Életem Új-Zélandon

Ma reggel már fent volt az Interneten a rádióriport, amit Zsoltival készítettem. :-) Ha meg szeretnéd hallgatni itt: www.ilosvay.net/ Hangtárából megteheted :-)

Aztán mentem angolra. Wendy a tanár most volt itt utoljára ebben az évben. A jövő héten még egy foglalkozás lesz, de "vendégtanárral". A mai nap fénypontja volt az eszem-iszom dínom dánom :-) Ettünk Kínai rágcsálni valót, japán sushit, koreai kumara-tésztát zöldséggel, német almás sütit,   kiwi cake-t  és magyar körözöttet :-)

Jól éreztük magunkat, és így aztán sokkal tovább tartott az óra is. Wendy hazahozott.

Még felteszem azt a képet, amit a buszon láttam .-) Kicsit meresztettem a szemem, hogy jól látom-e, de valóban:

A lány lábán páratlan páros felemás piros-fekete cipő volt!

Itthon a Hírmondóval "vacakoltam", kicsit előredolgozva. Kint esett...

Kis pletyi:

Bill English miniszterelnök helyettes, pénzügyminiszter  "drága" hajvágásán csámcsogott hétvégén a sajtó. A Parlamenttől gyalog 6 percre levő fodrásznál járt, közben az ő és KISÉRŐInek autója ott parkolt az üzlet előtt, ahol nem szabad csak meghatározott ideig és a rokkant helyen ép embernek egy percig sem!!! NEM bocsánatos bűn tovább parkolni, mint a tábla mutatja és nagyfokú érzéketlenségre vall, hogy a kisérők autója a rokkantaknak fenntartott parkolóban várta a hajvágás végét. Ezt itt nagyon nem nézik jó szemmel!!! Persze nem múlik el a dolog büntetlenül! EZ a kis "malőr" több mint 100 dollárjába fog kerülni. Arról nem is beszélve, hogy ezalatt alaposan megrázták és kiteregették a szennyest...Szóval most is bebizonyosodott, aminek nagyon-nagyon örülök, hogy itt NINCSENEK KIVÉTELEK!

Vacsora: George remek szelet sült lazacot készített friss vegyes salátával. Pukkadra ettem magam :-), de persze nem hagytam egy falatot sem a tányéron!

Este beszélgettem ezzel-azzal, de Petim még mindig nem jelentkezett...pedig jó lenne tudni, hogy hogy van, mi van vele. Sajna az MSN-em bedobta a törölközőt, így marad az e-mail és/vagy a Scype. Sajnos Kati barátnőm is kimarad a csacsogásból, hacsak nem tér át a Scype-ra, mert nekem az újratelepítés többszöri kisérletére sem sikerült életet lehelni a meghalt MSN-be.

Eltelt ismét pár nap utolsó jelentkezésem óta. Egyszer a szép idő, egyszer meg a rossz tartott vissza attól, hogy írjak valamit.

DE most itt vagyok :-) ...mert van aki hiányolta, hogy miért nem írok...Így akkor most írok :-)

Mi is történt?

Péntek. Útnak eredtem, hogy "Mágneses papírt" vegyek... Mivel már előzőleg a környék ilyen jellegű üzleteit végigjártam, nem kaptam. Elindultam Poriruába,de előtte még a belváros -ezt megelőzően nem végigjárt- üzleteibe kukkantottam be, sikertelenül. Aztán Johnsonville-ben is körülnéztem, majd tovább a célállomásig. Ott aztán, mikor már teljesen lemondtam róla, egy kis üzletben találtam :-) Gyorsan vettem is belőle párat. (este aztán elkészült a "hűtőmágnesem" Apró ajándéknak karácsonyi-újévi üdvözlő szöveggel...)

Közben, ha már ott jártam, pár fotót is elsütöttem, abból is kaptok egyet:

Ez a maori szoborcsoport az uszoda előtt van...Ők előszeretettel ábrázolták teljes valójában a firfiasságukat...némely szobbron egészen eltúlozva a méreteket is !

Hazaértve aztán játszottam a képekkel-alkottam a kiállításra, és készültem a vásárra.

MERT szombaton vásár volt. Gondoltam, megnézem mi a lehetőség. Amikor reggel felkeltem, rájöttem, hogy nem sok lesz, mert ZUHOGOTT az eső. EZ pedig nem kedvez a vásárnak még akkor sem, ha egy nagy teremben van...de Zsuzsit nem akartam cserben hagyni, s neki azt  igértem megyek.

Voltam, álltam 4 órát, beszélgettem...és tapasztalatot szereztem. Ismét megcsillogtattam, hogy mennyi olyan helyet fotóztam már, amit wellingtoniak nem tudnak, hogy hol van :-) Ez mindig nagyon tetszik, hogy megkérdezik, EZ HOL VAN?  :-)

Hazaérve már csak melegre vágytam..viszonylag korán ágyba is bújtam...

Vasárnap NAPSÜTÉS és MELEG!!! Délelőtt kimentem a piacra, zöldség, gyümölcs beszerzése. :-) Kis séta, kis fotó...:-)  Felfedeztem, hogy a Múzeum hotel új díszt kapott. Éttermüket a vízilóról nevezték el, így egy arany víziló "pompázik" a bejárat felett.

Aztán kora délután irány a börtön... Most a hegyről is készült pár kép is:

Bent az öbölben még ott volt a hatalmas óceánjáró. Csodás volt a víz színe, de a levegő párás volt nagyon.

A börtön területének  kerítése nincs túlzásba víve, de megsúgom, ezen belül azért van egy másik is...nyugodj meg, nem sétálnak ki (bár volt már aki megpróbálta).

Ha még akarod látni, hogy mit fotóztam nézd meg itt:

www.panoramio.com/photo/29348614

Innen aztán vásárolni mentünk, jól elcsavarogtuk a délutánt. Mire hazaértünk jöhetett a vacsora, a levelek olvasása-írása,  Tv...és mire ezt befejezem, már majdnem éjfél!

Megyek, holnap "korán" kelek.

Korán délelőtt elmentünk megnézni egy hirdetett tűzhelyt, mely márkáját nézve megegyezik a mostanival, csak praktikusabb a "melegítő" része... Nagyon elnyerte George tetszését, már régen kacérkodott a gondolattal, hogy cseréljük le a régit. Igaz, én kicsit hajlottam volna, a kerámia laposra, mégis e mellett döntött. Persze,  bevallom nekem a régivel sem volt "semmi bajom" :-)  Jól működött, könnyen megtanultam a használatát, a sütő pedig remekül szuperált. Ezt az újat azért választottuk, mert könnyebb a tisztítása és nem olyan sérülékeny mint az üveglapos.

ÉS MÁR  megérkezik még ma az új tűzhely. :-) Hazafelé George-ot otthagytam a banknál, mert mikor elhozzák a tűzhelyt, kp-ban fizetünk :-)

Én elindultam egy speciális papírt keresni... (sajna nem találtam, holnap útrakelek :-) Közben persze más boltokba is benéztem, mert ugy-e jön a karácsony, kicsi ötletes apróság, vagy csak ötlet önmagában is jól jön :-) 

A Salvation Army (Üdv Hadsereg) boltjában megláttam ezt az "ARANYOS" kis kutyát!

Már a látványába is "beleszerettem", mert jópofa, muris..kerámia és szőrme, ezért kézbe vettem, forgattam ...nézegettem. Kiderült róla, hogy persely, igaz a "dugó" hiányzott belőle.

De !!! és most jön a meglepetés de....

Képzeljétek a sapkájában begyűrve megláttam egy 20 dollárost! No, ez ezek után gondolhatjátok, hogy nem hagyhattam ott... 

No persze, ki hagyta volna ott, mikor az volt ráírva, hogy 2 dollárba kerül! :-) Gyorsan megvettem és a jövőben megbecsült darab lesz a háznál :-) Majd egy dugót is teszünk bele, hogy a jövőben a talált pénzeket gyűjtsem benne.

Aztán Kora délután már meg is hozták a tűzhelyt:

Így most délutánra George új játékával elfoglalta magát, mert ugy-e, kettőre azért mégsem lesz szükség :-) !

Egyiket ki, a másikat beszerelni. Aztán a régi egy alapos takarítást kap, és a "piacra kerül". Reméljük, hogy kapunk annyit érte, hogy az "ÚJ" majd félárban lesz :-)

A vacsora még nem ezen készül, úgy döntöttünk, ma fish and chips-et eszünk. :-)

Most itt is megragadom az alkalmat, hogy felköszöntsem a Katalinokat!

Boldog névnapot! :-)

A hét eleje a szokásos tennivalókkal, de semmi különlegessel nem szolgált. Így aztán kicsit lazább voltam az írással is. Ma elmentünk a fogászhoz, aki 4 havonta ellenőrzi fogainkat, letisztítja a fogkoveket, megnézi, átvizsgálja a meglevőket és ha kell figyelmeztet a "hibákra".

Onnan sétáltunk egy nagyot a belvárosban, kínait ebédeltünk, majd útbaejtettem a parkot, megnézni, hogyan áll a karácsonyfa? Hát, nem rosszul :-)

Nézzétek:

A parton már a nyiladozó pohutakawa késztetett fotózásra :

Bizonyára gyönyörű pirosban lesz karácsonyra a "maorik karácsonyfája".

Aztán még elmentünk vásárolni, majd hazaérve örömmel lapoztam át a postaládában talált, Magyarországról megkapott A MACSKA magazin november-decemberi lapszámát, melyben örömmel láttam, hogy egy fotóm lett a "Hónap fotója" :-) Bevallom, hízott a májam :-)

Beleolvastam, de félretettem későbbre, mert csábított a szép idő a kertbe,  egy kis takarításra-lemosásra az üvegházban "találtam magam".Kellemes meleg volt, jólesett pancsolni :-)

Pár nap szünet után jelentkezem...A hallgatás oka egyrészt a vendégeskedés, másrészt a Hírmondó, és harmadrészt, hogy majdnem meghalt az alaplapom.

No, de minden jó, ha vége jó. Az alaplapot George újraélesztette :-) Tehát minden működik. A Hírmondó elkészült és ha kíváncsi van itt: homepages.xnet.co.nz/~georgeba/ a legújabb lapszámot is megtalálod, olvashatod!  :-), megnézheted az új linkeket!

A vendégek még pénteken voltak itt:

Zsófi és Zsolti, akikkel fókanézőbe indultunk, csak sajna már elmentek a fókák hidegebb vidékre... A séta ellenben mindhármunknak jólesett. Vagy  inkább négyen is élveztük! :-) Bizony!

Szép időnk volt, nem úgy mint másnap, szombaton, köd és eső...a felhő a háztetőn ült.

Ma vasárnap. Borongós, hűvös az idő. Délután Fészek, így már készül az ebéd :-) Sertéspörkölt tésztával és uborkával. Több, mint 20-an leszünk, ami igazán jó teljesítmény! Előrejelzés szerint egy új házaspár is eljön. Majd mesélek :-)

Üdv minden olvasómnak!

Ma reggel gyors házi munka, majd miután George olvasta az újságban a hírt, úgy döntöttem meg kell nézzem...irány a Frank Kitts Park!

Készül a szuper karácsonyfa! Már felkerült a dísz a tetejére!

A csodálatos alkotás hat emelet magas és 37 ezer égővel lesz díszítve! Joe Bleakley wellingtoni tervező által megálmodott mű  fényeinek 16 millió szín-kombinációja lesz!

A "fa" alá telefonfülkéket állítanak,  amiből a gyerekek közvetlenül az Északi-sarkra telefonálhatnak! A gyerekek hangja fogja majd a fényeket aktiválni, amik aztán csillognak-kúsznak felfelé a "fenyőfán".
Wellington polgármestere Kerry Prendergast azt nyilatkozta, hogy a fa egy új megvilágítást ad az év bűvös erejéhez. "Ez a fa majd rávilágít a karácsony valódí jelentésére és arra fog biztatni mindenkit, hogy ha tud segítsen."

A látogatókat - nézelődőket arra kérik fel, hogy jöjjenek és hozzanak ajándékot a gyerekeknek és azt tegyék a fa alá!!!! Az így és itt összegyűjtött ajándékokat majd a hátrányos helyzetű gyerekek fogják megkapni karácsonyra!

Természetesen, visszajövök még néhányszor, amikor már teljes díszében fog pompázni december 1 után!

Most kaptam a szomorú hírt, hogy Gellért holttestét megtalálták a tóban, de az okok természetesen még nem ismertek. ...nyugodjon békében.

Biztossá vált reggelre az a hír - amit első olvasat után én ráérezve mondtam -, hogy egy ismerős magyar volt az a kajakos, aki eltűnt a Déli szigeten múlt héten pénteken. Gellért Wellingtonban is élt feleségével Zsuzskával pár hónapig. Innen mentek a Déli szigetre Queenstownba, mert ott kapott munkát Zsuzska. Így kaptak csak hosszabbítást a tartózkodási engedélyre. Párszor csináltunk közös programot, míg itt laktak, de aztán egy félreértés után feszült lett a kapcsolatunk....és gyakorlatilag megszűnt.

Gellért egy órára bérelt ki egy kajakot, Wakatipu-tavon járt vele,  majd eltűnt. A kajakot (száraz belsővel, evezővel, és a mentőmellénnyel együtt megtalálták), de Gellértet azóta is keresik. Nem volt nála megfelelő ruházat (éjszakára nagyon lehül még arrafelé) és a hitelkártyáját sem használta azóta. Mobilt nem vitt magával....a hírek erős depresszióról beszélnek, mert neki nem sikerült munkát kapnia. Otthon vezető állásban dolgozott. 

Ma zuhog az eső, így marad a szoba-fogság (ami a Hírmondó homepages.xnet.co.nz/~georgeba/ szempontjából ideális). Ezért aztán mielőtt munkához látnék, elmondom itt a tegnap történteket.

Sikeresen kimostam-kiteregettem a vendég ágyneműt. Szellőben szeretem szárítani, akkor a vasalást is megspórolom! A reggeli itthoni dolgom elintéztem, éppen készültem Lilihez, amikor csörgött a telefon. Meglepetésre ő hívott, hogy azonnal menjek! Hm...már izgultam, hogy megint mi történhetett. Kiérve hozzá kiderült, hogy egyre rosszabb az állapota, hogy a téveszméi lassan üldözési mániává fejlődnek, mert amiket mond nehezen hihetőek...DE KI TUDJA? Nehéz eldönteni és nem is vállalkozhatok rá. A fiainak leírtam, amit láttam-tapasztaltam-hallottam a mamánál....a többi az ő dolguk. (Mostanáig egyik sem reagált az e-mailemre.,..)

Lilitől elköszönve, a Parlamenthez indultam, mert mára hirdették meg a motoros tüntetést, mert egy nagy  ugrással jelentősen megemelték a motorok regisztrálási díját. Valóban nagyon jelentősen, ami aztán országos tiltakozást váltott ki!

Itt nagy hagyománya van a motorozásnak és sok sok motor is szaladgál az utakon. Most állítólag több, mint ÖTEZER motoros jött tiltakozni az ország minden tájáról. Érdekesen érzetem magam, amikor a sok (fekete) bőrruhás motoros között sétálgattam kis fehér kabátkámban :-)

Persze a Parlament környéki motorokat is megcsodáltam :-) A csili-vili Halrey-ket, a nagy dögöket, de leginkább az öreg, vagy számomra különlegesek vonzották a kamerám.  Ebből, ha oda jutok, majd folytatom az albumot itt: http://indafoto.hu/collectioneditor/228857

Egyik különlegeset azért itt is megmutatom:

A buszon Fritz-cel futottam össze, aki szintén ezért járt a városban, ő  "tömegében" fotózta az érkezőket... Szegény elesett, össze is törte magát, de megnyugatásul mondta, hogy a KAMERÁNAK nem lett semmi baja :-)

MA reggel a barátnőm "újságolta", mentő vitte a munkahelyéről a kórházba, azonnal meg is műtötték (női dolog). Szegény hasonlóképpen szenved, mint én annak idején. Számomra, a drasztikus műtét jelentette a megoldást, ami után remekül lettem és egy pillanatig sem éreztem magam "kisebb értékűnek"!

Remélem ő is hamar felépül és minden rendbe jön. Ezúton is kívánok: JOBBULÁST ÉS GYÓGYULÁST KATIKÁM!

Igen, ma már 15. és elszaladt ennek a hónapnak a fele!  

Mi is történt, mióta nem írtam ide? Csütörtök. Randevú Zsuzsival és közös ebéd a Parlamentben :-)

Onnan séta, majd igyekeztem haza, mert péntek reggelre vendégek érkeztek.

Azért még megálltam a sokak által kedvelt belvárosi parknál, mert már állt a város karácsonyfája! Hja kérem, nem lehet elég korán kezdeni!

Aztán még kis kitérő egy üzletbe, ahol makadámiát vettem magamnak, s ha már ott jártam, akkor egy kiló virslit is elhoztam, gondolván arra, hogy vendégeinket meghívjuk majd egy lecsós vacsorára.

Késő este még elmentünk egy kenyértartót venni, mert mióta lelkes pékké vált George, gyarapodnak a kenyereink és már nem néztük jó szemmel a szaporodó zacskókt a pulton.

Utunkat siker koronázta, mert természetesen akciósan sikerült fellelni azt a darabot, amire éppen vágytunk :-)Íme:

 Pénteken aztán megérkeztek:  Zsófi és barátnője Zsófi meg  Zsolt. Ők nemsokára a városba, én a kertbe mentem...:-)

Szombaton már korán (9-kor) indultam a városba, mert találkozót beszéltem meg  Annamarival és együtt csavarogtunk kicsit. Annamari az a tolmács lány, aki Aucklandban él és most csak egy hosszú hétvégére jött le Wellingtonba. Lementünk a tengerpartra és ott sétáltunk végig a belvárosnál. Itt még készült pár fotó Annamariról...:-) Nekem a szélfútta tetszett a leginkább, ami sejtelmesen láthatatlanná tette Annamarit...

Jókat beszélgettünk, közben kávéztunk-ebédeltünk együtt Oriental Baynél, majd én randiztam George-dzsal 2-kor.

Együtt is megnéztük az Antique Fairt  a terminálban. Természetesen az én szemem első bekukkantáskor meglátta az egyik polcon a herendi sótartót! Előbb még majdnem elcsábultam tőle, de aztán mégsem vettem meg...Van sótartónk és ez nem a legszebbek közül való herendi darab volt, bár teljesen hibátlan!

Kora délutánra már olyan erősen fújt a szél, hogy nem volt kedvünk sétálni, így hazajöttünk. A vacsora hétre készült el, George alkotta csodás virslinek és a pikánsan csípős lecsónak sikere volt az időben hazaérő "lányok" körében is. Zsolt a foci-meccsre ment (csak 11 után ért haza). Új-Zéland Bahreint fogadta -legyőzte- így kijutott a foci világbajnokságra! Nagy siker az All White-nek!

Este még Guszti is felhívott, nagyokat nevettünk...így aztán hétfőn a neten hallgatható is leszek ismét a sydney magyar rádió jóvoltából :-)

A hosszú nap éjfél után zárult. Vaárnap -MA reggel aztán nagy beszélgetéssel folytatódott. A tervezett kirándulást a fókákhoz lefújtuk, mert rettenetesen fújt a szél és nem akaródzott elindulni. Volt "szóban" sütés főzés és a szokásos receptek adományozásal. Készült általam egy riport Zsolttal is, igaz, többszörös zavarással több részletben. Majd össze kell vágni. Már csaknem délre járt az idő, amikor elindultak visszafelé Palmerston North-ba.

Mi pedig a gépekhez ültünk újságot-leveleket olvasni, (mit mást lehet ilyen szélben csinálni)..és én pedig jöttem naplót írni :-)

Mielőtt a mai napot mesélném, tegnapról kicsit :-)

Franciskával a Rózsekerben randiztam. Csodásak a rózsák, igaz, még nem nyílt ki mind, mert több, mint 600 tő rózsatő van itt. Azért sikerült pár szépet megörökíteni.

Egyet megmutatok itt:

a többit itt: http://picasaweb.google.hu/kaprye/ARozsakertben# láthatod.

Közben élveztük azt, hogy sok-sok iskolás dolgozott-tanult a kertben! Mindegyiknél feladatlap, amire rajzolni kellett leveleket, beírni a neveket, az új ismereteket és mindezzel együtt friss levegőn, jó helyen voltak!

Vidám, kellemes hangulatban, sem kiabálást, sem veszekedést nem lehetett hallani. Hallottunk nevetést és szorgos írogató-rajzolós kezeket láttunk,  igen!

Innen séta, ebéd, majd a tengerpart, ahol érdekes látvány fogadott. Először nem értettük, mi a nagy nyüzsgés, a sok iskolás mit keres ott, majd kiderült, hogy "BULI" van...

Mint megtudtuk, a hagyományoknak megfelelően a Wellington Girls College diáklányainak a letett vizsgáik után már majd nem kell hordani az egyenruhát. A végzős lányok örömükben vízbe vetik magukat - természetesen egyenruhástól. Íme:

A víz 10-12, a levegő 15 fok lehetett!!! Ha kiváncsi vagy, még több kép itt:

http://picasaweb.google.hu/kaprye/LanyokAVizbenGirlsInTheWater#

...és akkor a MA

Délelőtt "Fészkelődtünk". Most már itt nálunk, mert spórolunk a közösségnek. Heten voltunk, de nem gonoszkodtunk "csak kicsit".

Jó hangulatban telt, nevettünk nagyokat, felvettünk egy rádióriportot is. Utána gyorsan megfőztem a vacsorának valót, s míg "rotyogott", megnéztünk egy filmet. Woody Allen számomra új (egyébként vagy 30 éves :-) filmjét. Nagyokat nevettünk, érdekes "hülyeség", de jól összerakva :-)

Sajnos nagyon lehűlt az idő, így aztán nem volt kedvem kertelni...de kicsit pakolásztam bent, mert pénteken vendégek érkeznek :-) Kiraktam az ágyneműt szellőzni, kezdtem a szobát megcsinálni, mert most nem csak a vendéglakásban lesz vendég Zsolt és Zsófi kedves fiatal házaspár,  a magyarországi vendégüknek a "lányszobában" kell aludni :-)

Közben egész délután Gusztival élcelődtünk egymással e-mailezve. Szombatotn telefonbeszélgetés lesz belőle. :-)

Terveimnek megfelelően vasárnap reggel kimentem a piacra :-) Kis gyümölcs, zöldség vásárlás. Sajnos swanplantot nem kaptam. Séta után hazaérve, meg is ettük a friss epret. Aztán úgy döntöttünk, hogy irány a város egy sétára, mert csodás napsütés volt! Befelé a belvároson keresztóül sétáltunk majd hazafelé már a parton. csodás napfény, fürdőző gyerekek...BRRRR azért a partról inkább borzongva nézték a napsütés ellenére is.

Ma reggelre megkaptam a levelet és az értesítést, hogy most egy mesém került be a rádió-műsorba... Érdekes, hogy az elküldött mesék közül PONT azt választotta ki Guszti...

Hogy hol hallgathatod meg?

http://www.ilosvay.net/

és azon  belül a hanganyagban :-)

Ma délelőtt angol, aztán vacsora készítés, kis matatás az üvegházban és már itt is találtam magam a gép mellett...:-) és hamarosan vége ennek a napnak is.

Utoljára szerdán írtam, azóta nem történt semmi és persze sokminden történt.

Az elmúlt napokban főleg a Garázs Sale-re összpontosítottunk. Mivel itt nagy hagyománya van annak, hogy az emberek a megunt dolgaikat ilyen "rendezvényen" adják el, mi is - főleg én - rákaptunk erre. Amikor a velünk szemben levő iskolában van FAIRE-vásár ,én is kinyitom a garázst. A feleslegessé vált ruhák, a túlszaporodott virágok, palánták, ilyen-olyan elektromos dolgok ilyenkor a kincsvadászoknak vannak kitéve :-)

Az iskolai rendezvény miatt sokan jönnek erre, a garázsunk pont oda nyílik, tehát nem kell semmit tennem, mint pár órára kinyitni :-)

Tegnap volt a nagy nap .-) Gyönyörű idő volt, meleg, napfény és ezért aztán sok sétáló, bámészkodó is :-) Hogy érdekesebb legyen a dolog készítettem egy nagy adag marhapörköltet és nokedlit, amiből aztán megmaradt annyi, hogy mára nem kell főzzek.....de közben tisztes bevételem is lett belőle!  Egyszóval volt sikerélmény! A hagyományos meglepetés most is megvolt, olyat adtam el, amiről ÁLMOMBAN SEM gondoltam volna ... és persze olyan is volt, amit meg sem kérdeztek ....pedig.

Ezután egy kis lazítás, fürdés és már mentünk is szülinapot köszönteni, majd onnan vacsorára :-)

Nagyon jól telt a nap...igaz későn tudtam elaludni, és sajna korán ébredtem, mert George nem tudott aludni és bekapcsolta a TV-t. Ennek "örömére" aztán én sem tudtam tovább aludni. Még tettem egy kisérletet a nappaliban tovább szunyókálásra..., de jött COCO és jelezte, hogy üresek a tányérjai. 6-ig bírtam a tétlen fekvést és aztán inkább felkeltem.

Ma is jó időnek igérkezik. Tervem egy nagy séta....aztán valószínű korai fekvés lesz .-)

Azt, hogy szarból várat lehet építeni, már tudtuk, de hogy szarból szobrot is, azért nem gondoltam volna. Ráadásul még pénzt SOK PÉNZT is adjon érte valaki, hááááááát, hova jutott az igazi művészet? Igaz, hogy itt van szobor is erről a különleges termékről, nem is túl messze tőlünk. Íme:

Mikor először megláttam, megdöbbem. Tudtam, hogy az emberi fantázia határtalan...

Azóta persze hallottam már WC csészét mint kiállítási tárgyat neves múzeumban,  vagy éppen szemetet egy zsákból kiöntve művészi alkotásnak nevezni a produktumot, és még komoly díjat is adni neki! Aztán olvastam olyan fotósról, aki "előszeretettel" fotóz különböző emberi és állíti "végtermékeket".

Most eljött az a nap is, amikor tehénszarból készült alkotást árvereznek és már 3000 (nem tévedés HÁROMEZER) dollárnál tart a licit és több, mint 100-an licitáltak rá, de csak pénteken zárul az árverés! Vagyis, lehet még ettől több is... Hogy ki az elhíresült modell? A környezetvédelmi miniszter, Nick Smith. A művel a tehenek által elszennyeződő vizek miatt tiltakozik az alkotó művész Sam Mahon.

http://www.stuff.co.nz/dominion-post/3026603/3000-bid-for-dung-bust-of-MP 

itt az eredeti cikket is megnézheted és a "szobor" is látható.
 

Vasárnap mivel nem fújt és nem esett, ráhangoltam magam a kertre. Végigpermeteztem a füvet, és a rózsákat. No nem ugyanazzal...A fű azért kapott, hogy a gazt és a mohát kiirtsam közüle, a rózsa az esők miatt elkezdett "bogarasodni", így aztán azoknak is adtam...

Délután kis magamra hangolódás,manikűr-pedikűr, haj igazítás és aztán vacsora után irány a TSB Aréna. Megnéztünk a Mamma Mia-t. Fantasztikusan jó előadás volt!!!

A zenekar remek, az énekesek-táncosok nagyon jók és a nézők is hangolták magukat már soka a ruháikkal is! Fotózni ugyan nem lehetett, de egy lesifotót azért megkockáztattam:

Az előadás után még kihasználtam a sötétet és készült pár esti fotó, majd Franciskáékkal beültünk enni,  éjfélre járt, mire hazaértünk.

Reggel gyors levél olvasás, közben meghallgattam a neten a leadott riportomat. (te is meghallgathatod itt:

Volt nagy nevetés és Wendy eltátogta az óra egyik tananyagát, az ABBA-tól a Money, money, money című dalt. 

Mondanom sem kell valamennyien nagyon élveztük! SZENZÁCIÓS tanár ez a nő és minden porcikájával tanít, mellette pedig remek színész is :-)

Haza ismét gyalog...és a mellettünk levő ház előtt, melynek ajtaja a járdára nyílik - igaz, egy szűk átjáró útre-, de nagyon nagy gyalogosforgalommal.

A lépcsőjén ezt láttam meg:

1. Csomag, a postás tette oda. 2.Két kávé és 3. egy táska - Valószínű valaki jött volna vendégségbe, de a háziak nem voltak otthon...letette, nem viszi  el...és nem viszi elé senki!

Jó hely ugy-e?

Persze itt is vannak rossz emberek. Itt is van probléma - most miközben ezt írom,  éppen az alkoholisták okozta gondokról beszélnek a Tv-ben.

Délután friss tésztát készítettem és krumplis tészta lett a vacsora :-)

George ma ágyban maradt, de csak azért, hogy nehogy rosszabbul legyen és főleg gyorsabban gyógyuljon!

Még kicsit még visszakanyarodok a tegnapra, voltam a Newtown Fairen, ahol Zsuzsi (pirosban) a túróstáska mellett most ügyesen marhapörköltet is árult nokedlival .-) és mikor ott jártam éppen egy "híres ember" is érdeklődött a portéka felől!

Aki itt él ismeri, aki pedig nem úgyis mindegy, ki ő, de íme:

I

Hazaérve meglepődtem, hogy george kikelt az ágyból (kicsit köhögött és ágymeleget javasoltam neki). NO de én a jóidőben nem maradtam otthon. Irány a part!

csodaszép volt, az idő kellemes, a szél sem fújt nagyo, de azért borzongtam, amikor a lányokat megláttam...ők fürödtek is!

Hazafelé már a Parade-on szembe jött velem ez a pár:

a magasra nőtt is fiúnak született...az alacsonyabb tetoválásának ellenben nem tudtam ellenállni, így megszólítottam. Ő kedvesen megengedte, hogy egy kép készüljön róla, igaz a szemüveget nem akarta levenni, így én is képben vagyok!

Ma kora reggel igyekeznék bepótolni az elmaradt "naplós" dolgaimat. Mivel semmi nagyon különleges nem történt, azért a lemaradás. Szélsőséges a tavaszi időjárás, így a héten főleg a kert, és az írnivalók, a pakolászás, sütés-főzés szerepelt a menüpontjaimban.

Amiről azonban írni fogok most, hogy mi történik a mi utcánkban! Igen, az utcánkban :-) Kb. két hete kaptuk a figyeleztetést, hogy CSŐCSERE következik, a vízcsövet cserélik. Mivel már láttam ilyesmit, nem estem kétségbe és nem féltem a felfordulástól sem, de hogy miért is, azt most elmondom. Teszem ezt azért, hogy HÁTHA az otthoniak közül valaki megszívlelendő tanácsként értelmezi és haszosítja a köztereken végzett munkák során.

Hétfőn kezdődött a munka az előző útkereszteződésnél. Felsorakoztak a kis autók, szerszámgépek és kb 20-30 méteres szakaszonként lezárták azt az oldalát az útnak, ahol a munkálatok folynak :-) Aztán MOST TESSÉK FIGYELNI! az a szakasz estére elkészült, az úttest le és feltakarítva...és léptek tovább...hogy érthető legyek íme néhány kép:

A legutolsó képet szombat 5 óra után készítettem, ugy-e hihetetlen!!!

(Szombaton is keményen és főleg nagyon szervezetten dolgoztak, igaz, vasárnap nem , most csönd van az utcában...)

Szóval rohannak a napok. Hol ezért, hol azért nincs kedvem ide írni. No, nem az írást hanyagolom, hanem csak máshova és "másmindent" írok, rendezek, alkotok ...(majd egyszer elmesélem, most még "titok").

Szerda:

Kellemes meleg, napsütés. Így aztán élvezettel töltöttem a a kertben a napot. A Wanganuiban vásárolt Aloe

és a Francisákától kapott (?) növény miatt átrendeztem egy kertrészletet :-) A napsütést kihasználva alaposan megkopasztottam az éppen elvirágzó levendulát is. Aztán, mivel a szél is feltámadt, az üvegházban készítem elő a Garage Sale-re az eladósorba került növényeket :-) Már alig várom, hogy elkeljenek (nov.7-lesz a szemben levő iskolában a vásár és akkorra majd én is kinyitom a garázst) és több legyen a helyem. Elkezdtem a lakásban is szelektálni dolgokat, összeszedni amit "kinőttünk" meguntunk és feleslegessé vált. Rermélem, sikerrel járok majd.Amit nem sikerül eladni, az megy majd valamelyik karitatív cégnek "ajándékba" :-)

Most még ezt a kis virágesőt-virágfelhőt?  produkáló növénykém még megmutatom:

Hihetetlenül sok virág egy igénytelen succulent (pozsgás?) növényen :-)

Estére nagy öröm ért. Kedves, fiatal kis barátom Zsófi  elújságolta, hogy babát vár és májusban gyarapodik a család. Csak azt sajnálom, hogy nem itt a közelemben laknak...pedig de szívesen babáznék .-)

Nagy meglepetésre este (Panorámiós ismerős) Marosvásárhelyről jelezte, hogy olvasta a cikkem az ottani újságban. Örültem neki, de azért van a dolognak egy kis "szépséghibája", mert az újság engem elfelejtett értesíteni, hogy megjelentetik az elküldött cikket és a fotómat...Hogy a honoráriumról már ne is beszéljek...No, és akkor most mit tehet az ember???

Kora este csodás fény volt a naplementében és az ablakból kinézve ez a látvány tárult a szemem elé:

Csütörtök

Korán reggel csörgött ide Stephanie, új -német- osztálytársam a Social Englis csoportban. Nem tud jönni majd, de a papírját le kellene adni. Bejött az anyukájával (aki látogatóban van itt)  hozzánk és jókat nevettünk, teáztunk együtt.

Úgy tűnik vele szorosabb lesz a kapcsolatom. Nem messze lakik. 3 gyerekkel érkeztek. A férj a kórházban dolgozik. Stephani egyelőre nem, de a gyerekek közül a két nagyonn az iskolában a kisebb a közelünkben levő oviban :-) Így elképzelhető, hogy hamarosan ő is doglozni fog ha talál munkát.

Ma maradt a kert, igaz valószínű, inkább az üvegház része, mert rettentő szél van és ráadásul még jegesen hideg is a Déli sarok felől. Most egy kis pihenő - kávészünet-  gyanánt leültem megírni ezt :-), hogy ha benézel hozzám, legyen mit olvasnod és pár fotót megnézned :-) Köszi, hogy itt jártál!

Bizony, itt is hosszú volt ez a hétvége. Hétfőn ugyanis Labour Day, ami az európai május 1-nek felel meg. Mivel ez mindig hétfőre esik ...Október utolsó hétfője :-) ezért sokan várják. Hosszú hétvégére rendszerint kirándulásokat, családi-baráti összejöveteleket szerveznek. Benépesülnek a partok, a kirándulóhelyek. Már ha jó idő van...mert rendszerint esni szokott..DE MOST NEM! Kivételesen igazán kellemes tavaszi idő volt! Igaz kicsit fújt, friss szellő lengedezett, de napsfény és esőmentes.

Vasárnap: Ekkor emlékeztünk, ünnepeltük az október 23-át. Bizony egyre fogyatkozó a létszám, egyre kevesebben érzik fontosank az ünnepet, VAGY a jó idő sokakat kirándulásra csábított. Mi ott voltunk, és még néhány ember a Magyar Millennium Parkban.

Innen a Connolly Hallba mentünk egy kis beszélgetésre, majd megnéztük a Tóth Éva és Leblanc Győző által összeállított Ünnepi műsort 1956 emlékére a tőlük kapott DVD-ről. Nagyon szép összeállítás és nagyon megható is volt. Bizony néhányan erősen morzsolgatták a szemük sarkából a könnyeket.

Hétfőn mi is baráti társasággal folytattuk. Az ebédet most én készítettem.

Akiket érdekel a menü: sajtos-tökmagos-napraforgós apró muffinok (mint pogácsák) előételnek, majd tavaszi bableves fehér babból, mellé fokhagymás tócsni! :-) utána tejszínes friss eper desszertnek!

Ebéd után a kalóriákat is megpróbáltuk lejárni és kihasználva  csodás időt lesétáltunk a partra. GYÖNYÖRŰ volt a látvány, csodasszép színű a tiszta víz!

Azért azt elborzadva vagy inkább BORZONGVA néztük, amint a gyerekek pancsolnak és homokoznak a parton. Rajtunk pulóver és dzseki, melynek még a cipzárja is felhúzva...Persze mi nem vagyunk olyan edzettek, mint ezek a gyerekek. A víz 10-12 fokos lehet!!! A levegő 1-2 fokkal több, napon max 15.

Hazaérve aztán megnéztük a Nagy Imre utolsó hónapjairól készült Mészáros Márta filmet, "Temetetlen halott" , ami igazán dokumentumszerűn dolgozza fel az eseményeket. Mindenesetre érdekes volt. ...de kicsit nyomasztó is, így aztán utána inkább a fotózás rejtelmeiről beszélgettünk :-)

Kedd:  Megkaptam a válasz Gusztitól is, a Wandanuiban felvett rádió-riportom jövő héten adásba kerül. AZ első "gyermek" megszületett és meghallgatható lesz majd itt: 

http://www.ilosvay.net/  ...Hangtár

Aztán mára jött a hír, hogy a Panoráma Magazin is leközli a kiállításról küldött beszámolót majd a következő számban. Itt említem meg, hogy a Borka Éva kiállításon készült képek itt: http://indafoto.hu/kaprye/borka_eva_kiallitasa_wanganuib/slideshow megnézhetők.

Szóval nem unatkoztam az elmúlt napokban. Most ellenben esik és fúj, kisebb szüneteket tartva. Így aztán marad a "játék" a számítógéppel, a képekkel és pihenésképpen talán kis matatás az üvegházban következik :-)

Már hetekkel ezelőtt kaptuk Szarvas Renáta és Kovács Zoltán kedves invitálását, majd Borka Éva művészi meghívóját egy kiállításra. A dátum magáért beszélt, ez egy kicsit magyar ünnep is lesz! Renáta és Zoltán kis képkeretező műhely galériájában Borka Éva magyar származású festőművész kiállítása. Wanganuiban, egy szép kisvárosban,  az Északi sziget nyugati oldalán, a Whanganui folyó  mellett.  Ott a helyünk, határoztuk el.

Péntek reggel indultunk. AZ idő borongós, de nem reménytelen.

Az úton jót nevettünk egy üvegező autójának feliratán: 24 órás készenlét, hívásra AZONNAL házhoz megy. KIVÉVE, ha rugby vagy focimeccs van :-)

Foxtonban megálltunk ebédelni.

Itt még az otthonról hozott szendvicsesdoboz tartalmát csökkentettük, ennek az igazi szélmalomnak a  lábánál.

Ezután már nem álltunk meg csak Wanganuiban. Megtalálva a Motelünket, mely a Whanganui folyó partján volt, George leheveredett kicsit pihenni, nekem az ülés után egy séta adta a pihenést. Irány a híd és a folyópart.

Innen aztán megkerestük a Galériát, készült pár fotó, míg üres volt a terem...

Ezután elmentünk kicsit enni majd vissza a kiállításmegnyitóra. Szép számmal jöttek vendégek, sokan megcsodálták a szép képeket.

Még egy fotó a kiállítókról is, akiknek nagyon örülök, hogy ismerhetem őket! Ime:

Szombat reggel még beugrottunk Renátához a galériába, elkészült első "magnós" riportom...Aztán beugrottunk Ta,máshoz, aki a folyó túlpartján lakik. Ő megkapta a könyvet, majd vele is készült egy riport...és persze a háztól egy szép fotó is:

Egy könnyű ebéd után , ami ISTENI volt, indultunk hazafelé. Mivel ekkorra csodásan kisütött a nap, elhatároztuk, hogy kimegyünk az első útba eső beachre, ahol még nem jártunk. Koitiata volt az a kicsike település a parton, ahová eljutottunk autóval. Itt azt gondoljuk, csak ideiglenes nyaralók vannak, mert nincs semmi, semmilyen üzlet,de csend és nyugalom az van! Sajnos egészen a partra nem sikerült kigyalogolnink, mert az eső és a nagy hullámok a magas homokdűnék mögé (ezáltal mi elénk) sok vizet hordtak rengeteg hatalmas uszadékfával. A látvány meseszép volt, de a víz derékig érő sok helyen. A hangok, a morajlás, a napfény együtt csodás élményt adott. A kép sajnos nem tükrözi igazán vissza mindazt, amit a szemünk érzékelt! De nézzétek:

Franciska barátnőm pár nappal ezelőtt már mesélt róla. Akkor bizony hitetlenkedve hallgattuk. Ma jött a megerősítás! A televízió reggeli kertészkedős programjában is beszéltek arról, hogy mit szeret a citromfa!

Most megosztom mindazokkal, akik érdeklődnek-e téma iránt, akiknek van és akiknek majd lesz citromfája, JÓ HA TUDJA! A citromfa kifejezetten értékeli, ha pisisvel locsolják! Bizony! Nem elírás! Emberpipi kell neki :-) Ha a férfiak táplálják, a locsoláshoz 1:5 arányban célszerű hígítani - öntözni. Ha nők az éltető nedű adományozói, akkor  nyolcszorosra kell hígítani! No, ugy-e milyen meglepő? Mindenesetre kipróbálom, vesztenivaló nincs vele.

Reggel gyorsan elkészítettem a vacsorának valót. Curry Éva módra :-), ha kéred a receptet, írj!

Aztán elmentem Lilikét meglátogatni. Az utcán a troliról leszállva egy gyönyörúen karbantartott autót, egy Morris-t láttam meg.  (Az "öreg autó nem vén autó" albumomba betettem-linktárból odajutsz! ) Még eredeti rendszámmal közlekedett, amit körülbelül a negyvenes években kaphatott meg! Itt nem ritkaság, hogy első tulajdonosa használja az ilyen  régi autókat, vagy a "családban maradt" .

Szegény Lilike egyre jobban épül le. Most is örült a látogatásnak. Tőle hazafelé indultam, de a parlamentnél leszálltam a troliról. Észrevettem, hogy a Legfelsőbb bíróság épülete szépen halad, és gondoltam, készítek róla pár képet.  Érdekes, hogy itt még a kerítést is óvják, nem bontották meg, de mivel közlekedni kell, egy hidat kaptak a munkások!!!

Míg csattogtam az "öreg" épületnél, odajött egy munkás, és mondta, miért nem a parkolóházból fotózok! Hogy milyen igaza volt...:-)

Még lencsét is cseréltem és elkészült a "mű is", de azt a Panoramiora tettem fel :-)

Hazafelé a buszon egy "designes" lány harisnyás lába vonzotta a szemem, aztán egy lesifotó is készült róla, betettem a "Jártamban-keltemben albumba! Csakúgy, mint azt a ragyogó fekete szemű kisfiút is, aki az előttem levő ülésről "kérette magát".

Holnap Wanganuiban leszünk, ahol Borka Éva kiállításának megnyitójára igérkeztünk el. Egy motelben alszunk és majd szombaton jövünk vissza. Így aztán legközelebb majd vasárnap mesélek...

Nagyon örültem, hogy a mai sétánk összejött. Nem esett, nem fújt (nagyon) ... és még a nap is ki-kisütött!

Franciskával a városban randevúztunk, majd kiállításnézőbe indultunk. Előbb a Arts Galériába kukkantottunk be, majd Te Papa Pounamu kiállítása következett. A green stone maori neve a pounamu, de mondhatjuk jadenak is. Kő, ami a maoriaké és csak ők dolgozhatják fel. Készült ebből fegyver, ékszer és sok csodás  és érdekes alkotás.

A színe a világos-szürkés zöldtől, a gyönyörű zöldön keresztül, az egészen sötét, már-már feketéig terjed.

Itt egy szép TIKI, amit ott láttunk persze sok-sok más csodával együtt.

Aztán még elmentünk más részeire is a múzeumnak és mint mindig, most is fedeztem-fotóztam pár újat is.

Pl. látni láttam már ezelőtt is ezt a tradicionális arcmaszkot, mely megmutaja a maori férfiak arctetoválását, de fotózni nem sikerült. (nem mertem) Most megkockáztattam, s íme:

 Ezután még elmentünk az IWI ART GALLERY-be. Megmutattam Franciskának ezeket is. Az eladó lelkesen és kedvesen magyarázott nekünk a greenstone-ról is :-)

Mellesleg pedig lefotóztam a kezén levő tetoválást is.

Aztán még egy séta, még egy finom kávé együtt:

Utána már irány haza. George füvet vágott, én "molyoltam a kertben", majd a tegnapról megmaradt finom bableves mellé frissen készült a TÓCSNI vacsorára. :-) Nagyon régen nem készítettem már. Most mindketten megállapítottuk, hogy ILYET MÁSKOR IS!

A Híradóban értesültünk egy új törvény betartatásáról! Mivel itt is elharapódzott a gyorsulásos verseny és az autóval bulizás a fiatalok között, vannak olyan városok, ahol komoly gondot okozott. Mostantól,  ha valakit 4 éven belül 3 alkalommal elkapnak ilyen "buliban", annak elkobozzák az autóját a 3. alkalom után azt BEZÚZZÁK! OKOS MÓDJA A RENDTEREMTÉSNEK!

Vasárnap és Fészek nap volt. Kellemes meglepetésre "sokan" 20-an összejöttünk. Az ebéd sajnos felejthető lett, de a sütik finomak voltak. Engem Irene csodás gyümölcsös sütije varázsolt el, és bevallom sutyiban még le-leszeltem egy-egy darabot magamnak. Ha megkapom a receptet, igérem leírom!

Amiről még beszélni akartam, az a készülő új törvény. Az nagyon tetszik, hogy NZ az egyik a vezető országok között abban, hogy nem jellemző a korrupció. Nem igazán szeretik a kiskapukkal játszó embereket, és komolyan az orrára koppintanak azoknak, akik a törvény ellen tesznek!  Az igazságszolgáltatás nem húzza az itéleteket, mint a rétestésztát, nem lehet "előzetesben napozni évekig", és nincs ám kibúvója a képviselőknek sem, ha köztörvényes bűntettről van szó őket is alaposan helyükre teszik rövid idő alatt.

Így nem kerülhette el a sorsát az a Taito Philip Field sem, aki bűnösnek találtatott több vádpontban is, (köztük 15-rendbeli vesztegetés és korrupció) és ezért bizony börtönben letöltendő éveket kapott, nem is keveset!

Szóval hogy visszatérjek az új törvénytervezethez. Új törvény készült, már csak elfogadásra vár (hamarosan az is meg lesz), hogy a jövőben akinek valószínűsíthetően vagyoni gyarapodása bűntényből származik, (adócsalás, ügyeskedés, lopás, drog és amit csak elképzelsz még hozzá) annak kell majd bizonyítania ezt, hogy NEM s ha nem tudja bizonyítani akkor pápá megszerzett vagyon...

Mert ugy-e nyilvánvaló, hogy minimálbérből, munkinélküliként, esetleg évekig veszteséges vállalkozóként nem igazán kivitelezhető a vagyongyarapodás. ÉS MÉGIS VAN, S HA VAN  gyarapodás,  akkor annak a forrását kell a jövőben bizonyítani.

Úgy gondolom, hogy ezt talán otthon is célszerű lenne bevezetni...

Péntek délelőtt főztem. Vendégek jöttek vacsorára. Először a  tejszínes –tárkonyos sárgaborsó leves készült el.  Majd csirkecombot készítettem de „újmódi”-ban! Kiváncsi vagy, hogy hogyan, akkor most megosztom veled is:

Csak a „dobverőt” használtam, aminek óvatosan kifordítottam a bőrét. Azt  megtöltöttem és hasonló formát kapott mint a hús .-) Érdekes alakja lett. A töltelék: beáztatott zsemlemorzsa, apróra vágott petrezselyem, nyers tojás, kukorica, egy szálasra reszelt sárgarépa, só, bors. (Természetesen ki fogom próbálni más zöldséggel is legközelebb.)  Mikor minddel készen lettem, hirtelen - de óvatosan, nehohgy kettéváljon - megpirítottam kis olajon, majd sorba raktam a combokat egy tepsibe, fokhagymás olajjal megkentem és lefedtem, majd vendégek érkezése előtt forró sütőben készre sütöttem. Ehhez krumplipüré jött köretnek.

Desszertnek vaniliapuding készült kekszhalommal a közepén, sok szederrel, kevés csokival díszítve. A levesnek különösen nagy sikere volt, mindenki repetázott belőle, de minden elfogyott!  Sajnos mivel éhes voltam, elfelejtettem lefényképezni, pedig érdemes lett volna.

Szombat reggel beszéltem anyummal, a fiammal, vagyis jól kezdődött a nap. Aztán elindultam a Te Papa múzeumba. Még a közelben eltérültem, mert a The Parade-on  kiállítás és vásár volt. Előbb azt néztem meg. Nagyon aranyos dolgokat árultak, volt ott mindenféle kézzel készült holmi! Rongyból, agyagból, papírból, kőből és vasból is. Van, aki ebből él , de többség csak amatőr kézműves :-) OTT AZTÁN beleszerettem egy képbe, egy nyomatba, de nem vettem meg, mert ugy-e én a városba indultam. ...és elindultam.

A buszmegálló előtti ház sarkánál megláttam egy cicát a bejárati ajtó elé kitett fotelban hevenri,  remek TÉMA! Természetesen le akartam fotózni..NO DE, nem működött a gép. HAHAHA bekapcsolva felejtettem este, és úgy maradt...elszállt az összes töltete az aksinak :-(

Ennek most éppen hogy megörültem, mert ugy-e így nem megyek a városba, visszafordulok. DE HA MÁR VISSZA, akkor belépek azért a kis nyomatért, amibe beleszerettem. Megvettem Ő az:

George aztán nagyon meglepődött, hogy visszamentem. Tetszett neki az új szerzeményem. Őt jobban bosszantotta az aksi lemerülése és rögtön elkezdett keresni nekem a neten, hogy "kell egy tartalék".

Hiába mondtam, hogy ez az első ilyen eset, de nem hagyta magát lebeszélni, hajthatatlan maradt KELL és pont. Vett egyet.

Míg feltöltődött az aksim, addig belekezdtem egy új "játékba" és ha majd jól haladok benne, részleteket is mesélek róla.

Telep töltve, elintultam. A Te Papa előtt amolyan autókiállítás fogadott. Öreg (ámde nem vén) autók sorakoztak kedves össze-visszaságban. Ezek utcai-mindennepos  használatban levő járgányok, igazából nem kutakodtam, hopgy miért is vannak ott. Kattogott a gép és megörökítettem azokat, amik nekem a leginkább tetszettek :-)

Nézzétek:

Ez a kettő fogott meg leginkább, mert ilyeneket én nem sűrűn láthattam ezelőtt. A piros 1948-ban került forgalomba!  A többi képet, amit ekkor készítettem, majd majd egy indafotó albumban megmutatom. Csuda fotók lettek, csak vacakolok még kicsit velük.

Aztán be a Múzeumba! Ja, hogy még nem mondtam, hogy mi volt ami ide vonzott.

A VECTOR nagyzenekar ingyenes koncertje, melyet minden évben megrendeznek és a családokat, a GYEREKEKET várják! Minden évben igyekszem elmenni, nekem is egy élmény! Remek műsorral lepték meg az idei látogatókat. Sajna, csak az utolsó harmad volt az, amire odaértem, de így is pompásan éreztem magam!

Nagyon sokan voltak, remek zenészek, rengeteg gyerek, isteni zene és jó hangulat!

A koncert végén kinéztem az épületből az egyik ablakon és megállapítottam, inkább irány haza, majd bejövök máskor nézelődni. Fekete fellegek gyülekeztek. Mire elértem a buszmegállóhoz, már csöpögni kezdett, mikor a buszon ültem ÖMLÖTT az eső! Jól döntöttem :-) Aztán ami jó volt, hogy mikor leszálltam a buszról éppen elállt az eső! Így szárazon értem haza :-)

Itthon George már a Fészeknek készítette elő a kaját. Aztán vacsi és utána Hírmondó nyomtatás :-) majd a netre is felkerült ide: 

http://homepages.xnet.co.nz/~georgeba/ 

Most már vasárnap reggel, az eső ömlik, és a délelőtti program a főzés lesz. Ma Fészkelődünk délután 2-5-ig, (20 jelentkező az ebédre) és lezárjuk a hetet.

Szóval, így élünk mi. Kösz, ha olvastál, s ha véleményed is van, akkor megköszönöm, ha leírod!

Szombat este még egy jót beszélgettünk Gusztival, melyet ma már a neten is meghallgathatsz, itt: http://www.ilosvay.net/html/music.html.

Vasárnap reggelem már főzéssel kezdődött. Mivel vacsoravendégeket vártunk, a leves és a desszert volt az én reszortom .-) Zöldséges borsóleves galuskával és madártej. Mikor ezekkel készen lettem (természetesen a galuska majd csak a végén kerül a levesbe, tálalás előtt), George követett a konyhában. Ő előkészítette a vacsorának valót.

A salátát, és a bárányból készült amolyan arabos-libanoni jellegű étel, melyben van szárított ribizli, narancs reszelt héja, csicseri borsó és zöldségek is, no és füstölt spanyol paprikapor.

Ezt összesütni fedő alatt a sütőben kell majd lassan. Mellé készült friss kenyér és kuszkusz is.

Közben kihasználva a napsütést a kertben végre leraktam a fakéreg-faháncsot a virágokhoz. Ez megakadályozza, hogy gyorsan kiszáradjon a föld és mellette még kevésbbé nő a gaz is! Idővel aztán átalakul, és hasznos tápja lesz a földnek.

Mikor  George is elkészült mentünk a börtönbe. Először látogatóban a wellingtoni börtönben. Mit ne mondjak, csodás helyen gyönyörű kilátás (már akinek és ahonnan lehet kinézni….) Fotózni legközelebb majd igyekszem…

Innen még egy gyors vásárlásra még beugrottunk és aztán már irány haza, vacsora sütés, terítés és várakozás. Vendégeink pontosan érkeztek, jóllakva távoztak. Közben persze nagyon jót csevegtünk!

Hétfő reggelem nagy beszélgetéssel kezdődött szegedi Kati barátnőmmel.  Aztán angolra mentem. Nagyon élveztem, ismét sokan voltunk és sokat tanultam is (kár, hogy hamar el is elfelejtem….hahaha)

Hazaérve ebédeltünk egy nagy tál levest a maradékból, ,majd a szép napsütésben levittem a húscafrangokat a sirályoknak.

Megköszönték és pillanatok alatt felfalták (igaz, szerencsére nem volt sok).

A partra érve csodás látvány tárult a szemem elé. Fantasztikus színek és gyönyörű hullámok. Igez, jó erős szél is. AZ erős hullámzás csodás látványát  tetézte a szemben fújó szél alkotta tarély! Fantasztikus volt!

Hazaérve szöszmötölés a kertben-üvegházban, majd a képek rendezgetése.Vacsora a maradékok elpusztítása és hamarosan vége a napnak.

Ebben a pillanatban itt a közelben volt földrengés, mi is megéreztük, megrezgett a monitor és a szék is alattunk...Szerencse 1-2 másodpercig tartott.

Ez az az idő, amit U T Á L O K... Erre nehéz felöltözni, nehéz alkalmazkodni és nehéz elviselni. Az, hogy a lakásban hideg van, mert itt nincs központi fűtés, már nagyjából megszoktam. Azt, hogy csak ott fűtünk, ahol tartózkodunk, nekem is természetes (látva egy két villanyszámlát szerencsére másoknál). DE a hideg - szeles - esős idő ellen egyetlen védekezés, ha az ember nem megy ki a lakásból, a fűtött szobából. No, már aki ezt megengedheti magának :-) Szerencsére mi már igen :-) Így aztán tegnap sem volt másként. Itthon töltöttük. Lehetett takarítani, tenni-venni, nem csábított kifelé semmi.  Ilyenkor jó az Internet nézelődni, böngészni írni és olvasni is.  Az eső szinte egész nap ZUHOGOTT és a szél süvített.

Az egész napos biztonságos meleg után azért mégis csak el kellett mennünk. Jegyünk volt az Operába. Egy orosz társulat előadásában néztük meg a Hattyúk tavát. SZép díszletekkel, szép jelmezekkel, láttunk egy "nem rossz előadást", melynek a vége azért meglepő volt, mert a hattyú mégsem halt meg!

Azért azt be kell valljam, hogy közben gyakran eszembe jutottak a mi Operaházunk nagy szólótáncosai! "Micsoda különbség" a mieink javára!

Mindenesetre élveztük, jó volt, hogy mentünk :-) Ott aztán Franciskáékról az is kiderült, hogy mégsem tudnak vacsorára jönni másnap, mert akkor ők az Anyegint nézik a St. Jamesben. Mi arról lemaradtunk.

No, de ma reggel gyors telefon Istvánéknak és vacsoraátcsoportosítás. Majd vasárnap este eszünk együtt...:-) George már nagyon készül a különlegességével...A mai vacsit átvállaltam :-)

Közben tűnik a mai nap is a lakásban fog telni, hideg szél, záporok. Így lehet, hogy max. az üvegházba megyek ki, mert hát ott nem esik az eső és locsolni kell :-)