Életem Új-Zélandon

05. 06. Vasárnap Az éjjel még felébredtem, de aztán szerencsére visszaaludtam… Feri jött reggel és mentünk Arlóba. Kipakolás, lecuccolás és megérkezett Tibi is Katicával. Mikor túlestünk az ajándékok kiosztásán sajnos egyre feketébb felhők érkeztek, nagy zivatar…

04. szombat Ha szombat akkor piac nap…ez már tudott dolog, s erre is készültem. No, azért arra nem, hogy 2 órakor felébredek és nem is tudok elaludni…Még szerencse, hogy itt a gép, lehetett írni, olvasni és kicsit nézelődni.   Reggel aztán sikerült George-t is…

Június 2. Csütörtök  A reggeli után pedig késéssel érkezés Londonba. Itt ismét egy teljes káosz. Még az átszálló utasokat is megállitották újabb átvilágitásra, számitógép ki, óra le, tapizós motozás, cipőlehúzással…San Francisco-ban sem tapogattak ennyire…

1. június szerda  Reggeli ébredéskor még azt terveztem, hogy indulás előtt elmegyek egy hajóútra az öbölben. Mire felöltöztem, megreggeliztem és elindultam sajna beborult. Alig értem két sarokkal lejjebb, már ömlött az eső. Program törölve….vettem egy hamburgert…

31. kedd  Ez a nap már egyedül telt. Ildikóék dolgoztak, mást pedig nem kértem meg...csavarogni akartam. Megállni ott, ahol nekem van kedvem...és leszállni-felülni erre-arra. A terveimet keresztülhúzta az eső...mert ugyan elindultam, a hajókázásról lemondtam.…

Hétfő , ünnepnap ezért Ildikó és Gyuri nem dolgozik. Elvállalták, hogy megmutatják a várost, elvisznek olyan helyekre, ahol nem-vagy nehezen megoldható egyedül. 11-re értem jöttek. Velük volt Ildikó édesapja is, aki már szintén itt él Amerikában.  Mint kiderült, Loncika…

Május 29.   Elindultam Wellingtonból. Igen. Vasárnap du. 3 órakor felszállt a repülőgép gyönyörű napsütésben. Érkezés pontosan Aucklandba, majd át a nemzetközi reptérre. Ott beszállás,majd valami oknál fogva várakozás és bő félórás késéssel 18:30 után…