Életem Új-Zélandon

2004. január 29. óta élek Új-Zélandon. 2008. szeptember 12-én elkezdett internetes naplómat (másik tárhelyet technikai problémáim miatt lezártam) itt folytatom. Ismét egy új élet kezdete....

Jártamban-keltemben

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Friss topikok

  • kaprye: @Tomio: Örülök, hogy tetszettek a képek és ismerős a főpolgármesterünk is :-) "Kicsi a világ" Ü... (2012.12.18. 04:39) Mozgalmas hét - folytatás
  • Vittgen: Szia Éva! Szinte félve írok neked ide! Oly' rég jártam itt nálad,hogy csak na...... De ha már err... (2012.12.18. 04:39) Régi-új események és képek
  • kaprye: @KATY: Majd igazából akkor fog, ha meg is kapja :-) (2012.11.06. 10:12) Coronation Caffee
  • kaprye: @Budaéva: Szia Éva, Veled örülök az új gépednek. Tudom mit jelent. Te (ezek szerint) Canon párti,... (2012.10.25. 11:41) Nikon 7000
  • kaprye: @Budaéva: Szia Éva! Nagyon kedves tőled, hogy hűséges olvasóm lettél. Lilike igen, tudomásom sze... (2012.09.06. 21:18) Véget ért a kiállítás

Indafotó képek

Indafotó képek

2011.04.08. 09:36 kaprye

Vendégek és séta

08. péntek

Reggeli , kis olvasás-levelezés után nekiláttam az ebédet készíteni. Mivel Franciskát (hogy kicsit kimozduljon otthonról) és Palit (mert hamarosan Magyarországra utazik) meghívtuk ebédre. A mai kaját én vállaltam fel…tehát igyekeznem kellett.

Ebéd: előételnek kőrözött – sárgarépa csíkokkal, majd zöldségleves (lepaszírozott zeller alappal),  rakott krumpli és desszertnek fagyi,  kávé.

Időre elkészültem, még hajmosásra is volt időm. Franciskáék is megérkeztek, szerencsére az ebéd mindenkinek ízlett. Franciska elmondása alapján megtudtuk, hogy Bandi állapota sajnos nem igazán javul, még marad a kórházban.

Ebéd, majd  beszélgetés-kávé és miután ők elmentek, én még egy kis mozgásra, sétára vágytam. Az idő nem olyan hideg, mint tegnap és a nap is ki-kivillant. Így séta a partra kis fotózgatás, sok nem, mert azért ott elég erősen fújt a szél, mely a hullámokon is jócskán látszik.

 

Innen vissza, haza…és már nem is történik ma semmi extra.

Legyen kellemes napod-jó hétvégéd!

Szólj hozzá!

Címkék: napló új zéland wellington island bay eva kaprinay


2011.04.07. 11:01 kaprye

HIDEG VAN!

07. csütörtök

Reggel 9-re Stephanie jött értem. Irány az angol csoport. Itt kellemesen telt a 2 óra. Ráadásul Stephanie mivel szülinapja volt, finom sütiket is hozott. Így a teaszünetben még nassolhattunk is.

Ez után még bementem a belvárosba, megvettem ami kellett. Hazaérve aztán bezárkóztam George mellé a dolgozónkba, ahol jól működik a fűtés, kint ugyanis nagyon lehűlt a levegő…10-13 fok brrrrrrrrrrrrr és nem sütött a nap, de fújt a szél...brrr

Azért közben  kis szünetet tartva még locsoltam az üvegházban, mert ott  nem esett. Aztán már vacsora (finom és fogyasztható maradék, majd lazaság…és TV.

Szólj hozzá!

Címkék: angol napló növények új zéland wellington eva kaprinay


2011.04.06. 12:17 kaprye

Ingyen koncert!

1.    Kedd

Az éjszakai ömlő eső folytatódott napközben  úgy, hogy ráadásul nagyon le is hűlt a levegő. Így aztán maradtunk a házon belül. Írtunk, olvastunk…és nekifogtam a Hírmondónak is. Az autó ma vizsgázott, oda George vitte, majd én hoztam haza, mert: . Vacsorára George alkotott. Régen evett kínai készült. Finom volt!

2.    Szerda

Erre a napra már hetekkel ezelőtt be volt írva egy új program. A St. Andrew’s templomban koncertet hirdetnek, szerda ebédidőben ingyen…Szóval erre készültem. Előtte még bementem fotókat kinyomtatni az angol tanfolyamosoknak.

Onnan kis séta, majd a templom. Már gyülekeztek az emberek mire odaértem és pontban 12:15-kor elkezdődött a koncert. A wellingtoni Massey és a Viktória Egyetem néhány énekszakos hallgatója adta a koncertet. Pergő műsor, remek énekesek. A dalokat eredeti nyelven, németül, olaszul, franciául és természetesen angolul is énekelték. Fiatalok, lelkesek, ügyesek és egyiknek-másiknak kiemelkedően szép hangja volt. AZ egy órás műsor jó ritmusban, jól válogatott (de nem ismert-népszerű)  dalokkal kellemes kikapcsolódás volt a környékbelieknek, néhány ebédszüneten lévőnek…

Innen még beugrottam Gabrielékhez. Fotóztam újra a Triptic-et , hogy aztán összerakjam őket.   A szomszédos műteremben éppen ott volt Jane is, még vele is beszélgettem. Aztán jött egy újabb művész, egy  amerikai: sajna nem kaptam tőle kártyát és egyelőre nem tudom a nevét. Érdekeseket fest, bár egyik-másik kicsit idegen nekem…

Hazaérve aztán kicsit játszottam a képekkel, majd vacsora készítés (paprikás krumpli)  és evés következett. Estére megérkezett Phil is, Orsi partnere, hogy felmérje a konyhánkat és ő is tegyen egy ajánlatot. Aztán majd eldöntjük…akarjuk-e a változtatást az ő kecsegtetőbb ajánlatára.

 

Szólj hozzá!

Címkék: art művészet napló új zéland wellington eva kaprinay gabriel heimler anna proc st andrew


2011.04.04. 09:03 kaprye

Április eleje


1.    Péntek

A délelőtt itthon telt, majd kora délután már bementünk a belvárosba. Először meglátogattuk Gabrieléket. Mivel éppen erősen dolgoztak,  kiállításra készülnek, nem zavartuk sokáig őket. Tőlük továbbsétáltunk, be-betérve egy-egy üzletbe is.

Aztán megvacsoráztunk kivételesen egy Mc. Donalds-ban .-) Pukkadásig ettük magunkat és továbbsétáltunk. A séta során eljutottunk a St. Andrew’s templomhoz. Mivel eddigre elegünk lett a bandukolásból, gondoltuk, hogy bemegyünk, megpihenünk én pedig még párat fotózok is..

Nagy volt a meglepetés, amikor kiderült, hogy (?a konzulátus rendezésében?) egy amolyan fogadásféle volt a templomban. Minket ugyan nem hívtak, nem kínáltak, de ha már ott voltunk, nem küldtek el. Különben is a kiadós vacsora után nem is tudtunk volna enni. Inni meg nem vágytunk. A belépőt kifizettük ...Ha már ott voltunk mindezek miatt nem fordultunk sarkon, hanem kiválasztottunk egy fotózáshoz és zenehallgatáshoz is ideális helyet és leültünk, pihenni és kicsit elmélkedni.

Aztán következett a koncert. Hegedűs Endre összekötő élvezetes szövegével, briliáns elődaásban Liszt műveket hallgattunk. A művész úr nagyon remekül játszott, nem cáfolta meg a róla olvasottakat. Kiváló  előadóművész.

A koncert végén még pár szót váltottam vele, de konzul asszony sürgetése miatt a riport elmaradt. A képek ellenben jól sikerültek és aminek örültem, hogy a filmre felvett Magyar Rapszódia  is jó, élvezhető.

2.    Szombat

Délelőtt az itthoni pár dolog után bementem a városba. Már régóta készültem egy látogatást tenni Új-Zéland legnagyobb használatban levő FA épületében, az Old Government Buildigs-ben.

 Ebben most a Victoria Egyetem némely szaka van, de az elmúlt időkben szombatonként nyitott nap van. Készültem, de valami mindig volt és eddig nem jutottam el. Most rászántam magam, az idő is kegyes volt, kellemes napsütéses így a külső fotózáshoz is ideális.

Ami nagyon jó volt, hogy pont jókor érkeztem egy belső túrához is. Pontban 11-kor indultunk és végigvezették az érdeklődőket a látogatók által is nyitott területeken.

Időnként kicsit le-lemaradtam, vagy éppen kicsit előre „kattintottam”… csodás épület, Pazar belülről is és ami a csoda, hogy mindez használva van és nem csak egy amolyan múzeum.

Fantasztikus volt az épület alatt is járni, a csőkígyókat és a mára már „földrengésbiztossá” tett cölöpöket is látni! Gyere, sétáld körbe kívül-belül-alul velem!

Hazaérkezve kis szusszanás, kávézás  után a vacsora készítésébe fogtam. Ez a nap az enyém volt. Iván és Éva jött vacsorára, nekik és persze magunknak is főztem.

Ők kicsit „eltájolták magukat” az óraállítással, így végül rájuk csörögtem, hogy talán meggondolták-e magukat. Persze nem, megérkeztek, megvacsoráztunk… Elbeszélgettünk és véget is ért a nap…

3.     Vasárnap

A délelőtt itthon. „romeltakarítás”, majd ebéd utáni időben mentünk a hegyre.  A szokásos látogatást kicsit előre hoztuk, mert Húsvétkor nem biztos, hogy tudunk menni…(néha számunkra kiszámíthatatlan szabályok, Karácsonykor nem lehetett)

Ezután még egy gyors vásárlást is ejtettünk… aztán haza. Itthon kicsit olvastunk, majd 7-re Gabrielékhez mentünk vacsorára. Finomat ettünk, érdekeset-de jót. Beszélgettünk és hazajöttünk. Épp időben indultunk el tőlük, mert megérkezett a vihar és autónkhoz már kicsit ázottan értünk.Mire hazaértünk akkor már ömlött és utána még rázta egy darabig a házat és mosta az ablakokat.

4.     Hétfő

Reggel az angollal kezdtem, majd haza. Kis szusszanás-ebéd és mentünk Bandit meglátogatni. Meglepetés gyanánt elvittük magunkkal a laptopot és a DVD-t, amin elvittük a felvett koncertrészletet, vagyis Liszt  Magyar Rapszódiáját.

Kicsit eltévesztettem az időt, így csaknem egy órát várakoztunk, mert a csendespihenőt nem lehetett zavarni.

Bandi aludt éppen, aztán felébredt, kis helyzetigazítás után meghallgatta a zongorista előadását. Tetszett neki, igértük, hogy máskor is viszünk valami érdekeset.

Hazafelé még bementünk a M.W-ba, ahol sikerült pár szükséges dolgot vásárolni. Itthon aztán vacsora, majd TV…és most én is bepótolom az elmúlt napokban elmulasztottakat!

Legyen szép heted!

 

Szólj hozzá!

Címkék: koncert új zéland wellington eva kaprinay gabriel heimler hegedűs endre


2011.03.31. 23:38 kaprye

Utolsó nap a hónapban!

31. csütörtök

Hihetetlen, hogy mennyire szaladnak a napok. Ma már vége a márciusnak és kezdődik az új időszámítás is majd - az új hónapban...Vasárnaptól már csak 10 órával leszünk előbbre a magyarországi időhöz képest.

Reggel 9-re Stephanie jött értem és mentünk az angol tanfolyamra. A két óra hamar eltelt, jó hangulatban, új ismeretekkel.  Amik persze nem maradnak olyan gyorsan a fejemben, mint ahogy szeretném, de az is igaz, hogy többet kellene gyakorolni. Így csak araszolok. A magam megnyugtatására azért látom, hogy hasonló korúaknak és azoknak akik otthon az anyanyelvüket használják,  ugyanilyen a gondokkal vannak. No azért nem esek kétségbe, ha kell “megoldok mindent”.

Az órák után egyenesen a Wellington Volunteers-hez mentem. Pauline (a vezetője) előző este üzent, hogy az újságjukba kellene pár kép a Valentin napi rendezvényükről. Egyszerűbb megoldásnak igérkezett, hogy beviszem nagyobb felbontásban egy pendrive-on az egészet, hogy legyen alkalmuk válogatni. Este jelezte is, hogy 5 képet válogatott be.

Tőlük kis séta, majd bekukkantottam Gabrielék studiójába is, de nem voltak ott. Így aztán jöttem haza, elrendeztem pár dolgot, majd mivel gyönyörű volt az idő George-ot is elcsábítottam egy sétára. Lesétáltunk most Houghton Bay-ig.

Itt egy szörfös pár kisérelte meglovagolni a hullámokat és két fiatal fiú is “ellenállt” az időnként elég határozott vízzuhatagnak.

Hazasétálva jöhetett a gyors nokedli készítés, a “maradék” vadashús mellé frissen-iziben. A kiadós séta és a feltöltött pocak után már nem is vágytunk semmire, csak a TV-t néztük.

Este még beszéltem anyuval, szegénykém a lábaira panaszkodik. Sajnos úgy tűnik nem találnak megoldást a fájdalmaira. Franciskával is  beszélgettem. Bandi a jövő héten egy otthonba kerül. Az jó hír, hogy már fotelban is ült...Szóval ha lassan is, de halad a jobbulás felé.

Szólj hozzá!

Címkék: angol napló új zéland wellington eva kaprinay wellington volunteer houghton bay


2011.03.30. 05:47 kaprye

Hétfő-kedd-szerda

Repülnek a napok! Hihetetlen,de most, szerda délután jöttem rá, hogy bizony ezen a héten még nem írtam a naplómba. Akkor kezdem az elején.

28. Hétfő

Reggel láttam, hogy a sydney-i rádióban lement a beszélgetésünk Gusztival..

Aztán angol. Ott  vendégünk volt a CAB  egy munkatársa, aki a Community Centre-ben lévő irodában dolgozik. Ez egy olyan önkéntes alapon szerveződött iroda (van néhány főállású,  teljes vagy részmunkaidőben,  alkalmazott is), ahova bárki bemehet és tanácsot, ötletet, javaslatot kérhet a gondjára. Ez lehet valami apró-cseprő gond is, ami személy szerint az illetőnek nagy gond és lehet igazán komoly is. Teljesen anonim, tehát ha valaki névtelen akar maradni, akkor az maradhat. Ők megpróbálnak megoldást találni a gondra, vagy továbbirányítják a megfelelő helyre, esetenként még kisérőt is adnak hozzá. Itt lehetséges 28 nyelven (magyar nincs) segítséget is kérni, és mint ahogy mondtam ingyenes! Még a jogi tanácsadó (ügyvéd) is ingyen látja el a feladatát. Ekkor  készült képeket itt megnézheted.  Ilyen iroda 6 működik Wellingtonban és 200!!! önkéntes dolgozik benne!

Hazaérkezés után még gyors mosás-teregetés- (szeretem a Fészek terítőit, a konyharuhákat azonnal kimosni)  Könnyű ebéd és kimentünk meglátogatni Bandit. Pont jól időzítettünk. Véget ért a csendespihenő és Bandi is felébredt. Örömmel láttuk, hogy már tud nyelni, igaz még csak pár korty víz, de sikerült...Érthetőbben is beszél, de még mindig nagyon hamar elfárad. Míg ott voltunk a logopédus is volt nála, aztán még 3-4 ember körbevette és mi már nem vártuk meg az ő "munkájuknak" a végét. Beugrottunk Franciskához, ha már ott jártunk, hogy  neki is beszámoljunk.

Hazaérve maradékból vacsora és gyorsan friss tócsnit készítettem kiegészítőnek. Régen nem szerettem túlzottan, most eszembe jutott, hogy “jó lenne”...

29. kedd

Délelőtt a száj-higienistához volt időpontunk. Mivel Palit ebédre hívtuk, még reggel gyorsan elkészítettem a tejszínes gombalevest, hogy hazaérve csak a második fogás legyen a feladatom. A fogtisztítás után igyekeztünk haza és mire Pali megérkezett már csaknem minden készen is lett. Rántott csirkemell, krumplipüré és George módra saláta.

Beszélgetés, lazítás, és egy finom  kávé után még Palival lesétáltam a partra, etettük kicsit a sirályokat.

George közben elmosogatott...:-)  Hazaérkezve  még kis beszélgetés. Este már kettecskén, csak lazítottunk.

30. szerda

Ma itthoni dolgok. Mosás, kert, konyha...és a szokásos ez+az.

Coco reggel 2 verebet is behozott nekem rövid idő alatt. Az egyik ezt a szeretet megnyilvánulást sajnos már nem élte túl, hiába vittem be még élve az üvegházba. A másik gondolom és remélem magához térve a sokkból kirepült onnan az ablakon.

Szerencsére jó idő volt, a reggeli hűvösség után a nap hatására hamar felmelegedett, jó volt kint a kertben és a mosás is hamar megszáradt.Dolgozós nap...

Szólj hozzá!

Címkék: cica angol napló garden új zéland wellington island bay eva kaprinay


2011.03.27. 07:05 kaprye

Hétvégén Fészek

26. szombat

A reggel nagyon esősen indult, már azt gondoltam, hogy minden programot át kell írni...de aztán megenyhült. Megcsináltam előbb a friss óriás zöldbabból a levest, csak egyszerűen tárkonyos-tejfölösen. A maradék palacsintával ez lesz a vacsora.

Ezután  csak a reggeli tengerparti sétáról mondtam le, így Celiával elmaradt a “randevú”. Mentem a Newtown People’s Marketre. Itt most kivételesen én is árusítottam a könyvjelzőket és a fotós könyvem. Nagyon gyér volt a “forgalom”, nem csak nálam, úgy általában és mindez annak ellenére, hogy a zöldséges piac tele volt emberekkel és a városrészben alig volt parkolóhely!

No de a lényeg, hogy jól elszórakoztam. Hazaérve még megvártam, hogy George összevágja a hagymát és a húst, én pedig összeraktam a pörköltet.  Utána a 2 évvel ezelőtti parlamenti fotókat raktam végre rendbe és albumba.

27. vasárnap

Reggel összeállítottam a gulyáslevest, hogy legyen ideje állni, összeérni is az ízeknek.

Majd ránk ijesztett egy kiadós eső. Bizony nagyon ömlött, de szerencsére mire  indulni kellett, elcsendesedett. Mentünk a FÉSZEK-be. Nem túl sokan voltunk, vannak betegek, vannak, akik csak nem jöttek, más dolguk volt, Akik ellenben ott voltak, azok jól érezték magukat és jól is laktak. Mindenki megevett két tányér levest. Volt, aki örült a csilinek is és méreggé tette vele a barátságos gulyást.

Sajnos elfelejtettem fotózni és mire eszembe jutott már mindenből csak a “romok” maradtak.  Pedig Marika nagyon finom-egyszerű süteményt készített és szervírozott...de bizony gyorsan elfogyott.

Hazafelé még  beugrottunk Zsuzsiékhoz, de valamerre elcsavarogtak, így elmentünk tankolni, pár apróságot venni a jövő hétre.

S ezzel ez a hét is véget ért. Este már csak lazítok!

Szólj hozzá!

Címkék: parlament napló új zéland wellington eva kaprinay newtown peoples market


2011.03.23. 09:44 kaprye

23-24-25

Hétfőn már ott volt a neten Guszti sydney-i rádió vasárnapi műsora,  benne az én riportom is  Csaba Gábor nagykövet úrral.

Kedd-szerda itthon, munkával. Takarítás-szelektálás-nagy rendcsinálás a "lányszobában", ahol már nagyon elszaladt a "jó lesz még valamire", nem akarom kidobni és el kellene adni csomagok-dobozok gyűjteménye.

Nagy levegőt vettem és nekiláttam selejtezni, s lelkesedésem George-ra is átragadt, a számítógépes cuccokra ő vetette rá magát.

A nagyja már megvan, kicsit még a garázsban is rendezkedtem...:-) Ma már nem esett, de jelentősen lehűlt, így nem is bántuk a házon belül szorgoskodni :-)

Csütörtök a szokásos angolos délelőtt. Most Stephanie jött értem, ő most jött először ebben az évben. Így jó volt neki tudni, hogy hova is kell menni..navigáltam, én nem mennék autóval.

Az órák után elváltak útjaink. Még beugrottam Alan-hez a Galériába, kifizette a képeket :-) szeretem az ilyet...

Tőle a Parlamenthez mentem. Még készítettem pár fotót is, majd Zsuzsival ebédeltünk. Kicsit tracsiztunk, még kávéztunk :-) Aztán Ő ment vissza a "dolgozóba" én még be az utazási irodába, hogy átvegyem a jegyeket.

Szóval május 29. az  indulásom napja, majd 3 éj San Franciscóban, utána London és Budapest majd Ózd. Vissza ismét Londonon keresztül de a célállomás Hongkong, ott 5 éjszaka és visszaérkezés Wellingtonba augusztus 11-én.

Eztán még George-dzsot is megleptem pár hasznos aprósággal és már az otthon következett.

Péntek Az itthoni reggeli tennivalóim után meglátogattam Borikát, majd tőle beugrottam Gabrielhez a műterembe, ahol kicsit beszélgettünk, ott volt Anna és Ha'se is.  Nagyon jók lettek a Nelson-ról ( és oda)  készült képek. Kicsit fotóztam, majd hazafelé vettem az irányt.

Itthon aztán belevetettem magam a kertbe. Az elmúlt esők nagy lendületet adtak a gazoknak. Mielőtt a fejemre nőnének kicsit visszaszorítottam őket. Eztán palacsintasütés következet...és már vacsorázhattunk is.

 

Holnapi program sűrű...ma kicsit még előre dolgozok. Legyen vidám, napos napod!

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: művészet napló új zéland wellington eva kaprinay gabriel heimler


2011.03.21. 22:16 kaprye

21-22

21. hétfő

Reggel csakúgy mint máskor, a madaraim már sorakoztak a drótokon reggelire várva!

Etetésük, meg persze COCO etetése után irány az angol klub.

Onnan tovább mentem Lilikéhez, megnézni, hogy történt-e nála változás. Sajnos nem sok, de mégis valami. Az ő elmondásában már nem lehet mindent elfogadni, sokszor „álomvilágban” él és a TV-ben látottakba beleszövi magát és a családját is. Mindenesetre megnyugodtam, valaki megy hozzá. Igaz, annak „csak munka” a látogatás ezért semmivel sem tesz többet, mint ami kötelező…

Tőle visszafelé a Legfelsőbb bíróság előtt fotóztam egy érdekes-nekem tetszőt.

Hazaérve George már a fűnyírásba belefogott, így én nem kezdtem permetezni. Majd a következő esőmentes napon…ami ki tudja, hogy mikor lesz, mert most pár napra jelentős esőket igérnek.

Bandi barátunkról javuló hírek érkeztek. Ha nem is jelentősen, de pozitív változás indult el nála. Reméljük, hogy folytatódik. Nehéz most Franciskának, mert neki sem tökéletes az egészsége és mindenhol megfelelni…nehezen kivitelezhető.

Estére kumara-curry-t készítettem, nagyon jóízűre sikeredett. Kemény tojással finom étel.

 

22. kedd

Jól mondták az időjósok…

Ma megérkezett az eső és beálltak a felhők. Jó, hogy George levágta tegnap a füvet. Ma maradok a házban, itt is akad tennivaló, most idő is erre „kényszerít”. Felüdülést majd az üvegházban keresek, ott nem esik.

 

Szólj hozzá!

Címkék: angol napló garden fotók új zéland wellington eva kaprinay


2011.03.20. 09:59 kaprye

Látogatós vasárnap

20. vasárnap

Reggel „romeltakarításba” fogtam, közben a gép is mosott egy adagot, majd még a kertben kapirgáltam kicsit. Üvegházban locsoltam…és behozhatam ismét pár szál orchideát. Kezdenek hálásak lenni a nagy orchideák az átültetésért, a táplálásért.

Ezután leírtam az elmaradt napok történéseit, majd készülődtem. Mentünk a hegyre látogatni, kis vidámság - magyar beszéd annak, akinek mással erre nincs lehetősége.

Onnan aztán kis vásárlás következett. Hazaérve még a kertben permeteztem le a gazokat a ház déli oldalán, meg pár helyen a kert gazos helyén. Utána a megérdemelt vacsi, még kis olvasás, TV következett.

Ezzel véget is ért a hét. Legyen neked szép vasárnapod és jóóóóóóóóóóóó heted!

Szólj hozzá!

Címkék: napló garden orchidea új zéland wellington eva kaprinay


2011.03.20. 00:18 kaprye

17-18-19

17. Csütörtök

Ez a csütörtök (és az elkövetkezendő csütörtökök mindegyike) ismét angolozásról fog szólni. Az Aro Streeten megkezdődött egy tanfolyam, mely kedvezményes, és „haladó”. Autóval indultam ., mert esőre állt. A jövőben csak és kizárólag busszal megyek. UTÁLOK parkolót keresni, utálok 3 dollárt fizetni óránként, és utálok visszarohanni, ha lejárt az idő. Itt pedig nagyon komolyan veszik az ellenőrök a munkájukat, nincs mellébeszélés, meggyőzős...kenőpénz meg pláne nincs!!! Pár perces késés után jön a 40 dolláros büntetőcédula..

Reggel megkaptam a csomagot a hegyről, benne a fotóalbumom pár példánya és javított kiadásban a könyvjelzők. (Igaz, hiba továbbra is maradt az egyiken). Éva általam tervezett reklám névjegykártyája is megérkezett, így azokat vittem is magammal. Aro Streetről az Óvoda már közel  van. Szóval angol, új arcokkal, de régi ismerősökkel is. Onnan Évához, leadtam a kártyákat, majd haza…és mivel addigra szép napsütés is lett, kicsit kerteltem is.

Vacsora után Gusztival beszélgettem...lesz egy beszélgetős rádióműsor kettőnk között. Este  én már lefeküdtem, amikor George szólt, nézzem meg, mit hozott be COCO…(ez mindig az én feladatom). Szóval Coco aranyos kis egeret hozott be. Megfogtam, (george lefotózta kis aranyost, itt még élt:

kitettem, a többi kettejük dolga.

 

18. péntek

Délelőtt itthoni dolgaimat intéztem. Utána a városba indultam, mert a christchurchi áldozatokért volt megemlékezés. A TSB arénába tettek be egy nagy kivetítőt és azon keresztül nézhettük az eseményeket, melyen William herceg is résztvett. Megvártam a ceremónia elejét, majd eljöttem. Még kinéztem a partra, szép napsütés, kellemes meleg, sétaidő. Egy csodálatos hihetetlenül karcsú és gyönyörű hajó állt ott. Hosszú, kecses hajó, minden ragyogott rajta. Árboca nagyon magas…sokan csodálták, no nem körbe, mert azért senki nem ment a vízbe J.

Innen még egy kis kitérő az Arts Galley-be, ahol nagyon remek alkotások voltak-vannak kiállítva. Nekem a kiállítóterem hangulata is tetszik mindig.

Hazaérve kis ez-kis az, aztán a vacsora: már régen evett fish and chips. Meglepetés estére. Guszti felhívott, meg kell ismételni a beszélgetést, mert sajnos előző este a technika ördöge kibabrált vele, nem vette fel a beszélgetésünket.

19. szombat

A nap sűrűre ígérkezett. Eszembe jutott lefényképezni, a velünk szemben levő jelzést. NAGY Cunami estén ahonnan a képet készítettem már a védett terület. Ahol a házunk (velem szemben,  az út végén a zöld tető-utcafronton a dupla garázs) van…nos hát az úszna…de mindenesetre jó tudni, hogy nem kellene messzire szaladni…

Ez után az itthoni „szokásos”, kis mosással fűszerezve. Utána bementem a belvárosba mert a Dragon Boat-osok versenye elkezdődött.

Ezek a hajók úgy repesztenek, mint a motorcsónakok. Verseny a javából, munkahelyi – iskolai csapatok között. Pár fotó, kis séta, majd buszra szálltam. Meglátogattam Lilikét. Sajnos lehangoló a látvány… Nem is igazán értem, hogy ki-hogyan gondoskodik róla, mert nem igazán tűnt gondját viseltnek… Hétfőn is kimegyek, megnézem változott-e a helyzet, s ha nem hát írok ide-oda…

Hazafelé tartva leszálltam a Botanikus kertnél egy sétára, kis felfrissülésre. Kellemes volt mint mindig. Mindezt megtehettem azért is, mert estére Gabrielt és Annát vártuk vacsorára, és most George vállalta fel az egész vacsora elkészítését. Jó ötlet,  én pedig nyugodtan csavaroghattam a szép időben. Gabrielék megérkeztek, Anna még (szokásához híven) kis desszertet is hozott. Kakaós süti és friss füge.

George vacsora kínálata: borsólevest vajasgaluskával, és "sütőtökös-póréhagyma –füstölt pipivel és krumpligolyókkal". Desszertre görögdinnye is került az asztalra. Mindeközben jót beszélhgettünk, kellemesen telt az este.

 

Szólj hozzá!

Címkék: egér art cica angol művészet napló garden új zéland botanikus kert wellington island bay sydney rádió gabriel heimler anna proc


2011.03.16. 08:43 kaprye

Helycsere



16. szerda

Mai napunk fontos dologgal kezdődött. Tegnap eldöntöttük, hogy nem kockáztatok. Igaz, hogy csábító lenne Tokyo-t megnézni, az is igaz, hogy még messze van az, hogy utazok ill. jövök hazafelé…DE az atom-energiával, a radioktivitással nincs kedvem ujjat húzni! Mégsem megyek oda hazafelé jövet. Hogy hova, azt reggel még nem tudtam. Kérdés volt, hogy mit ajánl az utazási iroda.

Szóval bementünk a városba és kértük a módosítást. Több ajánlat közül végül Hong Kongot választottam. Kicsit ismerem és szívesen megismerem még jobban. A jegyfoglalásnál kiderült, hogy nem olyan egyszerű„ kénytelen vagyok”  még tovább maradni. HIHI…az eredetileg 3 éjszaka helyett 5 lesz  a városban. Természetesen ráfizetés nélkül ezt nem úsztuk meg, de nem volt túl sok, és semmi esetre sem szeretnénk kockáztatni.

Ezután elváltak útjaink. George egy műszaki üzletbe és még bementem Gabrielékhez a studióba. Elkészült a kép, amit legutóbb már majdnem készen láttam.Közben megbeszéltük, hogy szombaton vacsorára látjuk vendégül őket.

Hazaérve farkaséhesen megebédeltem, és hamarosan  elnyomott az álom. Vacsoraidőre ébredtem Coco segítségével. Szerencsére ma maradékokból gazdálkodtunk. Jól jön néha!

Eztán már nem történt semmi. Remélem veled sem történik semmi rossz :-)

 

Szólj hozzá!

Címkék: art művészet napló új zéland wellington eva kaprinay gabriel heimler


2011.03.15. 05:55 kaprye

15. Itt nem ünnepnap

A mai nap délelőttje a Hírmondóval telt és aztán laza "semmittevés" következett.

Reggelre elkészült, aztán lehetett színezni, "kicsinyíteni", hogy a neten se foglaljon sok helyet. Következett a nyomtatás és postázás. Anyu levelét is elkészítettem a Hírmondó mellé.  Mivel délutánra elkezdett borulni, lehűlt, nem vágyódtunk sehová.  Később már csak lazítás, majd főzés és jöhettek az esti műsorok.

Szóval ennyi, de néha ilyennek is kell lenni! Legyen jó napod-estéd attól függően, hogy mikor olvasod ezt!

Szólj hozzá!

Címkék: napló új zéland hírmondó wellington eva kaprinay


2011.03.14. 09:59 kaprye

12-13-14.

12. szombat

Ma szabadnap. Nem volt előre tervezett program és a cunami riadó miatt nem is gondoltam semmire. Borzasztó nagy a katasztrófa. Még ki sem hevertük a Christchurchi tragédiát most pedig a Japánban történtek…

Az itteni is nagy volt, de a szigetország közelében levő rengés ereje 8 ezerszer!!! nagyobb! Iszonyatos! Látni az azt követő cunamit…és még nincsenek hírek a térségben alacsony fekvésű kis szigeteiről, ahol a lakosság nem tud magasabbra menekülni, mert a tengerszinttől alig pár méterrel emelkedik  ki a szigetük. Nem is tudom, mi lehet velük, mit tehetnek…belegondolni is szörnyű!

Délelőtt aztán itt lefújták a riasztást, és mivel volt egy jó adag  kenyér lementem a sirályokhoz. Sikerem volt, jöttek és csipegettek, kezemből és a vízből is.

Azért érdekes hullámok is jöttek…

Hazaérve aztán lehetett folytatni a Hírmondózást, majd a vacsorát készíteni, és utána  maradt a TV. Közben COCO meglepett ismét egy egérkével, akivel kicsit fogócskázhattam az előszobában. Sikeresen kipenderítettem, de aztán a sorsa COCO-ra volt bízva. Szomorú arcát látva azt gondolom, hogy egérutat nyert a kicsike…

 

13. vasárnap

A mai nap az ünnepről szól. Igaz délelőtt itthon, minden és semmi…Még kora délután felköszöntöttem az új kis szomszédot- 5 éves lett.

Aztán mentünk az ünnepségre. Kicsit előbb, hogy a Hall-t még rendbetegyük, terítsünk és kicsit dekoráljunk. Innen aztán a park. A nagykövet úr Csaba Gábor időben érkezett. Kis körbe séta-bemutatkozás és kézfogások után kezdhettük az ünnepséget. Rövid beszédek, versek Kossuth nóta és koszorúzás. Eztán mentünk fel a Connolly Hallba, ahol aztán egy kis „terülj-terülj” asztalkát varázsoltunk közösen, mert többségében hoztak az érkezők egy-egy tányért finom falatokkal, sütikkel. Itt folytatódott a beszélgetés, majd a vége felé még megcsináltam a riportot a nagykövet úrral a sydney-i  rádió részére.


Hazaérve aztán a képekkel vacakolam, majd jött a vacsora és a Tv…

14. hétfő

A reggeli program ezen a napon (és a jövőben minden hétfőn) az angol nyelv-csoport. Itt ismét a földrengés, kiegészülve a cunamival,  volt a téma.

Ez után igyekeztem haza. Kis lazítás után irány a kert. Szép idő, napsütés. Igaz, hogy két óra elteltével aztán megfutamított az erős szél. Nem szeretnék visszaesni, az arcüreg-gyulladás nem hiányzik.

George még rendbe tette a felvett riportot. Lekicsinyítette, hogy küldhető legyen és már postázhattam is.

A Facebookra is feltettem pár képet még abból a sorozatból, amit még Brigitte-vel sétálva készítettem

A lakásban aztán utolsó simítások a Hírmondón. Vacsora, Tv és most megírom mindezt neked is.Legyen jó heted!


Szólj hozzá!

Címkék: art napló garden új zéland magyar millennium park wellington déli sziget magyar kert csaba gábor nagykövet


2011.03.11. 22:31 kaprye

10-11

10. csütörtök

Ezt a napot Brigitte-nek igértem.  Stephanie kedves német fiatalasszony szintén kedves fiatalos anyósával városnézést terveztünk ma ismét. Egy hete voltunk együtt, most duplázunk. Kicsit később indultunk a tervezettnél, gondolom Brigitte csomagolni kezdett, mert pénteken már elutazik haza.

Remek volt az idő, nem túl meleg, nem szeles, pont kirándulásra való szép napsütéses. A „túrát”  a Cable Carral kezdtük, fel a Botanikus kert tetejére, majd séta a kertben, végül kávézás a Rózsakertben. Onnan átsétáltunk a régi temetőn, be a belvárosba és  még Gabrielékhez is beugrottunk egy ismerkedő köszönésre.

Hazaérve aztán Stephanie jött az anyósért, én pedig foglalkoztam a képeimmel, majd a vacsorával :-) 

11. péntek

A mai napra kórházi látogatás, vásárlás és egy kiállításmegnyitó volt a terv.

Igen, mert elhatároztam, ma mindenképpen meglátogatjuk kedves barátunkat. Előtte elmentünk bevásárolni, pár dolgot még külön megnéztünk. Gabriel említett valami látnivalót a reptéren, oda is kiszaladtunk, de vagy én nem vettem észre, vagy Gabriel értette félre, hogy mi is van ott…de nem volt gond, nem volt nagy kitérő a vásárlás előtt.

Hazaérve láttam meg Orsi üzenetét, hogy a babának nagyon ízlik a körténk, ha van még kellene nekik. Így aztán a délutánba őket is beterveztük, ha már Lower Huttban járunk, akkor őket is meglátogatjuk és viszünk míg van a körtéből. 

A csendes-pihenő utáni időre terveztük a látogatást a kórházban. Barátunk az előző napokhoz képest jobban, de nem jól van. Reméljük javulni fog. Sajnos befolyásolni a történéseket nem tudjuk…

A kórházból Orsiékhoz mentünk fel. Kicsit körülményes volt megtalálásuk, először jártunk náluk. Kicsit szusszantunk-beszélgettünk. Készült pár fotó a gyönyörű kilátásról! Csodaszép a látvány, de ára is van, itt szinte mindig fúj a szél és ha dél felől jön, akkor  cudar a hideg.

Hazafelé elváltak útjaink George-dzsal. Engem kitett a Cuba Streeten Alan galériájának közelében. Én a kiállítás megnyitóra, ő pedig még vásárolni ment még pár dolgot és aztán haza.

Nagyon sok ember gyűlt össze a Galériában. Igyekeztem mindenkit megörökíteni Alan-nak, majd hazafelé vettem az irányt.

Itthon fogadott a szörnyű hír a földrengésről Japánban, majd az azt követő cunamiról...lehet, hogy mégsem Tokióban fogok eltölteni augusztusban 3 éjszakát.

Szólj hozzá!

Címkék: art kiállítás művészet napló új zéland wellington island bay eva kaprinay gabriel heimler kiwi art house alain aldridge anna proc lowe hutt


2011.03.09. 08:35 kaprye

Paua shell

07. hétfő

Délelőtt az angol csoporttal töltöttem az időt, délután aztán a kertben felejtettem kint magam…Így röviden összefoglalva semmi rendkívüli nem történt velem…

08. kedd

Ma is angolozni mentem. Most volt a beiratkozás egy új csoportba. Aro Street, Community Centre. Beiratkozás fura helyzetet idézett elő. Nagy felújítás a volt a szünetben és még nem teljesen fejeződött be. Így aztán kerti székeken, ideiglenes asztaloknál és a közelben lakók által lehozott (!!!) párnákon ücsörögve, nagyokat nevetve és szórakozva telt a délelőtt. Képeket is készítettem külön kérésre is, ismét a Community Centre „reklámjához” kell.

 Innen végigsétáltam a Cuba Streeten. Benéztem Alan galériájába, új képeket is megörökítettem és meglepve fedeztem fel ezt a különleges Gabriel-Anna festményt!

Hogy mik vannak…. elpirulok...

Megtudtam, hogy pénteken lesz ismét egy kiállítás Alan-nél és ismét megkért fotózásra is. Természetesen igent mondtam!

Hazaérve maradt ismét kicsit a kert, kicsi írás és olvasás. ..és ez a nap is végetért már az esti TV nézéssel.

Meglepetésre kaptam pár köszöntést NŐNAP alkalmából magyarországi ismerősöktől. Itt nincs ez a szokás, így aztán teljesen feledésbe is merült részemről is.

09. szerda

Reggel itthon intéztem pár dolgot, majd a Wellington Volunteer-hez volt 11-re időpontom egy  beszélgetésre. Az, hogy segít és önkéntes az ember, az egy dolog, de az "adok-kapok"-at tisztességgel  adminisztrálják is. Segítenek a meg-, és az  összeszervezésben. Bő    fél órát töltöttem ott egy Péter nevű önkéntessel. Megtárgyaltuk-kibeszéltük mit és miképp tudok segíteni, kinek és hol,  aztán majd meglátjuk, hogy mikor és hol lehetek majd ismét konkrét segítő.

Hazaérve kis kert, kis lazítás és aztán főzéshez fogtam, mert Anikót és Gyurit várjuk vacsorára. Régen nem jártak nálunk és a múlt pénteken a nagy vihar miatt elhalasztottam a randevút a városban Gyurival.

Most hogy ezt a beszámolót is mára befejezzem jut időm, mert már a sütőben a kaja…George tegnap elkészítette a töklevest, a desszert a fagyasztóban. Lehet egy kicsit szusszanni…

Vacsora megtörtént, minden finom volt. A hagymás-fokhagymás krumpli-kumara mellé készült a fokhagymás sült, nagyon finom lett a vaslábosban-sütőben sütve. . Gyuri még zserbót is hozott nekünk :-) Így a desszert néhány napra megoldva :-) Anikót is felköszöntöttük, holnap szülinapja.

Szóval ez a nap is kellemesen telt!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: art angol művészet napló új zéland eva kaprinay gabriel heimler kiwi art house alain aldridge


2011.03.07. 05:57 kaprye

Esős-hideg hétvége

05. szombat

Előzetes terveinket szétfújta a szél és elmosta az eső!

Ma a Kormányzó ház kerti koncertjére készültünk. Még decemberben megvettük a jegyünket és alig vártuk a napot, hogy mehessünk! Sajnos ebből nem lett semmi.

Miután pár alakalommal már voltunk ilyenen, de az elmúlt 2 évben az épület nagy felújítása miatta a koncert elmaradt. Két évvel ezelőtt még megrendezték a krikett pályán, de az elmúlt évben ott sem. Most kiváncsian vártuk, hogy milyen lesz, kicsit közelről is megszemlélhetjük a felújított épületet is. Sajna nem…helyette a TSB aréna ad otthont majd holnap a koncertnek….( Hahah erre emlékeztem én) hmmm az persze nem lehet olyan, mint egy színes vidám piknik…Ugy-e?

Reggel egy szomorú hírről is értesültünk. Kedves barátunk gutaütést kapott és kórházba került. Állapota stabilizálódott, hamar jó kezekbe került. Reméljük felépül...

 

 06. vasárnap

Ma is esős, szeles és még ráadásl hűvös is. Ez az idő aztán nem sok jót igér a Newtown Festiválnak. Ide terveztem a kiruccanást-fotózást, de a koncert miatt a délelőtti sétát elhalasztom, legfeljebb majd csak az után nézünk majd szét.

A buszmegállóban derült ki,hogy rosszul emlékeztem, a koncert a Michael Fowler Centerben lesz, még jó, hogy George jól tudta ...

Az érkező tömeg kígyózó sorokban ment az épület felé, ( a hideg szél ellenére türelmesen), igaz egy-két ügyesen előre-araszolóval itt is találkoztunk. AZ épületben is  pár tekervény után eljutott mindenki a büféasztalokhoz. Itt az igéretnek megfelelően egy piknik csomagot kaptunk, választható itallal. Mi, hogy semmibből ne maradjunk ki, vörös és fehér bort kértünk.

Miközben lassan mindenki elfoglalta a helyét, ette az elemózsiát itta a finom bort, pezsgőt, sört vagy éppen vizet, egy előzenekar kellemes zenét játszott. Aztán jött a táncosok villanása, akik a nézőket is megtáncoltatták. Nekem is viszketett a talpam, de a kamera miatt engem sajnos egyik táncos fiú sem választott.

Aztán elkezdődött a koncert. Először egy új-zélandi zeneszerző szerzeményét hallhattuk, majd ismert áriák következtek. A Vector Wellington Orchestra a tőle megszokott magas színvonalat produkálta, a két énekes pedig lenyűgözött mindenkit. Aivale Cole-t már hallottam akkor, amikor a szamoai énekesek műsorát néztem meg. A szintén szamoai származású Benjamin Makisi-ről már sokat hallottam, de ő ritkán lép fel Wellingtonban, így vele még nem volt szerencsém.

  

Fantasztikus hang, nagyon nagy tehetség mindkettő!

Amennyire nem örültünk, hogy zárt helyen lesz a koncert, annyira jó volt a végén, mert a Michael Fowler Centernek kiváló akusztikája!

Mivel a koncert végén még mindig erős, hideg szél volt, így aztán kíváncsiságunkat legyőzte a meleg szoba utáni vágy. Ebben az évben kihagytuk a Newtown Fesztivált.

Hazaérve vacsora, Újságok átolvasása, Tv maradt.  

 

Szólj hozzá!

Címkék: koncert napló új zéland wellington eva kaprinay aivale cole benjamin makisi


2011.03.04. 07:38 kaprye

Vihar és rengés

04. péntek

Előzetes terveimet szétzúzta az eső és a vihar. Ömlött és szakadt, fújt és süvöltött. Így aztán jobbnak láttam, ha lemondtam a Gyurival tervezett találkát. A disznósajt jó lesz a jövő héten is. Így aztán a délelőttöm nagy része a számítógép mellett telt. George is átaludta a fél napot.  A hőmérséklet nem hűlt le nagyon…sőt nagyon párás is volt. A szél elég erőteljes volt még ekkor is. Egy óra előtt pár perccel ismét volt kisebb rengés, most széllökésnek hittük, s csak a weboldal súgta meg, hogy bizony ismét rengett… Rengeteg körte jött le a fáról, kiraktam őket, és a vásárlókra bíztam a fizetést.

Délután előbb fölszaladtunk a hegyre, majd hazafelé bevásároltunk. Hazaérve elpakolás, majd vacsora. Utána pedig Zsuzsi és Feri is beugrott hozzánk. Ferivel még szedtünk a fáról egy kis egészen friss körtét.

Ezután még folytattam az Old St. Paul's Church albumba a friss képek rendezését és már majdnem este is lett.

Szólj hozzá!

Címkék: napló új zéland wellington eva kaprinay old st.pauls church


2011.03.03. 07:23 kaprye

Sétáló csütörtök

03. csütörtök

Reggelre Brigitte-vel (Stephanie anyósa) volt megbeszélve, hogy együtt megyünk csavarogni. Ő 9-re jött hozzánk, majd együtt buszoztunk be a belvárosba. Az Embassy mozitól indult a séta, érintettük a Museum Hotelt, majd a Te Papa mellett sétáltunk a vízparton, megnéztük az új csónakházat, (még mindig a waka nélkül!) , aztán Civic Square-en, az Art múzeumban néztünk körül. Láttunk érdekeset…de láttunk képet, mely nem mutat semmit, de azt a semmit nagyon….

Művészet?
Művészet!

Mindenesetre művészet annak eladni  a bal oldali "képet"!

Innen már busszal mentünk tovább, hogy kicsit gyorsítsuk az időt, elmentünk az Old St. Paul templomba. Rengeteg turista van a városban és a templomnál is váltották egymást a buszos csoportok.

Innen Magyar Park, a Katedrális és a végül a Parlament következett. Itt még Zsuzsival is váltottunk pár szót, a túra után aztán jöttünk haza.

Itt egy kávé/tea és elváltunk Brigittétől. Nekünk ma George sütötte a vacsorát. Finom sültpipi került a tányérra.

Vacsora után Anikó is felhívott, hogy Aucklandban járva vettek nekünk egy kis disznósajtot. Holnap mehetek érte! Jóóóóóóóóóó és finom!

Ezt a filmet azoknak ajánlom, akik hozzám hasonlóan nem tudták, hogy mi is lepte el Christchurch utcáit a földrengés alatt.

Az a takarítás közben-után látható szürke trutyi, mely az utcákon, házakban van az az megfolyósodott föld: Liquifaction – a filmen látható, hogy a zötyögő talicskában is hogyan válik ismét folyóssá. Ez tesz lakhatatlanná sok épületet is, mert  az alapok váltak ilyenné…s veszélyes a ház annak ellenére, hogy esetleg épen állnak a falak. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: art művészet napló új zéland wellington eva kaprinay magyar millennium park wellington muzeum hotel exhibitions


2011.03.02. 10:26 kaprye

MÁRCIUS!

Március 1. kedd

Reggel ezt-azt elintéztem itthon, majd bementem a városba. Előbb leadtam a wellingtoni önkénteseknél (Volunteer Wellington) az adatlapom, mert már rég kérték, de „nem jutottam oda”, hogy a papírt is bevigyem, csak mentem, mikor hívtak.  Innen elmentem a Pipitea Marae-ba. Már a konténert levitték CHCHC-ba, még csomagolnak, hogy az urolsó dobozokat is leküldjék. Eddig több, mint 300 ember etetéséről- szállásáról gondoskodtak. Beszélgettem egy kedves anyukával akik észak felé tartanak a rokonsághoz, elköltöznek CHch-ből.

Hazaérve aztán nekiláttam takarítani. Jól belejöttem és a végére jutottam.

Aztán jöhetett a vacsora, majd már csak az esti Tv programok. Ráadásul kicsivel 10 után itt is rengett a föld. Igaz, szerencsére csak rövid ideig tartott, inkább csak egy nagy lökés volt. Előbb azt gondoltam, hogy egy széllökés, mert estére nagyon feltámadt, de aztán megerősítették, hogy bizony itt is földrengés. Szerencsére messze a várostól és mélyen.

2. szerda

A reggelt a Wakefield Kórházban kezdtem. 8:30-ra szólt a behívóm a mammográfiára. Ronda szeles és esőre hajló idő volt. Autóval mentem, nem akartam megizzadva érkezni.

1-2 perccel hamarabb hívtak be, mint a bejegyzett időpont és 5 perccel fél kilenc után már kifelé tartottam! Így aztán hazaérkezve George is megkaphatta a friss reggelijét. A délelőtt folyamán aztán olyan eső volt, hogy az északi oldalon ismét nem kell kívülről ablakot mosni!

Erős szél, kellemetlen idő, így már nem is gondoltunkarra, hogy Orsiék még eljönnek, de „nincsenek cukorból”, így megérkeztek. Pici lányka (már szép nagyra nőtt) és Éva nagymama is itt volt. Így aztán míg beszélgettünk én babázhattam, meg fotózhattam is ! Aranyos kicsi lány, csendben nyugiban volt.

Mire elmentek gyönyörű napsütés lett, még a szél is csendesedett, így aztán mentem a kertbe. Holnap viszik a szemetet, így gyorsan levágtam az elhervadt rózsákat és sok gazt is kihúzgáltam.

Kora estére ismét csodás  volt az ég!

…most pedig megírtam neked is, hogy mi történt velünk.

Szólj hozzá!

Címkék: napló új zéland wellington eva kaprinay pipitea marae wellington volunteer


2011.02.28. 06:21 kaprye

Február utolsó napjai

27. vasárnap

A délelőttöm itthon telt, lazítottam. Délután mentünk a hegyre látogatóba. Gyönyörű volt az idő és minden nyugodt. Megbeszéltük a feladatokat-terveket.  Onnan aztán vásárolni mentünk, majd hazaérve Zsuzsit hívtam fel. Hívtam volna vendégeivel együtt egy kávéra…de már nem jöttek át. Aztán meglepetésre pár percre rá felhívott, hogy menjünk mi. OK, mivel semmi halaszthatatlan dolgunk nem volt, átmentünk.

Akkor ért a meglepetés minket, hogy nem csak kis locsi-fecsi volt a meghívás tárgya, hanem vacsorát is kaptuk! Zsuzsi hamisítatlan nokedlije-pörkölttel és ami most még annál is jobban ízlett, az a remekbe szabott SALÁTA!

Jól belaktunk, még „buborékos” is került a poharakba. Vacsi után Zsuzsi reptérre vitte a vendégeit, mi megvártuk míg visszaér. Még egy kis beszélgetés után aztán igyekeztünk haza, mert még másnapra süteményt sütöttem.

 

28. hétfő

Korán keltem… 8-kor már a belváros felé buszoztam! Először a Midland Parkba mentem, majd leadtam két doboz sütit és megörökítettem, ahogy hozzák az emberek a süteményeket! Hihetetlen volt, hogy a sok munkába igyekvő ember fagylaltos dobozokkal, kisebb, nagyobb csomagokkal ejtik útba az átvevőhelyet! Csodálatos volt, hogy kicsik-nagyok, fiatalok és idősek sorakoztak…ŐK sütöttek előző napokban és ADTAK, hogy akiknek most nincs módjuk, hogy készítsenek,  azért egyenek házi süteményt...!

Innen még elmentem a Civic Squerre is, ott is leadtam egy doboz sütit,  megörökítettem  az itteni „forgalmat” is. Fantasztikusan jó érzés volt látni, megtapasztalni az emberekben a segítő szándékot. Nagy részét vitték délelőtt Christchurchbe, másik részt pedig még délután eladták és abból több, mint 10 ezer!!! dollár került a vöröskereszthez!

Ezután 10-től, már Newtownban az angol nyelvi-csoport következett. Itt, talán mondanom sem kell, hogy a földrengés volt a fő téma. Innen hazaérve gyorsan képek netre rendezése következett.

Aztán Gyuszi bácsit látogattuk meg. Mivel gyönyörű kilátás van tőlük az öbölre, így természetesen itt is kattintottam párat, miközben Gyuszi'bá-t megsétáltattam a ház körül.

Hazaérve George gyors és finom vacsorát rittyentett én pedig utána nekifogtam megírni nektek az elmúlt két nap történetét!

Közben George az újságot olvasva kérdezi, hogy hallottam-e Pleszkán Frigyes-ről? Így a neve első hallásra nem mondott semmit, de valami mégis piszkálta a fülem. Megnéztem a képet róla és akkor döbbentem meg! Bizony, hogy ismertem, ráadásul személyesen is, mert még fotóztam is. Két évvel ezelőtt (2009. július 22.) volt szerencsém egy zárt társaságban múlatni az időt vele, illetve az ő zongorázása mellett! Fantasztikus volt!!! Most pedig olvassuk azt, hogy hirtelen meghalt, még nem volt 52 éves!!!! Nagy veszteség a dzsessz világának!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: art angol művészet napló új zéland wellington eva kaprinay wellington volunteer pleszkán frigyes


2011.02.26. 21:20 kaprye

Vásár

26. Szombat

Sok feladat és terv volt mára. Először a közeli iskolához mentem, a nővérek által szervezett vásárra.

Egyrészt fotózni, másrészt ilyenkor lehet „kincseket” is vásárolni. Megtörtént mindkettő. Fotóztam is és kincseket is találtam. Kevés pénzért több hasznos apróságot is vettem.

Ezután felfogtam az elkészített csomagom,  autóba ültem és irány a Newtown Peoples Market. Megcsináltam az asztalt, kitettem a feliratot és körbejártam fotózni, beszélgetni.

A feliratomon: Vegyél tőlem képet, fizess annyit, amennyit gondolsz, én a pénzen bébiételt veszek a chch-i babáknak.

Sajnos nagyon gyér volt a vásár, kevesen voltak. Kevés volt az árus és kevés a vásárló. Így aztán dupla meglepetés volt, hogy mindennek ellenére 70!!! dollár gyűlt össze!

Hazaérve  következett az újabb feladat. A pénzzel átsétáltam a közeli szupermaketbe. Kértem a menagert. Elmondtam, hogy mit csináltam és kérdeztem, hogy Ő mennyi engedményt ad?  Hívta a „nagyfőnököt”.  Neki is elmondtam, készségesen adott engedményt, így az összegyűlt pénzzel sikerült 4 szatyor bébiételt venni.

Ezután egy kis szusszanás, még gyors képrendezés…és indultunk a Pipitea Marae-ba, hogy leadjuk a szatyrokat és mentünk tovább. Először Franciskáékhoz k, aztán velük együtt mentün vacsorára Palihoz. Vacsora-beszélgetés, kellemes társaság . Elmúlt az este…

Ma reggelre kiderült, hogy már 145 a halottak száma, sajnos napok óta nem találnak túlélőt....és a föld azóta is reng szinte óránként van egy-egy rengés...

Szólj hozzá!

Címkék: napló földrengés új zéland wellington eva kaprinay pipitea marae newtown peoples market


2011.02.25. 10:18 kaprye

Segítő együttérzés

25. péntek

Reggeli itthoni dolgaim után mentem be a városba. Előbb képeket kinyomtattatni, hogy holnapra készen legyen, mert a vásárba megyek. Onnan továbbmentem a Pipitea Marae-ba, mert oda érkeztek tegnap Christchurchből sokan…Teljes nagyüzem fogadott. Az „udvaron” egy nagy konténer állt a hatalmas felállított sátor mellett. Abban gyűjtötték az adományokat, a konténerben szállítják majd lea Déli szigetre.  Egy maori nővel beszélgettem, elmondta, sok adomány érkezett, és sokan, mintegy 100 ember alszik a marae-ban. Ő mutatott be az igazgatónak, aki készséges volt, megmutatott mindent és engedélyezte a fotózást is.  Így csattogtam a géppel.

A belvároson keresztül több gyűjtés és sütögetés volt Christchurch károsultjainak

Innen már visszafelé sétálva, bementem Gabrielhez is a műterembe.. Ő épp egy újdonsággal, új témával foglalkozott, így őt is megörökítettem.

Utána az új csónakház következett. Itt meglepetésemre nem voltak „szállóvendégek”, de volt valami rendezvény. Finom falatokkal az emeleti teremben asztalon!

Eztán már Georgera vártam, akivel randink volt és innen együtt jöttünk  haza. Kis kaját magamhoz véve összeszedtem néhány „eladósorba került” virágot-növényt és elvittem az apácákhoz, mert ők holnap csinálnak vásárt. Pia nővérnek megigértem , s mint akik összebeszéltek, mikor odaértem az iskolához, ő is pont akkor érkezett.

Hazafelé a másik oldalon összefutottam az új szomszédunkkal. Majd a jövő héten költöznek. Amikor a körténkről beszéltem, s gyerekeknek nagyon felcsillant a szeme, így felajánlottam, hogy jöjjenek el és adok nekik. A kisfiú bátor volt, és elsétált velem, a kislány visszakozott, amikor kiderült, hogy a mama nem jön. MI eljöttünk, sajnos a nevét nem értettem a gyereknek, de George sem tudta megfejteni! Ráztam a fáról körtét. Nagyon élvezte a kissrác. Kosárba tettük és közösen elvittük. Kedves család. Remélem, jó szomszédok leszünk!

Ezután vacsora…Tv…és készültem a holnapra. Képeket válogattam, feliratot csináltam, mert elhatároztam, hogy most a kinyomtatott  képeket árusítani is fogom és a bevételből a Chch-i gyerekeknek veszek bébiételt.

 

Szólj hozzá!


2011.02.24. 20:49 kaprye

Folyamatosan reng a föld..

Borzasztó lehet ott, nincs nyugalom...

Szólj hozzá!


2011.02.24. 06:56 kaprye

Tragikus napok

23. Szerda

A sokk nem ért véget, a Tv folyamatosan sugározza a híreket. Újabb halottakról számolnak be és hihetetlen szerencsével túlélőket is találnak!

Nagy az összefogás, segítség érkezik felajánlások vannak. Sok-sok ezer ember érintett és sok kilátástalan helyzetben.  Már este segítségünket/lakást ajánlottunk, ma megerősítettük, a Vöröskereszt irodájában… (Estére jelezte az önkormányzat, hogy Wellingtonban olyan sokan jelentkeztek, hogy egyelőre nem várnak újabb helyeket.)

A városban járva rendeztük a végszámlát az utazási irodával is, megszabadulva sok pénztől.

Hazaérve  a partra is lesétáltam. Az úton egy sünikével találkoztam, a sirályoknak szánt bőrökből ő is kapott, és boldogan csemegéztek.

A sirályaimat is megetettem ,  ma nagy sikerem volt náluk, a kezemből ettek….sőt még azt is csipkedték!

Aztán ismét TV…és lessük a híreket. A 24 emelet magas hotelről derült ki, hogy hamarosan összedől…eddig 2 métert!!! ment el eredeti helyéről! ...ami önbagában is hatalmas baj, de veszélyezteti a környező házakat is.

Mentenek-segítenek és versenyben vannak az idővel. Borzasztó tragédia. Szükségállapotot hirdettek az egész országban.

Estére Gabrieléket várjuk, így most kis sütés-főzés. A második fogás  és saláta a George felségterülete, a leves-desszert az enyém. Kellemes volt a beszélgetés és ennek végeztével George hazavitte őket.

24. csütörtök

Reggel gyors romeltakarítás, mert 10-re vendégünk jött. Stephanie anyósa van itt és meghívtuk őket egy „morning tea”-re. Meglepetésre Stephanie nem jött, ő az iskolában, majd az oviban dolgozott-németet tanít. Brigitta nagyjából az én korosztályom, kicsit tud angolul…és mi jól megértettünk egymást.

Reggelink után mi sétára indultunk.

Az idő gyönyörű, szélmentes napfényes, meleg. Lementünk a partra, tettünk egy kört, egy padnál leültünk beszélgetni, aztán vissza. Mire hazaértünk Stephanie is pont a házunkhoz ért. Még kis beszélgetés vele is, aztán ők haza, én a kertbe. Előbb mostam, majd teregettem és míg száradt, „virágoztam”-kerteltem.

A hírek a Tv-ben továbbra is Chch-ről szólnak. Mostanra a halottak száma 98-ra emelkedett. Ott, ahol reménytelennek ítélik a helyzetet egyelőre nem is keresnek.Itt látható, milyen sok utórengés van folyamatosan ...Ez már nem nagy, de az ott élőket folyamatos rettegésben tartja és a repedt falak-utak tovább repednek-dőlnek-omlanak...

Mentsen meg mindenkit a Jóisten az ilyen élménytől.

 

Szólj hozzá!

Címkék: napló földrengés új zéland wellington island bay eva kaprinay christcurch gabriel heimler


süti beállítások módosítása