Tegnap este korán ittam a medve bőrére. Sajnos ....Már éppen aludtam amikor tomblva kitört a vihar! Süvített, zuhogott, zörgött minden éjfél után. Képtelen voltam aludni!

Mire kicsit aludtam, ismét rázendített. Reggel persze kissé kifacsarva ébredtem. Stephanie jött, együtt mentünk angolra. Nagy meglepetés is ért, mert Wendy hozta mindenkinek az Aro Valley Community Centre "újságját". A címlapon a fotómmal :-), melyet Wendyről készítettem az angol tanfolyam  utolsó napján. A kis újságban belül is még egy kép és persze hír ezekről a tanfolyamokról.

Angolozás végére jött George, akivel együtt mentünk a belvárosba. Jegyet venni egy magyar programra, ami az Operaházban lesz!

Franciskáék, Zsuzsiék és mi, hatan együtt, gondoltunk arra, hogy utána együtt megyünk valahova vacsorázni is.

Hazafelé még elmentünk képeket kinyomtattatni, remélve, hogy majd ezzel anyunak kis meglepetést is okozok.

Itthon már csak a szoba melegét élveztem. Írtam olvastam...beszélgettem a "lakónkkal", és kora estémen még anyuval is sikeresen.

Most a híreket nézve borzongunk, hogy Chrischurch környékén több, mint 100 ezer ház sérült meg!!!! Kaiapionál vannak új építésű házak, amelyek alatt folyékonnyá vált a föld, ami miatt le kell bontami a házakat. Folyákony a föld, még sosem láttam ilyet. Minha sár lenne....

Földrengés délen, árvíz itt északon. Wellingtonban szerencsére az éjszakai vihar sem okozott nagy károkat. A kertemben pár cserép felborult, néhány ág letört, mindent megtépázott, de egyébként minden OK.

Borzasztó az ilyen természeti katasztrófa, amikor emberek mindent elveszthetnek pár perc alatt...

Végül egy kis ráadás érdekesség. Kinyíltak a virágai a kicsi orchideámnak. A virágok kb. 7-8 cm-es száron vannak egészen picikék a virágok, de hasonló formájú mint a nagy!

Péntek

Erre a napra kis szabadságot adtam magamnak, megörülve a reggeli napsütésnek. Gyönyörű, tiszta, de friss levegő...A hűvösség nem térített el, irány a Botanic Garden, megnézni, hogy ott mennyire van TAVASZ :-) Fel a Cable Car-ral mentem. Nem lehet megunni és kihagyni azt sem, hogy megörökítse az ember. Több tucat ilyen fotóm van már ...de most is kattogott a gép. Az album a sétautam mutatja végig. A közben látott növényekkel, virágokkal :-) A "Fából faragott (nem) királyfival" , amit egy kivágott fa meghagyott törzséből faragtak a gyerekjátszótér egyik sarkánál.

Sétám végeztével randiztam George-dzsal. Majd még kis közös séta és vásárlás a MW-nál, jöttünk haza.

Pár óra múlva hihetetlen szél kerekedett és már esett is az eső.

Szombat  George reggel újságolta, hogy hajnalban földrengés volt. Aztán a Tv- és internetből megtudtuk a szomoró valóságot. Christchurch és környékén nagyon erős földrengés volt. Nagy pusztítást végzett a régi téglaépületekben, de láttunk pár hónapja átadott házat, ami darabjaira hullott szét...A szörnyű tragédia mellett ezer szerencse, hogy nincsen emberáldozata.

Délelőttöm sütéssel-főzéssel telt. Sütöttem sütiket, sósat és édeset. Elkészült a húsleves is. Délután pedig Franciskáék érkeztek hozzánk. A fiúk otthon maradtak beszélgetni, mi meg "futottunk egy kört". Szerencsére az idő gyönyörű, igaz hogy fújt rendesen...

...és ilyen amikor a fotósok egymást fotózzák, vagyis Franciska most éppen engem:

Hazaérve jöhetett a megérdemelt vacsora, a levesem folytatása, a második fogás már Georgera hárult.  Nekünk pedig  a vacsora és előtte-alatta és utána  a beszélgetés. "Záró akkordként" megmutattunk Franciskáéknak a Malaga előadás DVD-jéről néhány részletet.

Vasárnap: A hírek és az újságok a földrengéssel vannak tele. 7.1 az bizony nagy...Látjuk a filmeket-képeket a szép kisvárosról, melyben pár hónappal ezelőtt jártunk. Most romok és károk....A város épületeinek 20 %-a rongálódott meg annyira, hogy valószínű bontani kell.

Ráadásul szegényeknek most nagyon erős szél és a hideg is tovább kellemetlenkedik.

Utak, hidak, vezetékek törtek, mentek tönkre. Borzasztó kár.

Délelőtt romokat takarítottam, majd vártam Anikót, aki egy ideig a vendégünk lesz.

Meg is érkezett, majd kis kipakolás után együtt mentünk be a városba. Ő nézelődött én pedig a Japán Fesztivál rendezvényére.

A Town Hallba meghirdetett rendevényen volt minden. Kis vásár, étel-ital és program is az érdeklődőknek. Nagyon sokan voltak... A képeket majd töltögetem...apránként.

Sajnos a Te Papa Múzeumba kicsit késve értem át, ezért már lemaradtam. Megtelt a terem és "állóhelyet" nem adtak ki.... Gondoltam, majd sétálok a parton.

Kiérve a műzeumból kellemetlen meglepetés volt, mert borzaszó erős szél, dél felől feketedő felhők. A vizet söpörte-felkapta a szél: 

Jobbnak láttam hazafelé venni az irányt.

A felhők jöttek, de a végén sokkal "nagyobb volt a füstje, mint a lángja".

Miközben itt tartok, kint fütyül a szél, megrázta a házat rendesen...a cica a hősugárzó előtt.

A hétnek vége, új kezdődik.

Legyen jó heted!

Kedd: Elkezdődött a visszaszámlálás. Ki-le-fel-átmosni mindent, ami a "téli álom alatt" pihent/porosodott az apartman konyhájában. Kisebb pihenőket azért tartva megörökítettem a szomszéd kertben egyre szépülő magnoliafácskát. Ezt látom a számítógép mellől:

Szerda gyönyörű napsütés, lelkesítő langy meleg, így ablak-ajtó kitárva és elkezdődött a nagytakarítás a szobában is. Öröm volt dolgozni. Az ablakot csak belülről, kívülről az égiek intézik :-)  A függönyök is hamar száradtak a kellemes napsütésben, enyhe szellőben.

Az irodai ablakom alatt pedig a kála (itt gyomnak minősül) nyújtogatja méternyire új virágait:

Ugy-e ezért megbocsátható hogy elviselem egy nem túl napos sarokban!

Csütörtök: Eső-eső és megint csak eső...szerencsém volt tegnap és így most megtörtént a külső ablakmosás is! HAHA minden rosszban van valami jóóóóóóóóóóóóóóóó :-)

Egyedül Zsófiékat sajnálom, ők most mentek a Déli szigetre egy körútra. Remélem, azért igazi szép tavaszi napokban is részük lesz. Mi anno a télre készültünk és gyönyörű vénasszonyok nyarát fogtunk ki. Bízom benne, hogy ők is majd élvezni fogják és a kis lurkó is türelmes utazó lesz.

Folytattam délelőtt a hátsó lakás rendbetételét. 97%-ra rendben, a többit majd a  start előtti utolsó délelőtt.

Közben persze a mi "felségterületünk" sem marad teljes elhanyagolásban...

Szerencsém is, hogy erre a hétre George a szakács a vacsorákra :-)

Vasárnap esővel indult, esővel folytatódott és csak kora délutánra szűnt kissé a zuhogás. Ez pont elég volt arra, hogy elinduljak itthonról, mert Alan meghívott egy kis kiállítás megnyitór, ahol a festő is jelen volt. A Kiwi Art House Galéria picike hely, már mutattam pár képet még Gabriellel kapcsolatosan onnan. Most a meghirdetett program szerint Zad Jabbour festő 2-4 között találkozik az érdeklődőkkel. A képek nem a legsikeresebbek, mert a szűk helyen nem volt egyszerű fotózni...és persze a célom nem a festmények megörökítése volt.

Ide jött értem George, aztán innen mentünk Franciskáékhoz vacsorára. Sajna zuhogott az eső így az eredetileg tervezett közös séta vacsora előtt elmaradt. DE volt időnk a számítógépezést magyarázni Bandinak, aki erősen rászánta magát, hogy önállóan dolgozik. Megérkezett később vacsorára a fiuk és családja is...és jól átbeszélgettük az estét.

Hétfőn reggel lehetett fotókat rendezni, majd mentem a "Social Englisre". Kivételesen most ott is születtek fényképek :-) Nagyon jó hangulatú társaság és Wendy remek, igazi szinészi képességekkel megáldott tanár! Nem véletlen az sem, hogy egyre gyarapodik a létszámunk! Szóval, hogy ha kiváncsi vagy ránk itt bekukkanthatsz a társaságunkba :-) Persze a kamera az én kezemben volt.

Hazafelé már Stephanie-val jöttem és egy új "osztálytárs"-sal aki szintén errefelé lakik. Éppen nem esett, így megnézhették a virágzó orchideákat. 

Délutánra maradt az írás-olvasás, levelek, újságok, képek...mert az idő sajnos hideg, szeles és esős...Vagyis szobafogság.

Egy érdekesség még, hogy egy szombati fotómat a választásokra készülő Keith Johnson  használja a blogjában. :-) Persze ott csak magát "reklámozza", az eredeti képet itt láthattad.

Hát ennyi mára...és a héten már elkezdődik a tavaszi nagytakarítás is...remélem az időjárás kegyes lesz hozzám :-) Vasárnap már (bérlő) vendég jön az apartmanba.

Péntek és rossz hírek otthonról.

Munka nélkül, bevétel nélkül, élni nehéz. Ezt elhiszem, de helyes megoldást mindenkinek magának kell megtalálni. Meg kell tanulni nem csak a mának élni. Távolról adhatna tanácsot az ember, de felesleges, ha azt nem igénylik. A helyzet csak akkor változik, ha valaki nagyon akar változtatni... Amikor nincs, akkor mindent -bármit-meg kell ragadni... Nagyon nehéz innen tudni, hogy nem tudok más fejével gondolkodni...

Hogy kiszellőztessem a fejem késő délelőtt nagy sétára indultam. JÓ pár kilométer a lábamban, de szerencsém volt, mert az idő kellemes, gyönyörű volt végigsétálni a parton. Mire hazaértem, lehetett a vacsorát készíteni.

AZ e-mailek között várt egy kellemes meglepetés is. A X. Nemzetközi Magyar Fotóművészeti Fotópályázat kiállításra kiválasztott képei közé az én egyik fotóm is besurrant :-) Ennek lehetett örülni. (Több, mint 1100 képből választották ki a 80-at. )

Szombat csodás napsütés a reggeli órákban, de mire útnak készülődtem, már elkezdett borulni, s mire elindultam az autóval már esett is...majd ömlött és zuhogott. A Newtown Peoples Marketre mentem. Bámészkodás, fényképezés és beszélgetés az ismerősökkel.

Innen kimentem Island Bay partra, egy meghirdetett program miatt....de akkor is zuhogott még. Így nagyon megörültem, mikor észrevettem, hogy nyitva a "Tengeri Oktatási Központ" háza, ahol mindenféle akváriumban megtalálhatók az öböl állatai. Van asztal, ahol lehet kézbefogni mindenféle élő tengeri herkenttyűt! Persze csit-csatt és készültek a fotók is. Kicsit beszélgettem, szó esett képeimről is...és majd meglátjuk mit hoz a jövő :-) Hazajöttem.

Mire hazaértem, hihetetlen, de elkezdett sütni a nap, így igaz, már csak gyalogosan, visszamentem a partra. Azt gondolom, hogy megérte:

Hazaérve vacsora készítés, közben beugrott Zsuzsi is :-) Kis locsi-fecsi, majd vacsora.

Közben  rendbetettem a felhasználásra várakozó képeket, a most fontosakat.

No nem részetekről, hanem valahogy tőlem. Igaz, kicsit zavart az arcüreg gyulladás kezdete (szerencsére leküzdöttem). Aztán mindig volt és történt valami...de mire írni kellett volna már nem ugrottam neki.

Kedd és esőre hajló idő volt. A naptáramban már régóta szerepelt egy most kezdődő kiállítás, így aztán elindultunk oda. A Muzeum Wellington City & Sea adott helyet egy fotókiállításnak, mely fotók az Antarktiszon készültek. Persze, ha már a múzeumban jártunk, most is élvezettel nézegettünk körül és természetesen fotók is készültek. Gyere sétálj kicsit körbe, persze az albumba válogatott képek a teljességre nem terjedhettek ki.  Aztán séta még a városban, egy galériát akartam megnézni, nem volt szerencsém. Vasárnap bezáárt a kiállítás és már le is bontották...Hmm..Onnan majd haza és egy kis munka a kertben.

Szerda, az Állatkert hirdetett akciót és mindössze 5 dolláros volt a belépő. Ezt nem hagyhattam ki, már csak azért sem, mert gyönyörű napsütéses idő volt. :-) A sétám eredményét ebben az albumban láthatod. Közben George füvet vágott, én iis még vacakoltam ezzel-azzal hogy ha már viszik a szemetet holnap ne maradjon semmi.

Ma pedig már csütörtök. Őrülte, hogy mennyire szalad az idő!  Délelőtt csepergett, esett. Ma Gabrielt látogattam meg a műteremben. Készen lett egy újabb képpel. 

A kép címe a szerelmes oroszlán...Eszembe jutott, hogy vajon Gabriel kicsit magára is gondolt? Ő, mint a szerelmes oroszlán?

Tőle még kimentem Lilikéhez, sajna egyre megy lejjebb és lejjebb , egy irányban...

Hazaérve próbáltam utolérni magam az elhanyagolt munkákban...most ide is beírtam. Aztán megyünk Ivánt köszönteni születésnapjára. :-) Vacsora náluk.

De előbb még vasárnap volt.

Ekkor ünnep a magyar közösségnek. Közösség? Hmmmm hát már nem is tudom. Kora délutánra hirdetett találkozóra, a misére 20-n, a kenyérszentelésre, majd az az utáni beszélgetésre (kávé-tea és amit vittünk), már annyian sem jöttek el.

Mikor hazafelé jöttünk már annyira szép volt az idő, hogy én bizony nem álltam meg, hogy ne sétáljak le a partra és vissza. A látvány miatt megérte:

Mire visszaértem, Irénke jött hozzánk, hogy CD-t másoljon neki g.

Hétfőn reggel nagyon hűvösre ébredtünk,de a nap során szépen felmelegedett. Angoloztam, majd miután George elém jött  együtt sétáltunk haza...

Ezután kicsit kint felejtettem magam a kertben, tettem-vettem...és ahogy  ment le a nap rögtön hűvösre fordult az idő is.

Jobb volt a szobában :-) Így ide is leültem, és megírtam a kis beszámolómat. Legyen neked is  szép napod-jó időd !

Elnézést kérek mindenkitől, aki már várta a beszámolóm, de kicsit összeszaladtak a "dolgok".

Hogy mi is történt az elmúlt napokban?

Szerda: miután kiderült, hogy a TSB Arénában már reggeltől  vannak a próbák délelőtt már oda mentem. Gyakorlatilag a főpróbája az esti előadásnak, majd előadás kis gyerekeknek....

Ezeken nyugodtan fotózhattam...jöttem-mentem "csattogtam". Szép kis album állt össze az itt készült és az esti képekből.

Délután hazajöttem, kicsit kacifántosan. George jött volna értem, de nem indult az autó (akku egy égve maradt lámpa miatt lemerült), én az utca zajában nem hallottam meg a mobil csengését...szóval 3/4 órás várakozás után buszra ültem....George utánam  1 perccel ért haza! No minden jó, ha vége jó.... lazítottam, majd már együtt mentünk vissza George-dzsal élvezni az esti előadást!

CSODÁLATOS VOLT ... Igelese Ete szép művet alkotott, a koreográfus Trey Salanoa nagyon jól végezte a dolgát és az egész csoda profi módon volt megcsinálva! Nagy meglepetés volt, hogy a "műsorfüzet" egészen sok fotómat tartalmazta (melyeket anno a Te Papában készítettem). Szépen elkészített album, tartalmaz minden fontos adatot az alkotókról,  a gyerekekről, a támogatókról, és mint fotókat adó, az én nevem is, ...:-)

Remélem majd sikerül a DVD-ből egyet szerezni, hogy ha majd hazamegyek megmutathassam, meghallgathassátok...addig csak a képeket láthatjátok. Nagyon más mint az európai zene, de nekem nagyon tetszett és a "gyerekek" fantasztikusan énekelnek!

Csütörtök délelőtt a képeket tettem kicsit rendbe, hogy estére ismét mentem a Cultural Extravaganza programjára. A wellingtoni középiskolák szigeti tanulói kulturális műsorára. Fantasztikus hangulat, jó előadások,, igaz, kicsit elszámoltam magam, mert sokkal tovább tartott a műsor mint gondoltam, így a végét már nem vártam meg. Egy csokorra-való képet azért itt is készítettem.

Péntek délelőtt itthon. Délután SPCA , majd a Te Hopai. Nagyon aranyos kis fekete cicát vittem magammal. Kedves, barátságos , nyugodt cica volt! Mindkét helyen bejelentettem, hogy az elkövetkezendő 2 hónapban nem tudok majd menni...Szeptemberre, októberre lakóink lesznek :-) Ez jó, ....és persze többlet munka. Ráadásul előttem a tavaszi nagytakarítás a házon belül és a kertben is, mert nagyon ráfér mindenre... várjuk hozzá a jóidőt!

Hazaérve a kellemes időt kihasználtuk és elmentünk egy nagyot sétálni. Mindkettőnknek nagyon jólesett.

Szombat a délelőtti itthoni "szokásos", majd mentünk a "hegyre" látogatni. Gyönyörű idő, még tettünk egy látogatást egy áruházban (elromlott az öntözőnk "rózsája" csak úgy locsolt, ha kézben fogtam :-( ). Mivel a szerkezetre 2 éves a garancia, minden további nélkül cserélték :-) kaptunk egy sokkal jobb locsolófejet! hurrá....

Útközben egy esküvő lehetett ott, ahol ezt az autót láttuk parkolni:

Hazaérve gyaloglócipőt vettünk...és megtettük a "nagy kört" parton végig, hegynek haza.  A közeli utcában találkoztunk kedves ismerős autónkkal...majd hazafelé láttuk parkolni. Természetesen megálltunk, megcsodáltuk...pedig már sokszor találkoztunk vele:

Holnap mi ünnepelünk...

Elkészültünk vasárnapra a Hírmondóval. Netre téve, kinyomtatva...vasárnap már jöhetett a főzés.

Reggel főtt a bab, tisztítottam a zöldséget, majd hozzátéve a tegnap "előregyártott"  pörköltet elkészült a babgulyás.  Még egy kis "hamis csipetkét" is gyártottam...csipetke alapanyag, kicsit hígabban és aprólyukú nokedliszaggatóval  készült.

Sajnos egyre fogyatkozó létszámmal működik a kis fészkünk. Teljesen leépül a Magyar Közösség. Mára  az embereknek többsége csak kapni akar, és várja, hogy majd valaki csinálja...Kritizálni mindenki maximálisan, tenni már csak páran. Így megbeszéltünk, hogy a létszám és a költségek miatt a vasárnapi összejövetelt  2 órára csökkentjük. (ha úgy alakul, nálunk folytathatjuk a beszélgetést!)

Gabriel is eljött, Anna most nem tartott vele, hogy nyugodtan lehessen magyarul beszélgetni.

Hétfőn angollal kezdtem, illetve előbb Stelphanie cicáját néztem meg, aki nagyon hasonlít az én volt cicámra! Délután lesétáltunk a partra, a sirályoknak való maradékot vittünk. Séta, napfény, kellemes volt.

A sirályok pedig borzasztó ügyesen kapták el a husikat!

Kedd már kicsit borongós, szelesebb, itthon dolgoztam. Nekiestem a bejárati "előszobának" a téli port letakarítani. Előbb mindent kirámoni, lemosni, kimosni, majd mindent vissza...MOST RAGYOG. Aztán mivel belejöttem a munkába még bevetettem magam az üvegházba. Ki-szét-át és beültettem.., majd pakoltam és locsoltam. Aztán már vacsora és szusszanás, most bepótoltam az elmulasztottakat....

Jé, péntek 13 volt tegnap. Határozottan emlékszem, hogy ÍRTAM...és most döbbenten látom, hogy nincs semmi az elmúlt nap beszámolójából! Hmmm Boszorkányság, vagy MÁGIA? 

No akkor most már csak röviden. Semmi nagyon különös nem történt.

Kedden bementünk a fogászhoz, mert bár 23-ra volt időpontunk, kérdezték, ráérünk -e hamarabb. Eztán meglátogattam Gabrielt a műteremben :-)

Szerdán kimentem Poriruába, meglátogattam az Aotea College próbáját. Készült pár kép, amiket itt megnézhetsz. Az előadás előtt már nem megyek többet....Program majd 18-án a TSB Arénában. 

Csütörtök, péntek itthoni dolgokkal és főleg a Hírmondóval telt. A kertben kivirágzott a kedvelt "fekete kövirózsánk":

Pénteken bevásároltunk a fészeknek, szombat pedig egy-két érdekességet hozott.

Előbb a közeli "PLAY CENTRE"-be mentem, ahol "gála" volt. Amolyan bemutatkozás, közben vásárféle :-)

Innen bementem a városba a Town Hall-ba, ahol utazási irodák hirdették magukat. Ajánlatukat megnéztem, elraktároztam.....majd jövőre hasznos lehet. Párat azért kattintottam olyanra, amit máskor nem tehettem volna meg!

Innen kicsit sétáltam és meglepve láttam a HeliPro mellett kikötött hatalmas szürkeséget...Természetesen közelebbről is megnéztem. A haditengerészt három hajója horgonyzott ott. Fotók készültek, de egy bánatom azért maradt, a hajóra majd csak holnap lehet felmenni....és nekem akkor Fészek.

Estére aztán (ismét sok nehézség árán), de sikerült a Hírmondót netre tenni, kinyomtatni ...  és most pedig elteszem magam holnapra.

A reggel nagyon hideg, nagyon szeles, de mentem a Social English-re.

Kellemes társaság, nagy nevetések és közben persze tanultunk is.

Itt elköszöntünk chilei ismerőseinktől, akik pár hónapra Ausztráliába mennek "utazni". Dolgoznak, eladnak és utaznak, tanulnak. Kedvesek, aranyosak, vidám fiatal pár, örültünk,  hogy eljöttek erre az angolra is.

Tanulás után nem volt semmi kedvem csavarogni, majd elfújt a jeges szél! Jöttem haza és a délutánt a fűtött szoba melegében "munkával" töltöttem. Készül a Hírmondó, a Panoráma cikk második része, szervezés jobbra-balra...szóval nem unatkozom.

Coco is a hősugárzó melegében érzi jól magát. Ha nem itt, akkor az ágyamon alszik. "cica-hideg van kint".

Szombatra már volt egy program beírva a naptáramba, hogy: 9-3 között látogatható a közelünkben levő Mosque. Nagyon kíváncsi lettem volna rá, nyílt nap, bemutatással és kis vendégeskedéssel.

A reggeli olvasás-írás után már készülődtem, mikor kinézve az ablakon észrevettem, hogy ÖMLIK az eső...visszakoztam. Maradtam. De mint ahogy mondani szokták, minden rosszban van valami jó, mert kaptam ma ismét egy e-mailt Igelese-től, hogy várnak a próbákra fotózni. Erről nem szóltam eddig, mert kicsit olyan hihetetlen volt ez a dolog. Szóval emlékeztek, hogy voltam egy hete a Te Papában és kicsit "áradoztam"  a műsorról és az énekesekről. Itt megmutattam a képeket is.

A Facebook-on ismerősnek lettem jelölve "Jakki Leota-Ete" által, mikor először bejelentkeztem erre a programra. Kiderült hogy a két ETE egy pár, férj és feleség :-) Nagyon tetszettek nekik a képek, azonnal visszajeleztek. Igelese azóta már az én fotómmal jelentkezik be a Facebook-on.

SZóval jött a meghívó  a próbákra, és hogy nagypon örülnének, ha fotóznék.... Mivel egy próbát a szombati napra is jeleztek, úgy döntöttünk, hogy a kért képeket nagy felbontásban nem e-mailben küldjük el, hanem személyesen egy CD-n elvisszük és persze fotózok örömmel!

Porirua, Aotea College a helyszín, nem túl messze Wellingtontól. Igelese bemutatott minket az igazgatónőnek, a tanároknak és már készülődtek is a próbára. 

A gyerekek gyülekeztek, a munka elkezdődött, én pedig szorgalmasan csattogtam...

Hazaérve csak pár képet tettem fel nekik, mert vacsora után már kezdődött is a rugby :-) Szerencsére az All Blacks győzött, én pedig már közbe-közbe szunyókáltam is.

Vasárnap reggel aztán nekiestem a képeknek...leveleknek, majd mentem a piacra gyümölcsért , zöldségért.

Buszra szállás előtt egy nagyot sétáltam, ezért a képért megérte:

A vásárlás közben pedig összefutottam Gabrielékkel. Társaságukban volt Nicole és két pasas is. Az egyikről (aki Gabriel mellett áll),  kiderült, hogy amerikai és ő készítette a filmet Gabrielről a berlini falnál és most itt is filmezett már ruluk és a munkáiról.

Hazaérve kis szusszanás után még George-ot is elcsaltam egy sétára. A parton azonban jeges déli szél fogadott, így gyorsan visszafordultunk.

Itt a jó meleg szobában folytatódott/ elkezdődött  a képek  új élete.

Miért is mondom ezt? Mert ma (is) kaptam egy megkeresést, hogy használhatják-e egy fotómat. Most "fő a változatosság" a  the Ministry for Culture and Heritage -től, Bruce Comfort-tól emailben érkezett a megkeresés, hogy használhatják-e a fotómat itt.

Ugy-e sejtitek, mi volt a válaszom...

Így aztán ma már elégedetten hártadőlö, különösen most már tele hassal a George féle finom vacsora után. Érdemes élni és fotózni. :-)

Mielőtt még furcsán néznétek, ez a tegnapi naphoz tartozott volna, de kimaradt...Szóval igen, valami OLYAS-val-KI volt a Cuba Streeten. Nagyon ügyesen hadonásztott eszközeivel, kérdésemre pedig megsúgta, hogy New York-ból érkezett.

A kezében levő "izékkel" nagyon gyorsan és érdekesen hadonászott. Különböző alakzatokat írt le. A sorozatfotókat itt nézheted meg. Ha az összeállítást diavetítés módban nézed meg, akkor úgy láthatod, mintha előtted mozogna :-)

...és akkor mi is történt ma?

Délelőtt a szokásos menetrend, olvasás-írás, konyha és egy kis frizuraigazítás :-)

Aztán elmentem a könyvtárba, visszavíve egy Dvd-t, majd a szokásos pénteki program következett. SPCA  , cicaválasztás. Dona szép hosszú szőrű, fekete-fehér cica volt. Kicsit félénk, kicsit ideges, ezért nem is mertem fotózni...Féltem, hogy megijedne a géptől. Ijedtében esetleg összecsikarná az idős embereket, vagy elrohanna...Így azt most kimaradt az, hogy megmutassam nektek. 

Hazaérve a postaládára pillantva megláttam, hogy megérkezett nagy örömömre a Panoráma Magazin.  Ugyan már láttam-olvastam a neten, de valahogy mindig örömmel tölt el, amikor a papíron kinyomtatva is a kezembe foghatom! Szép az élet, különösen, ha dupla öröm éri az embert...igen, megérkezett A MACSKA magazin is. AZ meg külön öröm, hogy most mindkettőben előfordulok így-úgy :-) (itt a reklám helye)

Gyorsan neki is fogtam az olvasásuknak a délutáni tea mellettt!

Aztán kicsit az üvegházban "babráltam" és nagy-nagy örömömre felfedeztem, hogy némelyik kicsi orchideám bimbózik, virágozni (egyik-másik illatozni is!) fognak hamarosan. Van több nagy is amelyik még most is hoz virágot, és köztük van egy, amelyik még nekem nem virágzott, így kiváncsian várom, hogy mivel fog meglepni...

Este pedig már nem történt semmi különleges .... zárásképpen írok neked. Legyen jó napod, szép hétvégéd!

Ma volt az utolsó nap ebben az évben az Aro Street-en levő Community Centre-ben. Letelt a 20 hét...és a következő kurzus majd csak jövőre várható.

Stephanieval együtt mentünk, majd egy óra tanulás után egy kis ünneplés kezdődött.  "Hozz egy tányért" kiwi szokás elvét ismerve és alkalmazva, terülj-terülj asztalkámat varázsoltunk az asztalra. Meglepetésre még "Oklevelet" is kaptunk a tanfolyam elvégzéséről és örömünkre Wendy a tanárunk is kapott kis jutalmat a "vezetőségtől". A képeket itt megnézheted.

Innen még végigsétáltam a a Cuba street-en, találtam egy cicát is, amit eddig nem vettem észre :-)

A másik meglepetés pedig a bűvös kocka ilyen kezekben való látványa:

Hazaérve szusszanás, majd képekkel vacakolás aztán pedig jöhetett a vacsorafőzés :-) A tegnap előkészített vadasmarha befejezése. Vacsora után pedig a megszokott..."semmi".

Esős reggel és esős nap...Egész nap kisebb nagyobb szünetekkel, de ESETT!

Délelőtt leveleket gyártottam, a neten keresztül és nyomtattam is párat. Igaz,még megizzazt az új gép használata. George is "átkozza a napot", amikor rávette magát, hogy meglepjen engem egy új géppel. A Windows 7-e ugyanis nem igazán szereti a megszokott programjaimat ezért mindent újra kell telepítani, módosítani, frissíteni...Ennek persze az is az eredménye, hogy nekem is mindent újra kell tanulni. AMi eddig ment "mint a karikacsapás", most döcög, csikorog, vagy egyáltalán nem működik!

Hmmmmmmmmmmmmmmmmm BOSSZANTÓ.

De remélem hamar túl leszünk a kezdeti vacakoláson és megy majd minden, mint ahogy megszoktam, csak immár gyorsabban.

Kora délután aztán elmentünk a kávéfőzőnkhöz egy alkatrészért, majd ha már ott voltunk a túzhelyhez is vett George új alkatrészt. Hazafelé megálltunk lefotózni az elkészült munkát.  Gabrielnek-Annának egy hónapig tartott megcsinálni. Nagyon jól sikerült szép - látványos darab lett. Szerencsém volt, mert éppen akkor pár percre esőszünet volt, de mire visszamentem az autóhoz, már ismét zuhogott.

Hazaérve folytattuk a megkezdett munkákat, jöhetett a vacsora később és most "zárásképpen" megírom neked is, és köszi, hogy eljöttél, elolvastál. Legyen szép napod!

Kedd és ma nem volt semmi különös előre tervezett program. Ezért aztán igyekeztem kicsit utolérni magam...(mosás  mert gyönyörű az idő és így napon száradhat)

Szegény George-ot teljesen kikészíti a Windows 7-es. A laptopomon az van és mivel mostantól az lépett elő "fő" géppé számomra, minden eddig használt dolgom arra került. No, ez nem is okozott volna nagy gondot, ha egyik progi szeretné a másikat...de nem és ezért folyamatos trükközésre kényszerítette George-ot, hogy meglegyen minden, amire szükségem van :-)

Folymatosan haladunk.  Igaz, egyelőre nem műkszik a skype úgy, ahogy kellene, hogy még néha nem találok ezt-azt....de hamarosan egyenesben leszek .-)

A délelőtti ez+az után levittem a partra a félretett húscafatokat a sirályoknak. Ott ért aztán egy igazi "kiwis" meglepetés.

Ahogy elmentem  a szörfház mellett fura alakot láttam heverni...

Mielőtt arra gondolnál, hogy szemét között fekszik, megnyugtatlak, az nem úgy van...uszadékfák és tengeri hinárok megszáradt darabjait látod körülötte és ha jól megnézed a képet, a közelben egy KALITKÁT is.

Közelebb mentem...akkor ő is felnézett. Egy fiatal lány :-) Kiderült, hogy a madarait hozta ki egy kis friss levegőt szívni!!!

A kalitka kinyitva , a madarak - papagájok  szabadon!!! Bevallom, csak tátottam a szám! ...no és persze fotóztam is!

Hát nem csodálatos??? Tovább sétálva aztán jöhettek a sirályok :-) Ezek a csodálatos madarak azonnal tudják, hogy KAJA van...ahogy megcsörren egy picit is a zacskó. Rögtön ott teremnek és míg reménykednek követnek :-) Ma is így történt. Sokan jöttek sétálni velem és kapkodták az el-eldobált zsírdarabokat-húscafatokat.

Persze a kezemből is szedegették...

Gyönyörű idő volt, meleg és a szél sem fújt :-) Még egy manikűrt is megejtettem magamnak...aztán séta haza. 

Eztán George-dzsal mentünk el vásárolni és egy DVD-t kivenni a könytárból. 

Hazaérve aztán már vacsora, Tv és a naplóm maradt hátra :-)

Kicsit elmaradtam, mindenkitől elnézést kell kérjek..de OKOM volt. Szóval akkor csak szép sorban:

Péntek:

A délelőtti itthoni tennivalók után mentem be a városba, fotók nyomtatása, vásárlás, még Gabrieléket is megkukkantottam...majd SPCA.

Aranyos kis cica volt a társam :-) Donn névre hallgató kislány.

...és mikor visszavittem,  nagy meglepetésre egy COCO ikertestvért is találtam a "nagyok" között.Ha nem tudtam volna, hogy nem a mienk...még megijedek.

Hazaérve vacsora készítés és a másnapi előkészítése következett...

Aztán már

szombat

Reggel még sikeresen leégettem a vacsorának való finom kelkáposzta-főzeléket. Persze gyorsan még előkészítettem helyette a lencsét. A marhapörkölt George feladata maradt. Én pedig elmenetem...

No nem világgá, csak a Newtown Peoples Market-re. Fotózni igérkeztem...és sikeresen meg is tettem...

A jó hangulatú vásár (amolyan piac-bazár) most kis politikai felhangot is kapott, mert hamarosan önkormányzati választások lesznek. Ide is fel- és kivonultak a körzetben élő ilyen-olyan tisztségre pályázók.

Celiát személyesen ismerem már egy ideje...most erősen hajt a wellingtoni polgármesteri címre. Azért ő is megkóstolta (rábeszélésemre) Zsuzsi marhapörköltjét nokedlival...és ízlett is neki és a társaságában levőknek is.

Itt még nem ért véget a nap, mert irány a belváros. Itt a Te Papa egyik programját néztem már ki "hetek óta"...most nem bántam meg, hogy sűrítettem a napot.

Szamoai fiatalok egy csoportja remek műsort adott. Csodás hangja van a szólóénekes lánynak és az egész csapat nagyon élvezetes műsort csinált!

Kár csak az, hogy még nem tanultam meg, hogy ide is feltegyek hangos műsort, mert őket  megnézheted itt, de sajnos nem hallhatók, pedig a hangjuk is nagyon jó volt.

Hazafelé még megálltam Gabrielék képénél és ezt a részletet választottam ki:

Éjjel még megnéztük, hogy hogyan győzte le az All Black az ausztrálokat, örültünk a látványos győzelemnek.

...és már jött a vasárnap, ami már augusztus, és a kora hajnal - nagyon erős széllel, esővel és fejfájással...

Semmi porcikám nem érezte jól magát....viszontlátva a reggeli kávémat, rövid talponlét után visszabújktam az ágyba.

Bár naptáramban erre a napra is érdekes program volt bejegyezve (Arts show) nem bírtam rászánni magam. 

DE reméltem, hogy délutánra rendben leszek, mert Annamarival volt randevúnk megbeszélve, aki Aucklandól jött le Wellingtonba.

Kis pihenés után eljutottam annyira, hogy megfőztem a vacsorának való levest, majd bementem a városba a City Gallery-be. Itt találkoztunk Annamarival, a galériában való körülnézés után mentünk egy kávéházba, ahol beszélgettünk... ugyan még nem mondtam, de ESETT-ÖMLÖTT-ZUHOGOTT-CSEPERGETT az eső felváltva 5-10 perces váltásokkal...

Mikor hazafelé jöttem éppen elcsendesedett, de aztán annál nagyobb lendületet kapott. Mikor Franciskáék megérkeztek hozzánk vacsorára, akkor a legnagyobb zuhogásban volt. Széllel párosulva olyan volt, mintha slaggal mosnák az ablakokat...

Igen, az északi oldalán a háznak tökéletes ablakmosás volt. Minden rosszban van valami jó...

A vacsora után megnéztük a Cseresznye virágzás című német filmet, melyet George a kedvemért magyar felirattal látott el (az angol feliratozás helyett).

Hétfő

Mára már a laptop üzemel, de még sokminden keresi a helyét, vagy én az övét???  :-) Délelőtt Social English...aztán igyekeztem haza, hogy a képekkel, levelekkel, és most a naplóval is utolérjem magam. Részben sikerült....

Szép napot nektek és gyönyörű augusztust!

Reggelre kelve szép-jó napnak néztem elébe :-) Stephanie jött és együtt mentünk angolra. Sajna ott kiderült, hgy jövő hét lesz majd az utolsó...aztán ki tudja mikor kezdődik új tanfolyam.

Utána Wendyvel a belváros következett. Pár képet kinyomtattam, és még az ózdi gyerekeknek az "oklevelét", mert sok szép alkotás érkezett Tibi jóvoltából. Tudom, hogy nekik kinyomtatva kell megkapni...egyébként nem lenne mód rá.

Ezután sajnos beborult és igyekeztem haza, ahol aztán már a képekkel játszottam, írtam-olvastam :-) és élveztem a hősugárzó melegét. Még Coco is beköltözött az ágyra  már kora délután. Egyre gyakrabban tölti ott az időt, igaz többnyire csak a hideg éjszakákon.

Szóval ennyi és semmi különös...

Szép napsütés, kellemes idő. Ezek után csak természetes, hogy útrakeltem. Persze előbb az itthoni "kötelezettségek", majd irány a Te Papa. Mielőtt bementem volna, persze megnéztem Gabrieléket is :-) Új munka is kilátásban...teljesen fellelkesült Gabriel :-)

A Te Papában a maori nyelv hete alkalmából volt program....

Érdekes volt, bár maoriul nem értek...így aztán nem vártam meg a végét...

Inkább elmentem párat fotózni még az épületen belül. Megunhatatlan téma :-)

Persze találtam ma meglepő témát is...

A férfi a múzeum folyosón egy "fekvőhelyen" munkamellényben (nem múzeumi dolgozó) éppen írogatott. Lehet, hogyinternetezett...?

Hazérve nem tudtam ellenállni a szép napsütésnek és a langy "meleg"nek sem, mentem a kertbe :-) Kellemes elfoglaltság szép időben , kapott egy kis tápot a fű...és a virágföld.

Aztán már csak a megszokott esti "rutin" dolgok .-)

...de előbb még vasárnap volt. :-) Akkor piac előtt egy kis séta is következett. Ezt a sirályt is ott fotóztam. Délután pedig nagy séta következett már George-dzsal együtt.

Hétfőn a Social English-el kezdtem, majd irány a belváros. A Midland Parkban a maori nyelvi hét megnyitójaként sütés-főzés is volt. Az itt készült képek egy részét itt láthatod. Közben gondoltam sokat Krumplira is, hogy most bezzeg lett volna rövid alkalma riportot készíteni, mert jelen volt a "Maori Affairs Minister Pita Sharples":

Közben a kis szünetemet az okozta, hogy kezdi George átpakolni a laptopra a dolgaimat, hogy aztán már azzal ügyködhessek...

"Nehéz szülés",mert sok a cuccom, de alakul :-)

Ezért kicsit késett, de mára felkerültek az Ózdról érkezett gyerekmunkák is az albumba.

Ma azt az értesítést kaptam, hogy Budapesten is kiállításra kerül az Ausztrál -új-zélandi fotóválogatás, ahova egy képem nekem is bekerült. :-) Több, mint 800 benevezett képből válogattak...

Aztán még egy érdekesség. Egy régi osztálytársnőm "rámtalált" a facebook-on. Már az is, hogy megtalált is érdekes, de amikor az is kiderült, hogy az ő veje az a magyar , aki miatt kezdett tanulni egyetlen felnőtt tanítványom - az egyébként ír származású-,  Marty magyarul! Ez pár éve volt és Marty akkor az ő vejével látogatta meg Peti fiam. No most mondja valaki, hogy nem kicsit ez a világ!

Kedd....és az itthoni dolgok töltötték kis a napot :-) A ház, majd a képek és a számítógép...Holnap ismét program, előre kellett kicsit dolgozni .-)

Igen, ma napsütésre virradtunk :-) Így aztán nem is gondolkodtam sokat, miután elkészítettem a vacsorának valót, randit beszéltem meg George-dzsal, elmentem otthonról.

Előbb öreg barátnőmet Lilikét látogattam meg, majd irány  Zealandia :-) Aki még nem tudná, ez az a park, ami teljes egészében körbe van kerítve speciális kerítéssel. Ide nem juthat be hívatlan látogató, vagy ha mégis, akkor bizony hamar kiebrudalják. Itt szabadon élnek a madarak, a tuatarák és a bogarak. Vadállatok, nagy állatok nincsenek ...de sok sok fa, növény és csodás táj az igen.

Szóval itt jártam:

Mintha egy esőerdőben jártam volna. Sűrű bozótos, csöpögő levelek.... Az elmúlt napok sok-sok esője miatt mindenfelé hangosan csörgedeztek a patakok, kisebb vízesések is kialakultak...

Friss levegő, gyönyörű növények és mesés látvány...Sajnos kevesebb énekesmadarat halottam mint máskor, lehet, hogy fáztak? 

Nagymadár etetőnél ellenben szerencsém volt. A Kaka-k éppen kaptak egy kis ennivalót, mandulát, és innivalóval (mézes víz) is fel volt töltve az itatójuk :-) Így aztán figyelhettem, hogy ezek a nagy madarak milyen ügyesen nyitják fel a súlyos fedelét az etetőnek (ennek örömére aztán azonnal ott teremtek a kisebb madarak is ) Míg a Kaka ügyesen kortyol az italából,  a kis madárkának komoly erőfeszítésbe kerül!

Mire a sétaköröm végére értem és a kávézóban megrendeltem a nedűt, megérkezett George is :-) Akkor úgy döntöttünk, hogy még benézünk a Botanikus kert Begónia házába, milyen virágok nyílnak éppen.

SOk szépséges orchidea, a szivárvány színeiben játszó ciklámenek, és még sok szépség ...a kertben a rózsák megmetszve várják a jóidő beköszöntét.

Hazaérve vacsora, képek, napló és utána már csak az esti TV műsor következik :-) 

Eső

Eső

Eső

...és ha még lehet fokozni:

ESŐ

Ez volt ma...és bizony ki sem dugtuk az orrunkat a házból. Én sem mentem még az SPCA-be sem.  Egész nap olvastunk és az interneten barangoltunk a nagyvilágban. Mellette azért még hagytam egy kis időt a kedvenc múzeumomban való sétára is...kicsit foglalkoztam a "Te Papa Tongarewa Museum" -ban készült képeket tartalmazó albumommal, pár új képet is helyére tettem...

A mai meccs nézőit és a játékosokat sem irigylem. Brrrrrr nem vágynék ilyenkor a stadionba.  Pillanatnyi állás szerint,(félidő) Dylan Macallister góljával  vezet a wellingtoni csapat a Phoenix az argentin  Boca Junior ellen.

Szóval ennyi mára, remélem, holnapra-hétvégére szebb idő lesz. Legyen szép napod neked :-)

Igen, az eső esett, de ismét volt angol tanfolyam...Kicsit elkéstem és meglepetésre nagy öröm volt megérkezésem. A régi csapatból egyedül én mentem vissza ...Ezért örültek annyira a tanár és az újak is.

Utána séta-fotózás, mert az Aro Street-i Community Centre közelében több fesett falat is találtam, most az albumba be is tettem őket :-) Így szépen lassan gyarapodik :-) Közben nyomtattam pár képet és érdekes ajánlatot kaptam képeslapokra...gondolkodóba esek...

Hazaérve kicsit lazítás, majd vásárlás, és vacsora :-) és már sötét este...

Igen, mára már készültem, és izgultam is kicsit az idő miatt, mert bizony reggel esett....

DE aztán, ha a nap nem is sütött ki, kellemes idő lett mire elindultam. HOGY HOVA?

A Parlamenthez! Ma fogadta az All Whites együttest a miniszterelnök, John Key. A képen a Beehive teraszán láthatók:

Itt még Zsuzsival is összefutottam, aki örömmel fogta a kezébe a kupát (aminek az eredetét, s hogy ki hozta oda-miért nem sikerült kinyomozni).

... aztán a "menet" végig haladt a belvároson :-). Ezen nem csak a világbajnokságon részt vett All Black csapat, hanem a wellingtoni focisták, a Phoenix mellett, a pénteki ellenfél az argentin Boca Junioir is felvonult. Az utcákon tömeg, éljenzés, taps és mosolygó emberek... Aztán érkezés a Civic Squerre, ahol köszöntötte a csapatokat a polgármester, a miniszterelnök ismét, a Phoenix tulajdonosa és a sikerember az edző Ricki Herbert, aki a világbajnokság után is marad itt és tovább a Phoenixnél és az All Whites-nál marad. Itt köszöntötte a várost és a csapatokat az argentín nagykövet. Erről több fotót itt találsz és nézegethetsz :-)

A program végén még éppen a miniszterelnök útjába akadtam, és meglepetésemre megállt köszönt, kezet fogott velem...no most akkor ne mossak kezet egy darabig megint :-)

Ezek után elsétáltam megnézni, hogy m,erre haladtak Gabrielék a MURAL festésével. Meglepetésemre nem voltak ott, és nem állt előtte parkoló autó sem, így nyugodtan fényképezhettem.

Míg ott csattogtam, egyszercsak észrevettem őket is:

Velük befejeződött a mai belvárosi programom...jöttem haza és vacakolhattam a sok-sok fotóval .-)

Igen, bizony!

Önmagamnak és persze neked is megmutatom .-) Neked, aki kiváncsi vagy rám és arra, hogy mi is történik velem nap-napután.

Ma 20. kedd és valójában semmi....A délelőtti szép napos, szeles időt kihasználtam és a halogatott mosnivalókat bedobáltam a gépbe :-) Háromszor "ismételtem"...de szerencsémre estére csaknem mind meg is száradt. Imádom a friss levegőn száradt ruhák illatát!

Teregetés után kézbe a fényképezőgép és irány egy "túra". Hegyre fel és parton vissza, kicsivel több, mint 5 kilométer. Aztán a parton kis fotózgatás :-)

és már itthon is voltam.

Szóval ennyi  a lényeges mára ... :-)