7. Szerda
A szokásos menetrendemen csak kicsit változtattam. Korábban mentem be a városba, hogy megnézzem a Porté Galériában az új kiállítást.
A nagy felújítás-megerősítés után ismét kiállítás...és táncos képek! Balettáncos (többnyire végzős) hallgatókról készült nagyszerű képek. Volt időm kényelmesen végignézni, elolvasni a rövid leírásokat a hallgatókról. Remélem lesz majd alkalmam akkor is eljönni, amikor a táncosokból egyik-másik is itt lesz.
Innen továbbsétálva megnéztem az új-készülő szoborcsoportot. Mikor a tervezet képét néztem, finoman szólva nem voltam elájulva tőle SŐT!...de a valóságban látva és a méreteket érzékelve megváltozott a véleményem. Miközben fotózgattam, egy munkásruhában levő emberrel is elkezdtem beszélgetni. Kedves volt, magyarázott és szépen mosolygott miközben fotóztam. Elmondta, hogy szamoai származású, osztrák ősökkel...Szólt, hogy reggel mikor teszik be az utolsó részeket és lesz majd egy ünnepélyes program is, műsorral...menjek el. Ezért aztán, ha már fotóztam (biztos-ami biztos) kitöltettem vele az ilyenkor szokásos papírt, hogy felhasználhatom a róla készült képet. Aztán persze hazaérve ért a meglepetés...de ezt majd később mesélem!
Ez után a koncert következett. Itt találkoztam Dórával és a magyarországi vendéggel Jutkával. Meghallghattuk a koncertet, majd elsétáltunk a Bank Múzeumba, majd a Parlamentbe. Zsuzsival ettünk egy kis ebédet, ittunk egy kávét. Judit és Dóra elmentek egy túrára. Zsuzsival mi az irodájába mentünk.
Hazaérve a képekkel játszadoztam és kicsit jobban utána néztem a szobornak. Ekkor jött a meglepetés. A munkásember a szobrok alkotója, Michel Tuffery volt akivel beszélgettem!!!
Az újságnál is örültek a képnek...jövő héten benne lesz. A vacsorát George készítette, fincsi volt, ismét sikerül "pukkadásig enni magunkat". Aztán gyorsan este lett és a nap is eltelt. Megbeszéltünk, ha felébredek, akkor korán bemegyek, hogy megörökítsem a szoborcsoport befejező mozzanatait.
08. Csütörtök
...és eljött a reggel. Pontosan hatkor kinyílt a szemem...ezért aztán még 7 előtt bementem a belvárosba. Már nagy ütemben folytak a munkálatok. Szerencsére szép napos - kora langy volt, a szél sem fújt nagyon. Persze azért nem volt baj, hogy a dzsekit vettem fel :-)
Beemelték az utolsó kinákat, mind a helyükre került a végső elrendezését a szikláknak-köveknek már nem vártam meg.
Igyekeztem haza. Várt a mosás, a kert és a szokásos tennivalók .
Vacsorára "maradékot" ettünk kicsit felturbózva és ezek után már csak a lazítás vár/várt ránk...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.