Hihetetlen ez az időjárás itt is. A csütörtöki mesés idő után péntek szombatra TÉL LETT...
TV-BEN HALLOTTUK most este: A szél miatt Wellingtonban 6 !!!! foknak érezzük a levegő hőmérsékletét, ha sokáig kint tartózkodunk. Persze gondolhatjátok, hogy ezek után nem volt kedvünk kint tartózkodni... Az idő téliesre fordult, jellemzően télen szokott hasonló lenni.... Második napja szobafogság a nyárban! Erős szél, vizszintesen száguldó esőfüggönnyel és HIDEGGEL! BRRRR..Fűtünk!
Így aztán a napok a szűámytógép előtt teltek. George jóvoltából új ruját kapott a honlapunk.
Felkerült a helyére az új Hírmondó is :-) . Kapott egy linket a gyerekrajzok gyűjteménye is. Remélem gyarapodni fog sok szép gyerekrajzzal!
Kedves szülők-nagyszülők a segítségetek nélkül mindez nem jöhet létre. Előre is köszönöm, aki most kedvet kap és rajzoltatja gyermekét-unokáját, vagy a szomszéd gyerekét! Ezúton is köszönöm Magdinak a lelkesedését és kitartó szorgalmát, mellyel segít és támogatja az én kis közös "játékomat"a gyerekekkel.
Közben sokat gondolkoztam, a blogomon kicsengő "hurrá optimizmusomon", ami sokakban otthon, mint ez mostanában kiderült, visszatetszést vált ki. Most nem, de egyszer visszatérek még rá, hogy itt sem kolbászból van a kerítés, semmi nem hull senki ölébe és bizony mindennek ára van! Otthon 33 évig dolgoztam, igaz, itt nincs munkahelyem, de nem jelenti azt, hogy nincs munkám... :-) igaz, azt magamnak, magam szórakozására végzem, ezért nem is teher, hogy panaszkodjak rá....!
Az megnyugvással töltött el, hogy fiam egyedül, nagyon szépen megszervezte édesapja temetését. Most neki is nehéz napok-hetek következnek. Higgyétek el, mindezt innen távolról "szemlélni" nem egyszerű.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
mindennapi manna 2010.01.18. 10:01:31
Éva egy nagyon-nagyon kíváncsi, érdeklődő nő. Nem bír egy helyben ülni, fáradhatatlanul jön-megy, intézkedik, szervez. Most éppen Wellingtonban. Klubot szervez, ebédet, vacsorát főz. Dédelgeti a virágokat, bokrokat. A macskát. Látogatja a rászorulókat, kis állatkákat visz nekik, hadd örüljenek. Figyelemmel követi az ott élő magyarok életét, gondoskodik arról, hogy rendszeresen találkozzanak. Élvezi a várost, századjára is rá tud csodálkozni egy kilátásra, épületre, fára, madárra, bogárra. Rendszeresen eljár a helyi múzeum kiállításaira, galériákat látogat. Nagyokat sétál. Örül a tojásos nokedlinek salátával.
Új-Zélandon sok szempontból nyugodtabb, kényelmesebb, lazább az élet, mégis, amitől ő jól érzi magát, az nem helyhez kötött. Éva ottani életének egy csomó elemét itthonra is át lehetne tenni. Ő egyszerűen olyan, hogy ha megjelenik valahol, mindent megtesz, hogy ne csak ő, hanem a környezetében mindenki és minden jól érezze magát, És ettől ő is ragyog. Lelkesedése határtalan, a blogon is érződik, nekem például jól esik olvasni. Örömet okoz.
Elnézve őket egymás mellett, Georggal remek párost alkotnak, kiegészítik egymást. Jó velük lenni, őket hallgatni, nézni. Éva kapott az élettől egy ajándékot, amit volt bátorsága elfogadni. Ehhez el kellett mennie a világ másik végére. És, ha ott él, ott élvezi a mindennapokat, és nyilván, ez némileg más, mint a magyarországi. Az ő boldogsága azonban tényleg nem pénz- és helyfüggő. Elég megnézni a világ különböző városaiban készült fotóit, azonnal kiderül, hogy bárhol képes meglátni a szépet, bármiért képes rajongani.
És meggyőződésem, hogy mindezt nem azért teszi, hogy másokat bosszantson:)
(Éváékat tavaly ismertük meg, Wellingtonban láttak vendégül bennünket néhány napig.)