket. Vacsorára tojásos nokedli készült salátával, közben Zsuzsi is befutott, elhozta a karácsonyi ajándékát. Kaptunk bejglit diósat, mákosat, és még kekszgolyókat is :-) Hurrá nem kell ilyesmit készítenem sütnöm....
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.