28. szombat
Délelőtt elkészült a vacsorának való bableves, majd a városba indultam. A Franks Kits Park Underground market első napja ebben az évben és Teddy Beer Picknik a gyerekeknek. A Piac üzemelt, sokan voltak. Örömmel köszöntöttük egymást . A piknik ellenben csak 12-től kezdődött, így azt már nem vártam meg. Felsétáltam a Cuba street-en. Végre sikerült a régen kiszemelt urat lefotóznom. Többször találkoztam már vele az utcán, buszon...de nem tudtam megszólítani, nem volt rá alkalom. Most igyen, mert zenélt. Kis aprót összekotortam, majd megkérdeztem, hogy fotózhatom-e. Beleegyezés után csattogtam párat, majd kiváncsian megnézte a képeket. Ekkor megigértem neki, hogy kinyomtatom és ha legközelebb találkozunk megkapja. Ettől boldog lett és még fényképeztem párat (ki kell használni, mert nem mindig készségesek.)
Tovább indultam Még bekukkantottam Alan-hez. A múzeumban éppen indult egy túra, a kiállításon egyedül maradtam, majd az egyik kisérőt becsábítottam képeket nézni. Kellemes beszélgetés alakult belőle. A férfi amerikai, de már régóta itt él különböző helyeken NZ-n. Most éppen Taupón. Kiderült, hogy a fia művész lélek, festő... Még azt is igérte, hogy majd 1-2 galérista figyelmét is felhívja a képeimre és hirdeti a munkámat. Hát nem kedves tőle ?Persze várjuk ki a végét....
Utána még jöttek páran, majd a végén egy fiatalember, akiről kiderült, hogy ahhoz a családhoz tartozik, akiké volt a Cottage. Ő már az 5. Generáció és a nevét is megmutatta a családfán.
Hazafelé séta volt tervezve, de inkább a belváros felé indultam. , Egy buszra vártam, ahol összeismerkedtem egy fotóssal, aki szintén hobby fotós...(érdekes volt, mert mire hazaértem ő már meg is osztotta a találkozásunkat a Facebook-on. Igaz én imegleptem őt egy fotóval.) A belvárosban még megnéztem egy-két dolgot, majd buszra szállva hazajöttem. Gyorsan tócsnit készítettem és vacsoráztunk. Kis szusszanás után visszapalkoltuk az asztal is az étkezőbe, kicsit megforgattam a bútorokat és már majdnem készen is lett az étkező. A hiányzó részt már George készíti. A szegőlecet ma megvette, délután festette és majd ha készre száradt feltesszük.
Este Alan ajánlatát is megkaptam (úgy látszik a kiállításommal egy időben az ázsióm is megnőtt nála ... hahaha) készítsem majd én a jövőben a galéria honlapjára a festmények fotóit. Válaszom igen lett, de nem feltétel nélkül.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.